Ugrás a tartalomhoz

MR képalkotás

Berényi Ervin (2011)

Debreceni Egyetem

6. fejezet - Has és kismedence MR vizsgálata

6. fejezet - Has és kismedence MR vizsgálata

Has MR vizsgálata

Beteg előkészítés hasi MR vizsgálatra

Hasi MR vizsgálat esetében fontos az éhgyomor kérdése, az egyes hasi régiók vizsgálatától függően a vizsgálat vagy teljesen éhgyomorra vagy per oralis kontraszt anyag adása után történik. A per oralis kontraszt anyagok lehetnek pozitívak vagy negatívak. A pozitív KA alacsony koncentrációban a T1 relaxációs idő csökkenését okozza, magas koncentrációban a T2 esetében is. Negatív kontraszt anyagok szuszceptibilitási artefactot okoznak, T1 és T2 súlyozott felvételeken egyaránt jelvesztést.

Intravénás kontraszt anyag legtöbbször Gd tartalmú, de használható a RES- specifikus kontrasztanyag, mely a máj Kupffer sejtjeiben halmozódik, a RES rendszer fagocitálja, a RES tartalmú szöveteknek a T1 és T2 relaxációs ideje egyaránt csökken.

A vizsgálat légzés triggerelve történik, ami lehet légzési szenzor felhelyezésével, légzés vezérlésével vagy navigátor echo alkalmazásával.

Vizsgálat előtt fontos a branül behelyezése, beteg megnyugtatása, vizsgálat menetének elmagyarázása, a nem MR kompatibilis eszközök, ruha, ékszerek, eltávolítása.

Tekercsek: hasi vizsgálatnál phased-array body tekercset alkalmazunk, hanyattfekvő testhelyzetben. A beteg kezeit a feje fölé emeli, a berendezéstől függően lábbal vagy fejjel van a mágnes centruma irányába.

Centrálás a tekercs centrumát jelző jelölésre történik – a tekercs a vizsgált régiótól függően kerül elhelyezésre (felső has, has és kismedence, kismedence).

MR-nél alkalmazott pulzusszekvenciák, vizsgálati módszerek (2D, 3D, dinamikus vizsgálat)

Rutin hasi MR esetében az axiális szeletek tervezése a coronalis felvételen történik, a törzs hossztengelyére merőlegesen, első szelet a rekesz fölött. Vizsgált ROI a rekesztől a vesék aljáig. FOV: 35-40 cm, 5-7mm-es szeletvastagság, általában 1 mm-es távolsággal (gap, distance) a szeletek között. 3D szekvencia esetében FOV 35-40 cm, 2-4 mm-es rekonstruált szeletvastagsággal. 3D mérések esetén a rekonstruált szeletek vagy közvetlenül követik egymást, vagy átfedéssel történik a rekonstrukció, a szeletek közötti távolság maximum 0 mm.

Coronalis szeletek tervezése az axiális felvételen a törzs haránttengelyével párhuzamosan-hasfaltól a hátig, FOV 45-50 cm, 5-8 mm-es szeletvastagság, köz 1mm.

2D vizsgálat esetében: T1 és T2 súlyozott, valamint T2 súlyozott zsírelnyomás, illetve in phase és out of phase méréseket készíthetünk. Legfontosabb síkok az axiális és coronalis síkok, általában T1W, T2W és T2W FS axiális és T2W coronalis mérés történik a felső hasi régióról. 3D vizsgálat esetében 3D T1W zsírelnyomásos légzésvezérelt felvételeket készítünk, kontrasztanyag adását követően dinamikusan, általában legalább 2 percen keresztül, 20-25 mp-es mintavételezéssel, légzésvezérlés mellett. Erősen T2 súlyozott 2D és 3D mérések a mágneses rezonanciás cholangiopancreaticografiás (MRCP) vizsgálat során készülnek. A hasi erek vizsgálata kontrasztanyagos 3D MR angiográfiával (ceMRA) történik.

A hasi régiók méréseit légzésszünetben végezzük, lehetőleg kilégzésben – a kilégzési légzésszünet sokkal reprodukálhatóbb a betegek számára, mint a belégzési. Amennyiben rendelkezésre áll navigátor echót alkalmazunk – a navigátor echo a jobb rekeszkupolára kerül felhelyezésre. Segítségével a rekesz mozgása folyamatosan követhető és rögzíthető. A beteg a navigátor echóval történő légzés triggerelés során, szabadon lélegezhet, miközben a berendezés a rekesz mozgását és vele párhuzamosan a képi információt folyamatosan rögzíti. Az egyes szeletek képi rekonstrukciója interpolációs lépésekkel valósul meg.

MRCP technikai tudnivalók, beteg előkészítés. MRCP szekvenciák (2D, 3D), vizsgálati technikák alkalmazása

Az epeutak vizsgálatakor a rutin hasi protokollt erősen T2 súlyozott, zsírelnyomásos MRCP-s felvételekkel egészítjük ki, melyen csak a nagyon hosszú T2 relaxációs idővel rendelkező szövetek (víz, epeutak, folyadék a belekben, húgyhólyag) ábrázolódnak. Az MRCP vizsgálatra korábban fast spin echo (FSE) szekvenciát alkalmaztak magas echo train (64-128-256 értékekkel és hosszú repetíciós idővel (8-10.000 ms), manapság Single Shot Fast Spin Echo (SSFSE) mérés az elterjedt zsírelnyomással kiegészítve. Mivel a háttérben lévő belek lumenében a folyadék szintén magas jelintenzitással ábrázolódik, hasznos, ha a gyomrot és a beleket pozitív per oralis kontrasztanyag tölti ki. Erre a legegyszerűbb, leghozzáférhetőbb és legolcsóbb megoldás 2-4 dl 100 %-os koncentrációjú ananászlé itatása, lévén az magas mangán tartalmánál fogva kitűnő negatív kontrasztanyagként viselkedik.

Az intrahepaticus epeutak ábrázolására a ductus choledochus lefutására, illetve a májkapura célzott paracoronalis (balról elölről, jobbra hátrafelé) sík az optimális. Ezen általában a léphilus irányába húzódó közös pancreasvezeték nem ábrázolódik. A pancreas vezetékrendszerének ábrázolására a pancreastest és pancreas farok lefutásának megfelelően helyezünk fel az axialis lokalizációs képekre paracoronalis felvételeket (jobbról elölről, balra hátrafelé). Ez a sík ugyanakkor nem optimális az intrahepaticus epeutak ábrázolására. Optimális, hogy amennyiben MRCP vizsgálatot készítünk, mindkét paracoronalis síkban történjenek felvételek.

A vizsgálatokat 2D és 3D SSFSE szekvenciával egyaránt végezhetjük. A 2D előnye gyorsasága (akár 20-30 mp alatt is felvételezhető), fontos, hogy a 2D szelet megfelelően vastag legyen (kb. 5-10 cm). Hátránya, hogy csak egy síkból nézhető, nem forgatható, belőle 2D (multiplanaris) és 3D rekonstrukciók nem készíthetőek. A 3D szekvencia akvizíciós ideje hosszabb, gyakoribb a mozgási műtermék, 3D rekonstrukció csak megfelelően elnyomott (pl. ananászlé) háttér és a pancreas vezetékrendszerének ábrázolásának fokozására alkalmazott secretin adása mellett optimális. Intenzív bélmozgást glukagon adásával leállíthatjuk.

A máj, epeutak legfontosabb kórfolyamatai

A máj MR vizsgálat indikációi:

• differenciál diagnosztikai probléma tisztázása,

• terápiás hatás ellenőrzése,

• metastasis, preoperativ-

• máj transzplantáció előtt az erek viszonyának felderítése érdekében, valamint

• kifejezett cirrhosis esetén.

Benignus tumorok

Haemangioma

Mesenchymalis eredetű érgomolyag, T2 súlyozott felvételeken magas jelintenzitású, általában homogén éles szélű, de lehet heterogén jellegű is. Kontrasztanyag adását követően intenzív perifériás halmozást mutat, mely a centrum felé terjed. A kontrasztanyag adását követően, a késői felvételeken változó időpontban (5-20 perc) a környező májparenchymától nem elválasztható. Kontrasztanyag tárolása elhúzódó, ezért a még későbbi felvételeken, amikor az egészséges májparenchymából a kontrasztanyag már kimosódott, akkor az elhúzódó ürülés miatt diszkréten magasabb jelintenzitású lehet a T1 súlyozott felvételeken, mint környezete.

79. ábra. Máj haemangioma dinamikus kontrasztanyagos vizsgálata. A T2W felvételeken magas jelintenzitású terület széli részén jelenik meg a kontrasztanyag az artériás felvtelen. A halmozás a későbbi képeken kiterjed csaknem a teljes elváltozásra. (T2W, T1W+C, T1W+C)

Ha a májban van az elváltozás, általában a rutin has protokollt végezzük. Haemangioma esetén kiegészítőleg még egy 10. percben készülő zsírelnyomásos, 2D vagy 3D T1 súlyozott axiális mérést is végzünk.

Focalis nodularis hyperplasia (FNH)

Szabálytalan elrendeződésű hepatocyták által alkotott, a májsejtekből kiinduló jóindulatú daganat. Kontrasztanyagos vizsgálat esetében jellemző a kerékküllő jellegű halmozás – centrumában csillag alakú, nem halmozó központi heg (central scar) látható. A központi heg a T2 súlyozott felvételeken magas jelintenzitású – ez a zsírelnyomásos T2 súlyozott felvételeken prominensebb. Májspecifikus (a RES által felvett) kontrasztanyag a gócban halmozást mutat. Legnagyobb differenciál diagnosztikai problémát a HCC jelenti – jóllehet a HCC a máj-specifikus kontrasztanyagot nem halmozza, mert itt a Kupffer sejtek nem épek, számos esetben nem különíthető el a két folyamat biztonsággal.

80. ábra. A máj 5. segmentumában, a T2 súlyozott felvételeken jelzetten magas jelintanzitású terület, mely a kontrasztanyagot a környező parenchymánál jobban veszi fel. Centrálisan benne a T2 súlyozott képeken csillag alakú magas, kontrasztanyag adása után ennek megfelelően nem halmozó részlet ábrázolódik az FNH-ra jellegzetes központi hegre (central scar) jellemzően. (T2W, T1WFS+C)

Adenoma

A májsejtekből kiinduló jóindulatú daganat, melyet a RES kismértékű károsodása jellemez. T2 súlyozott felvételeken kissé fokozott jelintenzitással jellemezhető, előfordulhat benne necrosis. Az intravénás Gd tartalmú kontrasztanyagot halmozza, a specifikus MR kontrasztanyagot (Fe nanoparticulum tartalmút) viszont nem.

Malignus tumorok

Hepatocellularis carcinoma (HCC)

Malignus hepatocyták, csökkent értékű RES sejtek alkotják, T2 súlyozott felvételeken fokozott jelintenzitást mutat, a Gd tartalmú kontrasztanyagokat halmozza.. A Teslascant fokozottan veszi fel, a máj-specifikus, a RES által fagocitált Fe-oxid particilumokat tartalmazó kontrasztanyagot nem halmozza.

81. ábra. Kis hepatocellularis carcinoma a 4. segmentumban. Csak az artériás fázisban azonosítható biztonsággal, akkor homogénen halmoz. (T2W, T1WFS, T1WFS+C-artériás, T1WFS+C-portális)

Metastasis

Metastasisok a portalis fázisban kerek, elmosott szélű, különböző méretű, gyakran necroticus centrumú, a kontrasztanyagot kevésbé halmozó gócok. Gyakran céltáblára jellegzetes morfológiát mutatnak a kontrasztanyagos felvételeken. Lévén nem májeredetű sejtek alkotják, esetenként, differenciáldiagnosztikai problémát jelentő esetekben, a Fe nanoparticulum tartalmú májspecifikus kontrasztanyag elkülönítését segíti. Adása után a májparenchyma jelszegény, míg a metastasisok a speciális kontrasztanyagot nem veszik fel.

Zsíros átalakulások

A máj diffúz elzsírosodásának ábrázolásában és diagnózisában egyrészt T2 súlyozott, zsírelnyomásos felvételek, másrészt in phase-out of phase MR vizsgálat lehet segítségünkre. Ezekkel a vizsgálatokkal a focalis elzsírosodásban lévő különbségek is jobba azonosíthatóak: ilyenek a focal sparing és a focal deposition.

Focal sparing

A diffúzan zsírosan átépült májban regeneratios területek ábrázolódnak mintegy az elzsírosodás által megkímélt állományszigetekre jellemzően.

Focal deposition

A májállományban zsírosan átépült, körülírt terület van, focalis májelzsírosodásra jellegzetes képet mutatva. Gyakran összetéveszthető rosszindulatú tumorokkal. A zsírelnyomásos felvételek segíthetnek a differenciál diagnózis felállításában.

82. ábra. Körülírt elzsírosodott májrészlet a 4. segmentumban. Az out of phase (opposed phase) felvételeken csökkent jelintenzitást mutat.

Cirrhosis hepatis

A máj szerkezetének progresszív irreverzibilis átépülése és fibrosissal járó krónikus gyulladása. A kóros májparenchymában regeneratios göbök alakulnak ki. Kezdetben a regeneratív göbök a T2 súlyozott felvételeken alacsony jelintenzitásúak, a kontrasztanyagot a környezetükhöz képest nem halmozzák jobban. A regeneratios göbök a T2 súlyozott felvételeken környezetüknél magasabb jelintenzitású dysplasiás átalakulásra hajlamosak, mely az előszobája lehet a hepatocellularis carcinomák kifejlődésének. Hepatocellularis carcinoma kifejlődése esetén fokozott halmozás megjelenését láthatjuk a heterogén szerkezetű cirrhoticus májszövetben a kontroll vizsgálatok esetében.

Epeutak leggyakoribb elváltozásai

Caroli betegség- jellemző tág epeutak, a májállományban cystákban végződő elváltozások, melyek levegőt, epekövet is tartalmazhatnak.

Epeutakban lévő kövek megítélésére elsősorban UH szolgál.

Spektroszkópia és diffúzió alkalmazása a máj vizsgálatánál

Máj esetében proton (1H) és 31-P MR single voxel spektroszkópia végezhető, főleg krónikus májbetegségek-, ill. a metabolikus folyamatok tisztázására, jelentős a máj zsírtartalom és tumoros necrosis- anaerob anyagcsere megítélésében.

A máj tumoros elváltozásainál a tumoros elváltozás víztartalma megnő, mely T1 felvételeknél jelintenzitás csökkenést, T2 esetében jelintenzitás emelkedést mutat. DWI diffúzió súlyozott képalkotás segítségével a víz diffúziós változásáról nyerhetünk információt.(haemangioma, metastasis, HCC megítélésében a DWI képek is fontosak lehetnek).

A pancreas MR vizsgálata és megjelenése

A normál szerkezetű hasnyálmirigy T1 súlyozott felvételeken magas jelet ad az acinusokban lévő fehérjetartalom miatt, T2 –őn alacsonyabb jelintenzitású a máj és a léphez képest is. Iv. kontrasztanyag adása után intenzíven halmoz az artériás fázisban, a késői felvételeken válik a májjal azonos jelintenzitásúvá. Intravénás kontrasztanyag adását követően több fázisú 3D T1 súlyozott, zsírelnyomású szekvencia javasolt, melyet legalább két percen keresztül vegyünk fel maximum 20-30 mp-es mintavételezéssel.

A pancreas vezeték részben megítélhető MRCP vizsgálat során. Pancreas nedv termelése a secretin nevű hormonnal fokozható (Secretine stimulált MRCP – S-MRCP), azonban ez a vizsgálatot költségessé teszi. Secretin stimuláció után a pancreas dinamikus funkcionális vizsgálata is lehetséges (az 1, 3, 5, 10, 15, 20. percben megismételt MRCP vizsgálattal), melynek alapja a duodenum patkó pancreas nedvvel való kitöltöttsége 20 perccel a beadást követően. Ezt a Matos féle klasszifikációval csoportosítjuk:

• Grade 0: nincs folyadék a duodenumban (nagyfokú pancreas elégtelenség!)

• Grade 1: kevés folyadék a bulbusban

• Grade 2: folyadék a pars descendensben

• Grade 3: folyadék a pars descendensben és a pars horisontalis inferiorban (egészséges pancreas)

A pancreas legfontosabb kórfolyamatai

A két legfontosabb veleszületett elváltozás a pancreas divisum (a ductus Santorini a minor papillan keresztül kommunikál a duodenummal) és a pancreas anulare (forgási elmaradás következtében a pancreas körbeveszi a duodenum leszálló ágát, stenosist okoz). Mindkét esetben a hagyományos szekvenciák MRCP-vel történő kiegészítése ajánlott.

83. ábra. MRCP – pancreas divisum.

Pancreas esetében a leggyakrabban előforduló betegség az akut és a krónikus hasnyálmirigy gyulladás.

Akut pancreatitis esetében, gyakori a hasnyálmirigy körül megjelenő folyadékgyülem a T1 súlyozott felvételeken a magas jelet adó pancreas körül alacsony jelintenzitású sávként jelenik meg, míg T2 zsírelnyomás esetében magas jelintenzitás jellemzi, ami kifejezettebb, ha a környező zsírt is elnyomjuk. Zsírelnyomást követően a környező zsírszövet gyulladásos infiltráltsága is megfigyelhető. Nem egy esetben a folyadékgyülem a Gerota fasciat is kirajzolja, és esetenként az gyulladásos folyadék a kismedencébe is lekövethető – ilyenkor a felső hasi régió vizsgálata a kismedence MR vizsgálatával kiegészítendő. Acut pancreatitis esetén a legfontosabb eldöntendő kérdés az esetleges necrosis kialakulása – kis necrosis az artériás fázisú kontrasztanyagos felvételeken ábrázolódik a legjobban.

A diagnózis felállítása során hasznos a stadium meghatározása (Balthazar beosztás), mely a szövődmények felismerésében is segíthet. Balthazar beosztás:

• Grade A: Épnek ábrázolódó pancreas,

• Grade B: Fokális vagy diffúz pancreas megnagyobbodás,

• Grade C: Kissé inhomogén mirigyállomány kevés peripancreaticus folyadékkal,

• Grade D: Folyadékgyülem a praerenalis térben,

• Grade E: Két vagy több folyadékgyülem vagy gáz a pancreas körül vagy a mirigyállományban.

Krónikus pancreatitis esetében mészlerakódás látható (CT- vel natívan is ábrázolódik), míg MR esetében T2 felvételeknél a mész jelszegény. A pancreas ilyenkor atrophias, foltosan jelszegény, környezete nem egyszer szálagos, heges, de körülötte folyadéksáv nem látható. Ugyanakkor régebbi gyulladások maradványaképpen endothel fallal nem rendelkező, rostos burkú pseudocysták is megfigyelhetők, melyek a pancreas vezetéket is összenyomhatják.

84. ábra. Chronicus pancreatitis T2W MR képe pseudocystával. (T2W)

Hypovascularisalt tumoros elváltozások esetében (pl.: ductalis adeno cc. serosus-, mucinosus cysticus daganatok, anaplasticus cc.), a tumor víztartalom növekedése jellemző (így a fehérjetartalom csökken). Ezek a tumorok a T1 súlyozott natív zsírelnyomásos mérések esetén a világos pancreasban sötétebben válnak láthatóvá, míg a T2 súlyozott felvételeken az egészséges pancreasnál mérsékelten magasabb jelintenzitásúak. A hypovascularizált malignus elváltozások kontrasztanyag adása után az artériás fázisban csökkent jelintenzitásúak, a környezetükhöz képest alacsonyabb perfúzióval jellemezhetőek.

A pancreasban hormonálisan aktív, gyakrabban előforduló endokrin tumorok, mint pl. az inzulinoma, a gastrinoma, a Vip-oma erősen vascularisaltak, ezért a korai artériás fázisban intenzíven halmoznak. T2 relaxációs idejük magas, ezért a zsírelnyomásos T2 súlyozott felvételeken magas jelintenzitású területekként ismerhetőek fel.

85. ábra. Atípusos insulinoma a testben. A natív T1W képeken a magas jelintenzitású pancras szövetében jól elkülönül, alacsonyabb jelintenzitású. A típusos insulinoma a korai arteriás felvételeken intenzíven halmoz – ebben az esetben csak kevésbé, foltosan. A T2WFS felvételeken a terime sejthető. (T1WFS, T1WFS+C, T2WFS)

A lép MR vizsgálata

A lép MR vizsgálatát a has MR vizsgálata foglalja magába. T1 és T2 súlyozott axiális és coronalis felvételek mellett kiegészítőleg sagittalis síkú felvételeket készíthetünk. A vizsgálat során zsírelnyomásos, és dinamikus kontrasztanyagos felvételek is történnek. A korai artériás fázis a CT vizsgálathoz hasonlóan itt is foltos halmozást mutat – ez nem tévesztendő össze patológiás elváltozással.

A bélrendszer MR vizsgálata

T1 és T2 súlyozott axialis és coronalis, zsírelnyomásos felvételeket követően dinamikus 3D T1 súlyozott coronalis zsírelnyomásos vizsgálatokat készítünk 120 mp-en keresztül 20 mp-es mintavételezéssel. (legfontosabbak a kb. 20 mp-es artériás és 90-100 mp-es intersticialis fázisok). Kiegészítőleg 3D T1 súlyozott FS axialis és sagittalis felvételeket is készíthetünk.

A különböző síkban felvett metszeti képeken a gastrointestinalis képletek, a-nyelőcső és a rectum falának elváltozásai jól, a gyomor és belek elváltozásai kevésbé megbízhatóan ábrázolhatók. Az MR vizsgálat a CT-hez hasonlóan alkalmas a tágabb környezet állapotának tisztázására is. Endorectalis tekercs alkalmazásával lehetővé válik a bél falának részletesebb elemzése is. Ilyenkor hasznos, ha pozitív peroralis kontrasztanyag adása után, glukagon adminisztráció mellet történik a Gd tartalmú intravénás kontrasztanyag adása. A vaskos, környezetét beszűrő, nem egy esetben halmozó bélfal jól ábrázolódik, különösen abban az esetben, ha zsírelnyomást alkalmazunk. Emiatt a belek vizsgálata során kontrasztanyagos felvételek készítése során, lévén a belek környezetében zsírszövet van, a zsírelnyomás használata teljességgel indokolt.

A vékonybél képalkotó vizsgálatát occult vérzés, recurráló obstructio, malabsorptio, gyulladásos vagy daganatos betegség gyanúja esetén végezzük. Vastagbél képalkotó vizsgálatot kell végezni véres széklet, a székelési szokások megváltozása, obstructiora, gyulladásos vagy daganatos betegségre utaló panaszok esetén. Az MR szerepe: a bélfal megvastagodásának kimutatása, az aktív gyulladásos területek elkülönítése (pl.: colitis ulcerosa, Chron betegség), a környezet állapotának tisztázása, valamint a daganatos elváltozások stádiumának megállapítása, polipok, diverticulumok, telődési többlet- hiány)

86. ábra. 3D T1W FS felvétel – a vékonybeleknek megfelelően halmozó térfoglalás ábrázolódik (leiomyosarcoma a jejunumban)

Bélrendszer esetében MR- enterographia is végezhető. A beteggel vizsgálat előtt 1, 1,5 l polietilénglikol oldatot itatunk 1 óra alatt. A belek megelőző tisztítása szükséges tisztító beöntések által. További ¼ óra várakozás után kezdjük a vizsgálatot. A bélmozgások csökkentésére simaizom relaxáns-t (glucagon) adunk. A beteget ugyanúgy fektetjük, mint has és kismedence vizsgálatnál. Fontos az intravénás kontrasztanyag adása is

A vesék és a mellékvesék kórfolyamatai, azok MR vizsgálata és megjelenése

Vese MR vizsgálata a rutin has protokoll része – a különbség, hogy a kontrasztanyagos dinamikus sorozat mellett késői, az üregrendszerben megjelenő kontrasztanyagot is ábrázoló fázis is szükséges. Hasznos lehet a vesemedencék tengelyére célzott parasagittalis síkú kiegészítő felvételek készítése, melyen a vesék szerkezete optimálisan megítélhető.

A vesék MR vizsgálatát jó kontrasztfelbontás és kontrasztanyag érzékenység jellemzi. A vese erek vizsgálatára kontrasztanyagos MR angiográfiát végezhetünk. Régebben az a. renalisok megítélésére 3D TOF artériás típusú MR angiográfia készült, azonban ma már a gyors szekvenciáknak köszönhetően ezt a ceMRA kiszorította. Ha késői, urographiás mérések is szükségesek, akkor coronalis síkban is végzünk zsírelnyomásos 3D T1 súlyozott, zsírelnyomásos méréseket (MR renographia) 5-15-45 perccel a kontrasztanyag beadása után. A dinamikus kontrasztanyagos vizsgálat a veseparenchymák összehasonlító perfúziós vizsgálatát is lehetővé teszi.

A vesék MR vizsgálatával jól megítélhetőek a veleszületett elváltozások, alaki fejlődési rendellenességek (pl.: dystopias vesék, fúziós zavarok fejlődési rendellenességei, számfeletti vesék, hypo- és hyperplasias vesék, szűkületek, a pyelon és az uréter fejlődési rendellenességei, véredények fejlődési rendellenességei), valamint a kövek, cystosus, gyulladásos és tumoros elváltozások.

87. ábra. Típusos vesecysták. (T2W, T1WFS+C)

88. ábra. Hypernephroma, mely a v. renalison keresztül a v. cava inferiorba terjed. (T2W, T1WFS+C, T1WFS+C)

Mellékvese vizsgálat esetében in phase/out of phase mérések végezhetőek. Ezzel a szekvenciával két sorozat felvételt készítünk a mellékvesékről. A mellékvesék és a belőlük kiinduló térfoglalások (adenomák) zsírtartalma magas. Emiatt az out of phase felvételeken mérhető jelintenzitás szignifikáns csökkenést mutat az in phase felvételeken mérhetőhöz képest. Ugyanakkor azok a szövetek, amelyek víztartalma magas, és ilyenek a mellékvesében kialakuló metastasisok mindkét felvételi módszerrel, közepes jelintenzitással jellemezhetőek, az out of phase felvételek nem mutatnak jelintenzitás csökkenést. Tekintettel arra, hogy magas víztartalmú térfoglalások a mellékvesében elsősorban metastaticus jellegűek, a módszer érzékenysége a mellékvese eredetű, jóindulatú mellékvese adenoma és az áttétek elkülönítése terén igen magas.

A retroperitoneum MR vizsgálata

A retroperitoneum vizsgálata a rutin hasi MR vizsgálat részét képezi, jól megítélhetők a gyulladásos, vagy tumoros folyamatok, illetve környezetük infiltráltsága.