Ugrás a tartalomhoz

MR képalkotás

Berényi Ervin (2011)

Debreceni Egyetem

Gating technikák (Pulzus, EKG, légzés; retrospektív, prospektív). Navigator echo

Gating technikák (Pulzus, EKG, légzés; retrospektív, prospektív). Navigator echo

Pulzus szenzor

Pulzus szenzorral a pulzus görbét tudjuk követni, az ujjvére csíptetett érzékelővel. Az érzékelők többféle méretben is beszerezhetők – optimális, ha legalább kétféle méretben állnak rendelkezésre: egy nagyobb a felnőttek vizsgálatához, míg egy kisebb, a csecsemők, kisgyermekek vizsgálatához. Lényeges, hogy ezek nem pulzoximéterek, tehát a parciális oxigéntelítettségről nem informálnak. Optimális egyébként, ha a rossz állapotú és az altatásos betegek vizsgálatához MR kompatibilis pulzoximéter áll rendelkezésre – nagyban segíti a beteg állapotának vizsgálat közbeni követését.

Az EKG elektródák felhelyezése

Az EKG elektródákat leggyakrabban a mellkas elülső falára helyezzük. Elhelyezésük annak függvénye, hogy milyen típusú EKG elektródáink vannak. Passzív elektródák esetében két elektróda elhelyezése történik baloldalon parasternalisan, a 2-4. illetve 7-8 bordaközbe, valamint a szívcsúcs magasságában a szívcsúcs és a mellső hónaljvonal közötti távolság felére. Aktív elektródák általában kevesebb mozgásteret eredményeznek, de ekkor is törekedni kell az általában három elektróda hasonló irányokba történő felhelyezésére.

Optimális, ha a felvételezés diastoleban történik, ekkor a szív mozgása kisebb, ez kevesebb műterméket eredményez. Feltétele a jó R hullám. Ezt akadályozhatja, ha az EKG elektródák egymást keresztezik, esetleg hurkot formáznak, ha a beteg légzése miatt az elektródák nagy amplitúdóval mozognak a testfelszínen (mellkas, has). Alapvető, hogy a hurokképződést minden vezeték (EKG, tekercs) esetében el kell kerülni az MR vizsgálat során, mert ez akár a bőrfelszín égési sérüléséhez is vezethet. Amennyiben nem sikerül megelőzni azt, hogy az elektródák a légzés miatt mozogjanak, a mágneses erővonalakat metsszék, akkor megfelelő elektródák esetében, azoknak a háton, paravertebralisan történő elhelyezése is megkísérelhető. Ekkor két elektróda paravertebralisan, míg a harmadik a középső hónaljvonalban kerül felhelyezésre. Ha a szív tengelyállása miatt a szokott pozíciókban az R hullám alacsony, vagy akár negatív, mindent el kell követni, hogy az pozitív legyen, erre nyújt kényelmes lehetőséget az, amennyiben szoftveresen tudjuk váltani a bejövő EKG csatornákat. Ha erre nincs mód, akkor az elektródák felcserélése vezethet eredményre.

Légzésvezérlés

A legegyszerűbb légzésvezérléses vizsgálat az mikor a vizsgálat közben diktáljuk a légzést. Ennek feltétele, hogy megfelelően rövid szekvenciákat állítsunk be. Maximálisan 30-35 mp-es légzésszünetet várhatunk el a betegektől, de ez nagyban függ a beteg állapotától is. Idős, rossz állapotú beteg esetében ne alkalmazzunk 15 mp-nél hosszabb szekvenciákat. A légzésszünet általában belégzésben történik („szívja be a levegőt és tartsa benn", majd "lélegezhet") – esetenként kilégzés követően is szükséges lehet. Megfigyelték, hogy kilégzésben történő légzésszünet reprodukabilitása jobb, mint közepes belégzésben visszatartott légzés során.

Légzésvezérlésre légzési szenzort is alkalmazhatunk: ez egy egyszerű pneumatikus cső, melyet általában a beteg hasára kell erősítenünk. A légzés szinkron has mozgásával együtt a csőben is változik a nyomás, a szenzor ezt érzékeli, és görbe formájában megjeleníti, lehetővé téve a légzés által vezérelt felvételezést. Hátrány, hogy egy-egy szekvencia felvételezése igen hosszadalmas – egy hasi vizsgálat során egy szekvencia gyűjtése akár 8-10 percig is eltarthat.

Navigátor echo technika

A felvételezés során egy gyors 2D un. navigator echo-t alkalmazunk a rekesz mozgásának követésére. A technika szöveti határok mozgását 2D formában követi – optimális az alkalmazása a has és a szív MR vizsgálata során. Hasi MR vizsgálat alkalmával a navigator echot jelző grafikát (álló téglalapot) a jobb rekeszkupolára kell helyezni, úgy, hogy a szöveti határ (tüdő-rekesz- máj) azt felezze. Szív MR vizsgálata során az optimális elhelyezés a szív helyzetének megfelelő (szív-rekesz-máj). Navigátor echo alkalmazása során a rekesz mozgásáról és a hasról gyűjtött képi információk rögzítése folyamatos. Retrospektív gating technika - a vizsgálatot követően, interpolációs lépések során számítódnak ki az adott légzési fázisokhoz tartozó felvételek. Ugyan lassabb a felvételezés, mint a légzési szünetekben történő vizsgálatok során, de előnye, hogy a vizsgálat során, a beteg szabadon lélegezhet. Különösen hasznos idős, elesett betegek vizsgálata esetén. A pneumatikus övvel történő légzési vezérlésnél viszont jóval korszerűbb és gyorsabb – egy-egy hasi szekvencia adatainak begyűjtése kb. 2 perc alatt megtörténik. 3D navigator esetében 3D mozgáskorrekció is lehetséges. Ma már real time mozgáskorrekcióra is mód van a navigator echoval történő vezérlés során.

69. ábra. Navigator echo felhelyezése a jobb oldali rekeszkupolára hasi vizsgálat légzésvezérlésekor.

Prospektív és retrospektív gating

Prospektív gating - a képek begyűjtése a vizsgálat alatt az EKG R- hullámának vagy a légzési görbének megfelelően történik.

Retrospektív gating - a képek begyűjtése és az EKG görbe rögzítése a vizsgálat alatt egymástól függetlenül történik, majd a postprocessing során interpolációs lépésekkel történik a képek számítása a képi és a mozgási (EKG, navigator echo-rekeszi mozgás) információk felhasználásával.