Ugrás a tartalomhoz

MR képalkotás

Berényi Ervin (2011)

Debreceni Egyetem

Ízület

Ízület

Az ízületek vizsgálata során alapkövetelmény, hogy típusos keresztmetszeti anatómiát jól megjelenítő felvételek történjenek. Ennek egyik legfontosabb szekvenciája a protondenzitású zsírelnyomásos FSE szekvencia (PD FS FSE). Ezt követően kerülhet sor az ízülettől és a megválaszolandó kérdéstől függő kiegészítő szekvenciákra. A T1 mérés általában SE, vagy FSE, míg a T2 vizsgálat FSE szekvenciákkal történik. Általánosságban elmondható, hogy mivel a PD felvételek hordozzák magukban a legtöbb anatómiai és pathológiai információt (oedema, folyadék), hasznos több síkban is elkészítésük. A CSI zsírelnyomás a T2 súlyozott felvételek érzékenységét fokozza, ugyanakkor a legkülönbözőbb anatómiai lokalizációk és speciális tekercsek, tekercselhelyezések következtében a zsírelnyomás gyakran inhomogén – ezért hasznos szekvencia a T2 súlyozott STIR mérés, mely az inhomogenitásra jóval kevésbé érzékeny.

Váll

A vállízület vizsgálata során három síkban kell a felvételeket elkészíteni: axiális, paracoronalis (a vállízület síkjára merőleges, a scapula tengelyével párhuzamos), valamint parasagittalis (a vállízület síkjával párhuzamos) síkban. A paracoronalis felvételeken jól ábrázolódik a labrum glenoidale, a m. suprasinatus, valamint annak ina és tapadása, míg a parasagittalis síkban a coracoacromiális ízesülés illetve subacromiális rés válik jól elemezhetővé. Az esetleges következményes izomatrophiák is a parasagittalis képeken ítélhetők meg a legjobban. Ajánlott axiális síkban a T1 és T2 súlyozott felvételek elkészítése, majd a parasagittalis és paracoronalis síkokban T2 súlyozott mérés végzése. Ezt követheti zsírelnyomásos vagy STIR szekvencia készítése a szükséges síkban, síkokban.

Ajánlott szekvenciák:

  • PD FS FSE Ax

  • PD FS FSE Parasag

  • PD FS FSE Paracor

  • T2 FSE Paracor

  • T1 FSE Paracor

szükség esetén:

  • T2 FSE STIR Paracor

  • T2 FSE STIR Parasag

szükség esetén kontrasztanyag adása:

  • T1 FSE FS Ax

  • T1 FSE FS Paracor

  • T1 FSE FS Parasag

Könyök

A könyök MR vizsgálata hagyományos 1, vagy 1,5 T-s berendezéseken számos kihívást jelent: nem a mágnes izocenterében történik a felvételek elkészítése, speciális tekercset kell alkalmazni, habár supinatio mellett az extendált pozíció optimális az anatómia szempontjából, ez gyakran nem kivitelezhető a beteg panaszai miatt. Mindezeken túl az ízület kicsi, emiatt nagyfelbontású felvételeket kell készíteni (12-14 cm FOV, 256-os mátrix), mely jó jel-zaj viszonyt csak akkor mutat, ha megfelelő aquisitiót alkalmazunk optimálisan beállított szekvenciáknál – ezek következtében a vizsgálat időigényes. A típusos síkok az interepicondylaris síkkal párhuzamos axiális sík, az erre merőleges sagittalis és coronalis síkok.

Ajánlott protokoll:

  • T1 SE Ax

  • T2 FSE Ax

  • PD FS FSE Ax

  • T2 FSE FS Cor

  • T2 FSE FS Sag

Szükség esetén

  • T2 FSE STIR a kérdéses síkokban

Csukló

A betegek számára a legkényelmesebb a test mellett tartott pozícióban történő kézvizsgálat, azonban bizonyos esetekben (corpulens beteg) ez nem kivitelezhető – ilyenkor meg kell kísérelni a kézfej vizsgálatát a fej fölé emelt pozícióban. A test melletti elhelyezésnél ugyanazokkal a problémákkal találkozunk, mint a könyök vizsgálatánál: off center képalkotás és tekercsválasztás problematikája, nagyfelbontású vizsgálat szükségessége. Ajánlott a 8-12 cm-es FOV, valamint a 256-os mátrix 2-4 mm-es szeletvastagság mellett – emiatt a jó jel-zaj arányhoz itt is több aquisitiót kell alkalmazni, a vizsgálat relatív időigényes.

Ajánlott protokoll:

  • T1 SE Cor

  • T2 FSE Cor

  • T2 FSE STIR Cor

  • T2 FSE FS Ax

  • T1 SE vagy FSE Ax

Szükség esetén

  • T2 FSE STIR a kérdéses síkokban

  • T1 GE 3D Cor

Csípő

A csípő vizsgálata során torso phased array tekercset alkalmazunk. Legfontosabb síkok az axialis és a coronalis, melyek a bilateralis vizsgálatot teszik lehetővé. A sagittalis sík ugyanakkor hasznos kiegészítő. A T1 súlyozott, valamint STIR felvételeken kitűnően ábrázolódik az oedema, valamint a porc, a T2 súlyozottakon és a STIR felvételeken pedig az esetleges intraarticularis folyadék.

Ajánlott protokoll:

  • T1 SE vagy FSE Cor

  • T2 FSE STIR Cor

  • PD FS FSE Cor

  • PD FS FSE Ax

  • T1 FSE Ax

szükség esetén:

  • PD FS FSE Sag

  • T2 FSE Sag

  • STIR Sag

Térd

Amennyiben lehetséges a térd vizsgálata dedikált térdtekerccsel történjen. Alapvető síkjaink a sagittalis és a coronalis. A patella, vagy a patellaporc, illetve a retinaculumok ábrázolására az axiális síkot is alkalmaznunk kell. A PD FS képek a térd esetében is jól ábrázolják az anatómiát, az oedemat valamint a porcot, a STIR kitűnő kis területet érintő contusiók, valamint oedema megjelenítésében, míg a T2 súlyozott felvételeken a keresztszalagokról és az ízületi folyadékról nyilatkozhatunk pontosan.

Ajánlott protokoll:

  • T1 FSE Sag

  • T2 FSE Sag

  • PD FS FSE Sag

  • T2 FSE STIR Cor

  • T2 FSE Cor

  • T2 FSE FS Ax

szükség esetén:

  • T2* GE 3D FS Sag

Boka

A boka vizsgálat készülhet dedikált végtagi tekerccsel, flex tekerccsel, de alkalmazhatjuk a fejtekercset is. A boka esetében mindhárom sík kiemelkedő fontosságú. A T1 súlyozott felvételek lényegesek a porcok, valamint az inak megítélésében, míg a T2 súlyozottak az ízületi vagy ínhüvelyekben lévő folyadék ábrázolásában. Az oedemák megítélésben a PD FS és a STIR mérés van nagy segítségünkre.

Ajánlott protokoll:

  • T1 SE vagy FSE Sag

  • T2 vagy PD FS FSE Sag

  • T2 FSE STIR vagy PD FS Cor

  • T2 FSE Cor

  • T1 SE vagy FSE Ax

  • T2 FSE FS Ax