Ugrás a tartalomhoz

Megelőző orvostan és népegészségtan

Ádány Róza (2011)

Debreceni Egyetem

Pszichoaktív szerek használata

Pszichoaktív szerek használata

Dohányzás

A dohánytermékek fogyasztásának leggyakoribb módja a cigarettázás, de előfordul a pipázás és a bagórágás is.  

A dohánylevélben lévő, a füstbe is bekerülő, a dohányos által kívánt hatóanyag a nikotin, adrenalinszerű hatású, vagyis szimpatikus izgalmi állapotot okozó anyag, ami károsítja az erek falát, és érelmeszesedést, szívinfarktust okozhat. Pszichés hatása is van, függőséget okoz, mely a hasonló szerekhez képest igen erős.  

A cigaretta másik fő égésterméke a kátrány, az a ragadós sárgásbarnás anyag, ami megfesti a filter végét, a dohányos ujjait és fogait. Ez gyűjtőneve annak a sokszáz kémiai anyagnak, amelyek égéstermékként keletkeznek, s amelyek közül számos anyag bizonyítottan rákkeltő. Döntően a kátrány a felelős a dohánytermékekkel kapcsolatos daganatok: a tüdő-, a szájüregi, a gége- és hólyagrák kialakulásában.   Az égés során szén-monoxid is keletkezik, ami gátolja a szervezet oxigénellátását, ennek révén várandósokban a magzat fejlődését.  

A dohányzással kapcsolatos egyéb hatások közé tartozik, hogy dohányosokban elhúzódó a sebgyógyulás, férfiak esetében impotencia, csökkent fizikai aktivitás, ráncosodás, kellemetlen lehelet, elszíneződött fogak és kellemetlen szag jelentkezik; nőkben a bőr korai öregedése indul meg.

Alkoholfogyasztás

Az alkoholfogyasztás mértékétől függően kifejthet jótékony, vagy éppen ellenkezőleg, káros hatást is az egészségre. A mértékletes ivás tudományos bizonyítékok szerint csökkenti a szívérrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát az absztinensekhez és a nagyivókhoz viszonyítva felnőttekben.  

Megjegyzendő azonban, hogy a legújabb bizonyítékok szerint a mértékletes ivók koronária-kockázata általában alacsonyabb, mint az absztinenseké és a nagyivóké, és a leginkább egészséges életmódot folytató mérsékelt fogyasztóknál az alkoholfogyasztás már nem csökkentette tovább a kockázatot. A túlzott alkoholfogyasztás azonban fokozza az erőszakos okból bekövetkező halálozás (közlekedési és egyéb baleset, gyilkosság, öngyilkosság) kockázatát, növeli az alkoholizmus kialakulásának esélyét, a magzati alkohol-spektrum rendellenességek, a májzsugorodás, az alkoholos cardiomyopathia, az agyvérzés és bizonyos rosszindulatú daganatok (szájüregi, nyelőcső-, vastagbél-, emlődaganat) kialakulásának kockázatát.

Rohamivásról (vedelés, binge drinking) akkor beszélünk, ha egy alkalommal, 2 órán belül 5 vagy több italt fogyasztanak el férfiak, illetve 3 vagy több mint 3 italt nők. A rohamivás elsősorban a tizen- és huszonéves fiatalokra jellemző, pedig jelentős veszélyei vannak:  rövidtávon 3-6-szorosra növeli az akut myocardialis infarktus kockázatát huszonévesekben is; hosszútávon háromszorosra emeli a demencia (elbutulás) kockázatát. Ábra: Az elmúlt 30 napban rohamivásról beszámolók aránya korosztályonként

http://www.cdc.gov/chronicdisease/resources/publications/aag/alcohol.htm

Az ELEF2009 eredményei alapján hazánkban a felnőtt lakosság 4,6%-a tartozik a nagyivók közé (a nők közül csupán minden századik, a férfiak közül viszont minden tizenkettedik). A nők fele, a férfiak csaknem negyede állította magáról, hogy egyáltalán nem fogyaszt alkoholos italokat. A nagyivók legmagasabb arányban (11,4%) a középkorú férfiak, míg az absztinensek az idős nők (66,9%) körében fordulnak elő.  

Nemzetközi összehasonlításban Magyarország a 10 legmagasabb fogyasztású ország közt van a 15 éven felüliek körében az egy főre jutó alkoholmennyiséget illetően.  

Ábra: Top ten countries by alcohol consumption

http://rankingamerica.wordpress.com/2009/05/25/the-u-s-ranks-33rd-in-alcohol-consumption/

Kábítószer fogyasztás

A kábítószerekkel (drogokkal) kapcsolatban először a fogalmakat kell tisztáznunk. A drog fogalma használatos az orvostudományban, a gyógyszertanban, a népegészségügyben is, de eltérő tartalommal. Népegészségügyi szempontból pszichoaktív szernek számít minden olyan drog, amely a központi idegrendszer működését befolyásolja, függetlenül attól, hogy legális vagy sem, gyógyászatban használatos vagy sem.  

A pszichoaktív szereken belül megkülönböztetünk narkotikus szereket, melyek definícióját és pontos listáját az 1961-ben aláírt nemzetközi Egységes Narkotikum Egyezmény határozza meg: http://www.incb.org/incb/convention_1961.html  

A pszichoaktív szereken belül külön csoportot képeznek a pszichotróp szerek, amelyek definícióját és listáját az 1971-ben aláírt nemzetközi Pszichotróp Egyezmény tartalmazza: http://www.incb.org/incb/en/psychotropic_substances.html  

A két nemzetközi egyezmény hatálya alá nem tartozó szerek (pl. koffein, etanol) pszichoaktív hatásúak, de használatukra nem vonatkozik jogi szabályozás, szabadon fogyaszthatók, és népegészségügyi szempontból nem tartoznak a drogok közé.  

A köznapi szóhasználatban kábítószerek alatt a narkotikus és a pszichotróp szereket értjük. E szerek a központi idegrendszert vagy stimulálják, vagy deprimálják, ennek következtében a gondolkodás, érzékelés, hangulat és mozgás jellegzetes (az egyes szerekre jellemző) zavarait okozhatják, valamint fizikai és pszichés függőséget is.    

A kábítószerek típusairól itt talál bővebb információt:

http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=e5ee17d6-441d-4bbe-ae51-8ef80404bcf5&cid=8aad3d31-75a6-486f-aef5-b1c3e1e906b3    

A kábítószerek hatásai rendkívül különbözőek. A túlzott használat okozta károsodás mértékének összehasonlítására számos kísérlet történt. Alább egy olyan cikket talál, amelyben szakértői vélemények alapján készítettek mátrixot a különféle drogok okozta testi károsodás és függőség alapján a kábítószerek összehasonlítására.

Itt találja a cikket: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17382831

Itt találja az ábrát:

http://commons.wikimedia.org/wiki/Image:20drugs.gif  

Az önkárosítás illetve a másoknak okozott károk szempontjából rangsorolva a pszichoaktív anyagokat, eltérő listát kapunk:

http://en.wikipedia.org/wiki/File:HarmCausedByDrugsTable.jpg

Mennyit tud a kábítószerekről? Ellenőrizze tudását, és töltse ki az alábbi tesztet:

http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=e5ee17d6-441d-4bbe-ae51-8ef80404bcf5&cid=8aad3d31-75a6-486f-aef5-b1c3e1e906b3  

A kábítószer-fogyasztók sajátos szlenget használnak, amelyben a szereknek és a fogyasztásukkal kapcsolatos szokásoknak, eljárásoknak is meghatározott, a köznyelvben nem használatos elnevezésük van. Ebben Józsa Barbara doktori dolgozata segít eligazodni:

http://mnytud.arts.unideb.hu/szleng/szakdolg/jozsa_b.htm  

A pszichoaktív szerek fogyasztásának mértéke egyénenként nagyon különböző. Ezt az alábbi ábra mutatja be:

http://en.wikipedia.org/wiki/File:Spectrum_Diagram.PNG  

A fogyasztás gyakorisága alapján megkülönböztetünk kísérleti, alkalmi, és függőségben lévő kábítószer-fogyasztókat. A kísérletezők esetében egyszeri vagy néhány alkalommal történik a fogyasztás; az alkalmi fogyasztók a kábítószereket esetenként, speciális alkalmakkor használják; míg a függőknél a fogyasztás rendszeres, és a mindennapos működéshez szükséges.  

A fentieknek megfelelően a kábítószer-fogyasztás gyakoriságának bemutatása is különféle mutatókkal történik: élettartam-prevalencia (lifetime prevalence), múlt évi prevalencia (last year prevalence), múlt havi prevalencia (last month prevalence). A fogyasztást különféle korcsoportokra bontva és az egyes szerekre külön is rákérdezve mérik, amelyek eredményeit hazánkban a kábítószer-jelentések tartalmazzák évről-évre.  

A drogfogyasztás nyomonkövetésének hazai központja a Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ vagy röviden Nemzeti Drog Fókuszpont, melynek honlapján megtalálhatók az éves kábítószer-jelentések:

http://www.drogfokuszpont.hu/?Éves-Jelentések&pid=96    

A Drog Fókuszpont tagja annak az európai uniós intézményrendszernek, amelynek feladata a kábítószer-fogyasztás monitorozása az EU-ban. Az intézményrendszer központja a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA), az EU-nak Lisszabonban székelő, 1995 óta működő ügynöksége, amely minden évben jelentést ad ki a kábítószer-fogyasztásról az EU-ban: http://www.emcdda.europa.eu/publications/annual-report/2010  

Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (United Nations Office on Drugs and Crime) 2004 óta az egész világra vonatkozó jelentéseket (World Drug Report) tesz közzé a drogfogyasztásról, melyek itt érhetők el:

http://www.unodc.org/unodc/en/data-and-analysis/WDR.html?ref=menuside