Ugrás a tartalomhoz

MR képalkotás

Berényi Ervin (2011)

Debreceni Egyetem

A szív MR vizsgálat gyakorlati alapjai, technikai feltételei, indikációi

A szív MR vizsgálat gyakorlati alapjai, technikai feltételei, indikációi

A szív MR – speciális vizsgálat, csak kardiológus szakorvos javaslatára történhet.

Megítélhető a morfológia, funkció és perfúzió is.

A vizsgálata történhet kontrasztanyag nélkül és kontrasztanyaggal. Fontos a beteg jó együttműködése, légzés visszatartás 4-15 s, EKG triggerelés.

Indikáció

A szív MR vizsgálat indikációi:

• I. osztályú indikáció, ha klinikailag releváns információt szolgáltat

• II. osztályú indikáció – klinikailag releváns információt szolgáltat, de hasonló információ nyerhető egyéb képalkotó eljárásokkal is.

• III: osztályú indikáció – lehet, hogy releváns, és hasznos információt szolgáltat, de ritkán használják, mivel más képalkotó módszerek megfelelőbbek.

A betegek előkészítése, pszichés felkészítés, beteg fektetés

Korábban, a betegek szívritmus szabályozója (pacemaker) abszolút kontraindikációt jelentett. A vizsgálat nem volt elvégezhető, a vizsgáló helyiségbe, illetve a körül egy adott mágneses mezőbe a betegeknek belépnie sem szabadott – akár életveszélyes állapot is kialakulhatott. Ma már léteznek antimagnetikus, MR kompatibilis szívritmus szabályozók, melyek esetében az MR vizsgálat elvégezhető. Lényeges viszont, hogy a beültetett eszköz pontos típusát ismerjük, ahhoz, hogy leellenőrizhessük, hogy ténylegesen vizsgálható készülékről van-e szó. Vannak komplex szívritmus szabályzók, melyek defibrillátor funkcióval is bírnak – ezek továbbra is kontraindikációt jelentenek - még azonos gyártó esetében is. Lényeges, hogy minden esetben, amikor szívritmus szabályozóval történik MR vizsgálat, akkor kardiológus konzultációja, szükség esetén, a vizsgálat során jelenléte is indokolt.

A beteg gyógyszereit beveheti. Fontos a pszichés vezetés, vizsgálat menetének ismertetése, mert a vizsgálat nem egy esetben akár 1 órát is igénybe vehet.

A beteg a hátán fekszik, kezeit a feje fölé helyezi. A szív MR esetében MR kompatibilis EKG, ill. légzési szenzor használata szükséges. A vizsgálat phased array test tekercsel, vagy dedikált szív tekerccsel történik. Centrálás a tekercsen lévő jelölésre (sternum közép). A légző-mozgásból származó térbeli eltérések korrekciója navigátor echo segítségével történhet, mely a rekeszmozgást regisztrálja.

Síkok, szekvenciák, natív és kontrasztos vizsgálatok gyakorlati technikája és alkalmazása. Funkcionális szív MR vizsgálatok Lokalizáció és síkok

A szív MR vizsgálata során alapvető fontosságú a lokalizáció. Minden egyes beteg esetében meg kell határoznunk a rövid-, és a hosszú tengelyek síkjait. Ez csak egyrészt a szív 3D-s anatómiájának függvénye – lényeges, hogy a szív tengelyei hogyan helyezkednek el a térben. Könnyen elképzelhetjük, hogy különböző tengelyállásokat eredményez, mikor pl. egy korpulens, intraabdominálisan elhízott betegnek a rekesze felnyomott, vagy ha egy astheniás, sovány beteg, vagy egy kifejezetten emphysemás, hordó mellkas esetében a rekesz lefelé helyezett. Nagyban befolyásolhatja a tengelyállást a mediastinalis zsírszövet mennyisége is. Ezek miatt a lokalizáció mindig több lépésben történik, hogy megtaláljuk azokat a rövid-, és hossztengelyi síkokat, melyek az adott beteg mellkasában a szív elhelyezkedésére jellegzetesek.

A lokalizáció tipikus coronalis és sagittalis sík felvételével kezdődik. A bal kamrára helyezett axialis felvételeken ki kell jelölni a septummal párhuzamos, a septum lefutása mellett közvetlenül elhelyezett, a mitralis billentyűn és a szívcsúcson egyaránt átfutó paraseptalis síkot. Ez megadja a hossztengelyt, melyhez képest azonban a szív még el lehet fordulva. Éppen ezért szükséges, hogy harmadik lépésként, erre merőlegesen készítsünk felvételeket a rövid tengellyel párhuzamosan, hogy azokon meghatározzuk a valós hossztengelyt. Ezt követően, a valós hossztengely birtokában a valós rövidtengely síkja is pontosan megállapítható. A lokalizáció lépései nagy figyelmet követelnek a radiográfustól, mert ez az alapja a pontos anatómiának, ami nélkül sem pontos morfológiai, sem pontos funkcionális, vagy életképességi vizsgálatokat nem készíthetünk.

A szív vizsgálati síkjai a lokalizációt követően:

• rövidtengelyi metszetek (a bal kamra hossztengelyére merőleges)

70. ábra. Típusos rövid tengely metszet.

Ezen belül:

o Standard "kétüregű felvétel" – a bal kamra középső részén áthaladó, az elülső és hátsó falra egyaránt merőleges, a bal pivart és kamrát kitűnően ábrázoló felvétel.

71. ábra. Típusos "kétüregű felvétel".

• hossztengelyi metszetek (a szív septummal párhuzamosan)

Ezen belül:

o Standard "négyüregű felvétel" - a bal kamra középső részén és a szívcsúcson áthaladó, a septummal párhuzamos, a jobb és a bal kamra mellett a jobb és a bal pitvart egyaránt kitűnően ábrázoló felvétel.

72. ábra. Típusos "négyüregű felvétel".

o Standard "háromüregű felvétel" – rövid tengely metszeteken beállított, mind a mitralis, mind az aorta szájadékok központján áthaladó hossztengely menti metszet. Jól látható rajt a bal pitvar, a mitralis szájadék, a bal kamra, és az aorta szájadék a kiáramlási pályával. Ábrázolódik rajt még a jobb kamra egy része is.

73. ábra. Típusos "háromüregű felvétel".

Szekvenciák

Az alkalmazott szekvenciáknak anatómiai, funkcionális és életképességi információkat kell biztosítaniuk.

Anatómiai, morfológiai információk biztosítása

• Kettős IR technika

Inversion Recovery (IR) spin echo technika, mely egy a szeletre szeletív, és egy a szeletre nem szelektív 180°-os pulzussal indít (kettős IR technika), és rövid inverziós idő után gerjeszt. T1 súlyozott felvételt eredményez, melyen a lumen fekete - un. "black blood", vagy "dark blood" típusú. Több szelet készítésére alkalmas azonban csak egy adott szívciklusban. Az optimális felvételezés diastoleban történik.

• Hármas IR technika

Hasonlóan kezdődik, mint a kettős IR technika, azonban itt egy harmadik 180°-os pulzus is történik, melyet 1.5 T-n 150 ms múlva követ a gerjesztés. Ezzel STIR jellegű mérést készíthetünk, melyen a zsírszövetből nem kapunk jelet. A felvételek T2* jellegűek, a statikus folyadékok magas jelintenzitásúak (pl. pericardialis folyadék), a lumen áramló folyadékterei sötétek. Egy adott szívciklusban több szelet készülhet.

A szívfunkció vizsgálata

• Multislice-multiphase vizsgálatok

A szív funkció megítélésének alapvető feltétele, hogy egy szívciklus valamennyi pontjáról kapjunk, a kamrarendszereket teljesen lefedő, pontos, műtermékektől mentes képi információkat. Ezeket a technikákat multislice, multiphase technikáknak nevezzük. Multislice, mert több síkban történik a felvételezés, és multiphase, mert minden egyes síkban a szívciklus valamennyi fázisáról gyűjtünk adatot. Végezetül egy a szívvel szinkron pulzáló adattömböt kapunk, melyből akár a kamrák, akár a szívizomzat egy teljes szívciklus során történő változásai nem csak megítélhetők, hanem pontosan mérhetők.

Míg régebben cine gradiens echo felvételekkel történt a multislice-multiphase felvételezés, addig ma a legelterjedtebbek az SSFP (Single Shot Fast Precession) mérések. Ezek esetében a lumen fehér, ezért e csoportba sorolható méréseket "white blood" vagy "bright blood" technikának is nevezzük.

Ezeken a képeken moziszerűen megjelenítve a kontúrok körberajzolása alapján megítélhető a myocardium tömege, a szívüregek térfogata, a szív pumpafunkcióját jellemző paraméterek, melyekből EF (ejekciós frakció) és perctérfogat számolható. EF esetében egy kamrafunkciós görbét kapunk, melynek elemzése, és számolása a következő képlet alapján történik: , ahol az EDV a végdiastoles volumen, az ESV a végsystoles volument jelenti.

• Sebesség kódolt fázis kontraszt cine vizsgálatok

Sebesség kódolt (Velocity Encoded - VEC) EKG triggerelt, cine fázis kontraszt mérések alkalmasak a sebesség pontos mérésére. Fontos, hogy ezeknél a szekvenciáknál, a tervezett sebességre és annak irányára optimális sebességkódoló gradiens párokat alkalmazzunk. Általában lehetőségünk van arra, mind a három síkban, külön-külön megadjuk azt a sebességet, melyet a várható csúcssebességünk nem fog túllépni, de azt minél jobban megközelíti. Ha túl alacsonyra vesszük a várható sebességet, akkor egy un. velocity aliasing jelenség lép fel, mely az objektív áramlásmérést nehezíti – a csúcssebességnek megfelelően az áramlás az aliasing jelenség miatt, mintegy megfordul. Ha túl magasra vesszük az értéket, akkor a mérésünk érzékenysége romlik. A technika lehetőséget biztosít az áramlás mérésére pl. az aortában vagy a truncus pulmonalisban.

A szívizom perfúziós és életképességi vizsgálata

• Perfúziós vizsgálatok

Ahhoz, hogy a szívizom perfúziójáról megfelelő idő- és térbeli felbontású dinamikus felvételeket tudjunk készíteni rendkívül gyors, a kontrasztanyag szövetbe történő bejutására érzékeny szekvenciákat kell alkalmaznunk. Ezeket az igényeket csak az EPI, vagy Turbo FLASH szekvencia családokba tartozó szekvenciák elégítik ki. Optimális esetben 2-3 szívütés alatt akár több síkban is módunk van a perfúzió vizsgálatára.

Lényeges eleme a perfúziós vizsgálatnak a kontrasztanyag bejuttatása. Ennek során nagy sebességgel (7-8 ml/mp), megfelelő mennyiségű (0,075-0,1 mmol/tskg) kontrasztanyagot kell injektorral beadnunk. Lehetőség van mind terheléses (adenozin adminisztrálása után), mind nyugalmi perfúziós vizsgálat végzésére. A nyugalmi perfúziós vizsgálatra a terhelésest követően kb. 10 perc múlva kerülhet sor. A dinamikus perfúziós méréssel és terheléses vizsgálattal a szívizomzat latens ischaemiája is detektálható, infarctus után az alulperfundált terület kiterjedtsége pontosan megítélhető.

• Életképességi (viability) vizsgálatok

Nagy jelentősége van a késői típusú kontrasztanyagos felvételeknek, melyek érzékenyek a myocardialis infarktus vagy egyéb gyulladásos-degeneratív folyamat következtében kialakult hegesedés megítélésére. Az optimális szekvenciák a gradiens echo családba tartozó T1 súlyozott IR Turbo-Flash szekvenciák, hol az inverziós idő megfelelően rövid. A kontrasztanyagra való érzékenységet (T1 jelleget) egy 180°-os, nem szeletív magnetizációs preparáló pulzussal fokozzuk. Lényeges eleme az adatgyűjtésnek a szegmentált K-tér legyűjtés, melynek célja, hogy az intenzitási eltérésekre érzékeny K-tér centrumot gyűjtsük le. Az életképességet a késői kontrasztanyagos halmozás alapján állapítjuk meg, a nem életképes, hegesedett szívizomból a késői felvételeken a kontrasztanyag, az egészséges, vagy alulperfundált, de életképes szívizommal összehasonlítva nem, vagy csak lassabban mosódik ki. Fontos, hogy a késői típusú kontrasztanyag halmozást megfelelő mennyiségű kontrasztanyag beadása után (0,15-0,2 mmol/tskg), megfelelően ténylegesen későn készítsük el. A minimális idő a kontrasztanyag beadását követően kb. 20-25 perc. Amennyiben terheléses és nyugalmi perfúzió során az említett 0,075-0,1 mmol/tskg kontrasztanyag beadása megtörténik, abban az esetben megfelelő mennyiségű (0,15-0,2 mmol/tskg) kontrasztanyag kering már a betegben ahhoz, hogy a késői típusú felvételeket, megfelelő idő után el tudjuk végezni.

MRCA – Magnetic Resonance Coronary Angiography

Az MRCA jó példája annak, ahogy a CT és az MR technikák egymás mellett fejlődnek: néha az egyik van előrébb, majd a másik játszik fontosabb szerepet. A 90-es évek második felében, és az ezredforduló körül a koszorúerek ábrázolásának terén az MR vizsgálat előnyben volt a CT-vel szemben. E mögött az volt, hogy az EKG vezérlésnek, a navigator echonak köszönhetően, a kontrasztanyag beadása után a jelintenzitás eltérésekre érzékeny MR vizsgálat jobb képeket eredményezett a koszorúerekről, a CT-vel összehasonlítva. Az utóbbi években, azonban a CT technikai fejlődésével (256+ szeletes berendezések, volume CT) a szív koszorúereinek gyors, EKG vezérelt CT vizsgálata került előtérbe – nagyobb felbontást, pontosabb képet eredményez.