Ugrás a tartalomhoz

MR képalkotás

Berényi Ervin (2011)

Debreceni Egyetem

A könyökízület MR vizsgálata

A könyökízület MR vizsgálata

Tekercsalkalmazás, szekvenciák, síkok

A könyökízületet általában dedikált végtagi array tekercsekkel vagy circularisan polarizált flex tekercsekkel vizsgáljuk. Általában ezek a tekercsek nem csak a könyök vizsgálatára alkalmasak, hanem a kézfej, esetenként a lábfej vizsgálata is megvalósítható velük. A tekercsek kialakítása során törekednek arra, hogy az asztal tengelyétől távol elhelyezkedő (off center) vizsgálat esetében is megfelelő jel-zaj viszonyt és homogenitást tudjanak produkálni.

A legfontosabb szekvenciák a PDFS három síkban, a T2*, illetve a T1W és T2W szekvenciák. Kontrasztanyag adása után zsírelnyomásos T1 súlyozott (T1WFS) mérés optimális.

A könyökízület vizsgálata legtöbbször pronalt alkar mellett történik, a kézfej tenyérrel az asztal lapján nyugszik. Bizonyos esetekben szükség lehet supinalt helyzetben történő vizsgálatra (kézhát az asztal felé), vagy lateralis decubitus helyzetre is (a tenyér a combok felé néz). Az axialis szeletek a kar tengelyére merőleges, szükség szerint enyhén döntött, paraaxialis felvételek. A coronalis síkot az olecranon tengelye adja meg, míg a sagittalis sík erre merőlegesen kell, hogy felhelyezésre kerüljön.

Javasolt, hogy axialis síkban T1W, T2W, PDFS szekvenciák egyaránt történjenek, valamint, hogy ezt követően PDFS parasagittalis és paracoronalis mérést is készítsünk. T2* szekvenciára a patológiás elváltozások függvényében kell, hogy sor kerüljön, ez a legtöbbször parasagittalis, vagy paracoronalis síkban készül. Kontrasztanyag adása után T1WFS mérés történjen mindenképpen axialis síkban, majd ezt követően a patológiás eltérések ábrázolására optimális síkokban.

Rutin vizsgálat során T1W, T2W és PDFS axialis, T2* és PDFS paracoronalis és T1W vagy PDFS parasagittalis mérés javasolt.

Fontosabb patológiás eltérések

A könyökízületet alkotó csontokban posttraumás állapotok, oedema, vérzés a PDFS szekvenciákkal ábrázolódik a legjobban. Ugyancsak ezzel a szekvenciával figyelhetjük meg a könyökízület környezetében lévő bursák gyulladásának jelét, a bursákban felszaporodó folyadékot, valamint a teniszkönyök esetében az alkari feszítőizomzat megerőltetésé miatt kialakuló ín és csonthártyagyulladást, valamint az epicondylusokban kialakuló körülírt oedemát.

95. ábra. A könyökízület súlyos rheumatoid gyulladása, melyet synovitis és folyadékfelszaporodás jellemez. (T2WFS)