Ugrás a tartalomhoz

Megelőző orvostan és népegészségtan

Ádány Róza (2011)

Debreceni Egyetem

Az energiaegyensúly meghatározó tényezői

Az energiaegyensúly meghatározó tényezői

Táplálkozás

Az ember a rendelkezésre álló választék és az anyagi lehetőségek korlátai között maga választja meg, hogy mit, mikor és mennyit eszik. A táplálkozási szokásokat a gazdasági/szociális tényezők mellett a hagyományok, a vallás, az ember ismeretei és környezete alakítja. A betegségek kialakulásában és megelőzésében is kiemelkedő szerepe van a táplálkozási szokásoknak.  

A tápanyaghiány (malnutritio) három fő formában jelentkezhet: éhezés, alultápláltság és egyes esszenciális tápanyagok izolált hiánya, melyek közül leggyakoribbak a vas- és a jódhiány, valamint a vitaminok elégtelen bevitele.  

A túlsúly és az elhízás az energiabevitel és –felhasználás közötti egyensúly tartós megbomlásának következménye. A túlsúlyosság és az elhízás oki szerepet játszik a magas vérnyomás, a szív-érrendszeri betegségek, a szélütés, a 2-es típusú diabetes mellitus, ízületi betegségek, osteoporosis és néhány daganattípus (vastagbél-, endometriumrák) kialakulásában is.  

Az Európai Lakossági Egészségfelmérés 2009 adatai szerint hazánkban a 35 éven felüli nők és a férfiak több mint fele túlsúlyos vagy elhízott.  

Táblázat: A lakosság megoszlása a testtömegindex (BMI) alapján képzett kategóriák szerint nemenként és korcsoportonként, 2009 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel310021.pdf  

Ábra: A túlsúly és elhízás prevalenciája a vélt és mért értékek alapján az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009 alapján

http://www.oeti.hu/?m1id=16&m2id=169

Testmozgás

Az elégtelen mozgás vagy teljes mozgáshiány a korral együtt emelkedik, és gyakoribb nők, alacsonyabb jövedelműek és alacsonyabb iskolázottságúak körében.  

A testmozgás jótékony hatását az egészségre nem lehet eléggé hangsúlyozni: bizonyítottan protektív hatású egyes betegségek, így például a koszorúér-betegségek, magasvérnyomás-betegség, szélütés, diabetes mellitus (2-es típus), egyes rosszindulatú daganatok (vastagbél-, mellrák), a depresszió, a csontritkulás, az időskori esések és az Alzheimer kór esetében.  

Az Európai Lakossági Egészségfelmérés 2009 eredményei alapján hazánkban a felnőtt lakosság fele (49,7%) egyáltalán nem végez intenzív testmozgást, harmada (33,4%) még mérsékelt testmozgást sem, ötöde (21%) pedig nem is gyalogol még napi tíz percen keresztül sem.  

Ugyancsak az ELEF2009 adatai szerint hazánkban a férfiak egytizede, a nők 17%-a nehezen vagy alig tud eljutni 500 m távolságra sík terepen, segédeszköz, segítség nélkül. A 35–64 évesek körében még csak 10%-nak, a 65 éven felüliek között már 43%-nak jelent ez gondot, és 15% azoknak az aránya, akik erre már egyáltalán nem képesek. Problémát okoz a lépcsőn való közlekedés, a lehajolás, letérdelés a férfiak 11%-ának és a nők 20%-ának. Nem tud a lépcsőn egy emeletet felmenni a 65 éven felüliek 15%-a, és 33%-uk említi, hogy ez a tevékenység számára kisebb-nagyobb nehézséggel jár. Egy 5 kilós bevásárlókosár cipelése 10 méteren keresztül a megkérdezettek 15%-ának (a férfiak 8,6 és a nők 20,7%-ának) jelent gondot, sőt 6%-uk teljesen képtelen rá.

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel310021.pdf