Ugrás a tartalomhoz

Megelőző orvostan és népegészségtan

Ádány Róza (2011)

Debreceni Egyetem

A népesség száma és összetétele

A népesség száma és összetétele

Mindig egy meghatározott időpontra vonatkozó állapotot tükröz legalább kor és nem szerinti bontásban, de további személyi jellemzők (pl. az iskolázottság, a gazdasági aktivitás, az etnikai hovatartozás), valamint mikro- és a makrokörnyezeti jellemzők (család állapot, lakásviszonyok, település jellemzői, stb) is figyelembe vételre kerülhetnek.

A korfa

A népesség kor és nem szerinti összetételét szemlélteti a korfa, amely úgy a férfi, mint a női lakosság korévek (vagy korosztályok) szerinti létszámviszonyait összetett szalagdiagramon mutatja be abszolút számokkal és/vagy százalékos megoszlásban.

3.1. ábra - Magyarország kor és nem szerinti eloszlása (1900, 2010)

Magyarország kor és nem szerinti eloszlása (1900, 2010)

A természetes népmozgalom

Alapvető meghatározói

-     az élveszületés (natalitás);

-     a termékenység (fertilitás);

-     a halálozás (mortalitás);

-     és a szaporodás (reprodukció)

A természetes népmozgalom szervezett adatforrása a polgári anyakönyvezés (népmozgalmi statisztika).

A természetes szaporodás

A népesedési folyamatok alakulásának egyik alapjellemzője a természetes szaporodás, amely a népesség szaporodását vagy fogyását az élveszületések és a halálozások száma, ill. azok különbsége alapján jellemzi, a migrációt figyelmen kívül hagyva. Mérőszáma a természetes szaporodási arányszám (T), ami az élveszületési arányszám (É) és a halálozási arányszám (H) különbsége:

3.2. ábra - Természetes szaporodási arányszám

Természetes szaporodási arányszám

Ha a különbség pozitív, akkor természetes szaporodás, ha negatív, akkor természetes fogyás jellemzi a populációt.