Ugrás a tartalomhoz

MR képalkotás

Berényi Ervin (2011)

Debreceni Egyetem

Kismedence

Kismedence

A kismedence vizsgálata időigényes. Ugyanis fontos, hogy megfelelő felbontás és jel-zaj viszony mellett végezzük a vizsgálatot. Natívan a legfontosabb szekvencia a T2 súlyozott FSE szekvencia zsírelnyomással, vagy anélkül. Kontrasztanyag adása után a zsírelnyomásos T1 súlyozott méréseknek van döntő szerepük. A keresztmetszeti anatómia miatt az axiális sík fontos, azonban a preferált síkokat a vizsgált anatómia határozza meg: ováriumok esetében az axiális és coronalis, míg az uterus-cervix esetén a sagittalis és coronalis. A prostata vizsgálata amennyiben lehetséges történjen prostata tekerccsel – ezzel, sokkal jobb jel-zaj arányt tudunk elérni megfelelően kiválasztott és alkalmazott szekvenciákkal.

Hólyag

A hólyag esetében rendkívül fontosak a T2 súlyozott HiRes szekvenciák, lehetőleg mind három síkban elkészítendők. Kontrasztanyag adása után a zsírelnyomott T1 súlyozott szekvencia síkjait a kérdéses hólyagfal lokalizációja határozza meg, optimális esetben mind a három síkban készülnek felvételek.

Ajánlott protokoll:

  • T1 FSE Ax

  • T2 FSE FS Ax

  • T2 FSE FS Cor

  • T2 FSE FS Sag

szükség esetén kontrasztanyag adása:

  • T1 FSE FS Ax

  • T1 FSE FS Cor

  • T1 FSE FS Sag

Rectum

A rectum carcinomák fali terjedését legpontosabban endorectalis UH-gal, valamint endorectalis tekerccsel végzett MR vizsgálattal tudjuk megítélni. Ugyanakkor ezekkel a módszerekkel a mesorectum egészéről, valamint a sebészi tervezés szempontjából oly fontos mesorectalis fasciáról, annak a primer tumorterjedés távolságáról nyilatkozni nem tudunk. Ezek pontos ábrázolására rendkívül fontos nagyfelbontású kismedencei MR vizsgálat végzése dedikált phased array body tekerccsel. Ez különösen azért is fontos mert a sebészi resectio határának (CRM – Circumferencial Resection Margin) megítélése alapvető a kezelés tervezése szempontjából (preoperatív, postoperativ besugárzás), a lokális recidívák megelőzése szempontjából.

Ajánlott protokoll:

  • Fali érintettség megítélésére endorectalis tekerccsel (14-16 cm FOV)

  • T1 FSE Tra

  • T2 FSE FS Tra

  • T1 FSE Cor

  • T2 FSE FS Sag

Kontrasztanyag adása után:

  • T1 FSE FS Tra

  • T1 FSE FS Ax

  • T1 FSE FS Cor

A lokális terjedés pontos ábrázolása phased array body tekerccsel (26-30 cm FOV – egyébként a vizsgálat logikája a szekvenciák tekintetében azonos az endorectalis tekerccsel végzett vizsgálatéval)

  • T1 FSE Tra

  • T2 FSE FS Tra

  • T1 FSE Cor

  • T2 FSE FS Sag

Kontrasztanyag adása után:

  • T1 FSE FS Tra

  • T1 FSE FS Ax

  • T1 FSE FS Cor

Női kismedence

Petefészek

A petefészkek vizsgálatánál különösen fontos a nagyfelbontású vizsgálat (512-es mátrix), valamint a zsírelnyomás. Zsírelnyomást mind a T2 súlyozott szekvenciák esetében, mind a postkontrasztos T1 súlyozott méréseknél ajánlatos alkalmazni. A zsírelnyomás hiányában a pathológiás elváltozások parametriumra való terjedését megítélni nem tudjuk, esetleges ectopiás szövetekről, endometriosisról sem tudunk nyilatkozni.

Ajánlott protokoll:

  • T1 FSE Ax

  • T2 FSE FS Ax HiRes

  • T2 FSE FS Cor HiRes

szükség esetén kontrasztanyag adása:

  • T1 FSE FS Ax

  • T1 FSE FS Cor

Uterus

Uterus vizsgálata esetén elengedhetetlenek a sagittalis síkú felvételek. Ne feledjük, hogy a coronalis sík az uterus tengelyéhez képest coronalis optimális esetben!

Ajánlott protokoll:

  • T2 FSE FS Sag HiRes

  • T2 FSE FS Cor HiRes

  • T1 FSE Ax

  • T1 FSE Sag

szükség esetén kontrasztanyag adása:

  • T1 FSE FS Sag

  • T1 FSE FS Ax

  • T1 FSE FS Cor

Férfi kismedence

Összességében a férfi kismedence esetében is azok az alapvető követelmények, melyek a nőinél: lehetőleg nagy felbontás, és a zsírelnyomás alkalmazása a T2 súlyozás, valamint a postkontrasztos T1 súlyozás esetén – a választandó síkokat a vizsgálat iránya pontosítja.

Prostata

A prostata MR vizsgálat alapsíkja az axiális, fontosságban ezt követi a paracoronalis (párhuzamos a prostata tengelyével), majd a sagittalis. Alapvető szekvenciák a T1 és T2 súlyozott mérések, míg a T1 esetében több helyen SE szekvenciát is alkalmaznak, addig a T2 súlyozott mérések mindig FSE szekvenciák – jobb jel-zaj viszony és felbontás érhető el velük azonos idő alatt. A vizsgálat optimális esetben phased array body és endorectalis tekercsek együttes alkalmazásával történik. A vizsgálat során 2-4 mm-es szeletek készülnek 12-16 cm-es FOV-val, 256*256-os mátrix-szal. Zsírelnyomás növelheti a T2 súlyozott felvételek, valamint a postkontrasztos T1 súlyozott mérések hatásosságát. T2 súlyozás esetén a STIR metodika is alkalmazható.

Kontrasztanyag adása után először alkalmazzunk 3D T1 súlyozott dinamikus szekvenciát 4-6 percen keresztül – a halmozási görbe dinamikája az emlőtumorokhoz hasonlóan lehetővé teszi pl. egy degenerált, vagy postoperativ állapotban az esetleges maliginitás, illetve recidív tumor lokalizációját. A gyorsan halmozó, kimosási jelenséggel is jellemezhető prostata részletek malignitásra utalnak.

A vizsgálatra az esetleges biopsiát követő minimális 3 hét után kerülhet sor – ez előtt a postbiopsiás vérzés az esetleges tumort elfedheti, a staginget nehezíti. Abban az esetben, ha spektroszkópia is történik a biopsiát követően 8 héten belül, a spektrum jelentős torzulására számíthatunk, mely oka nem az esetleges vérzésben keresendő, hanem a biopsia következtében kialakuló metallizátiós jelenségben.

Fontos, hogy az endorectalis tekercsnél tapasztalható óriási jelintenzitás-különbségeket, melyek a korrekt ablakolást gyakorlatilag lehetetlenné teszik, megfelelő algoritmusokkal korrigáljuk.

Ajánlott protokoll:

  • T1 FSE Ax

  • T2 FSE Ax

  • T2 FSE FS Cor

  • T2 FSE Sag

szükség esetén kontrasztanyag adása:

  • 3D T1W FS dinamikus (4-6 percen keresztül, 40-60 mp-es mintavételezéssel)

  • T1 FSE FS Ax

  • T1 FSE FS Cor

  • T1 FSE FS Sag