Ugrás a tartalomhoz

MR képalkotás

Berényi Ervin (2011)

Debreceni Egyetem

Az MR biztonságos üzemeltetése

Az MR biztonságos üzemeltetése

Biztonsági szempontok az MR vizsgálatok során

Alapvető elvárás az MR vizsgálatokban résztvevő radiográfusoktól és radiológusoktól, hogy ne csak elméleti tudásuk legyen a biztonsági szempontokról és előírásokról, hanem a vizsgálatok során alkalmazni is tudják azokat a betegek és önmaguk védelmében egyaránt. Először az MR-ben dolgozók munkakörnyezeti kockázati tényezői és az azzal kapcsolatos elvárások lesznek áttekintve. Bevezetésképp néhány olyan szituációt ismertetünk, amely során az MR vizsgálóban dolgozó személyzet a mágneses tereknek ki van téve az MR vizsgálat során. Ezt követően az MR berendezéssel való munka során fellépő lehetséges fizikai hatások kerülnek ismertetésre. Végezetül a nem kívánt mellékhatások megelőzéséről lesz szó.

A dolgozók munkahelyi ártalmának kockázati tényezője minimálisra csökkenthető, amennyiben a jelenlegi tudományos ismeretekre alapuló előírásoknak megfelelnek a munkafolyamatok.

Fogalmak és definíciók

Vizsgálóhelység (Scanner room)

Az a helyiség, amelyben az MR berendezés található. Ebben a helyiségben a vizsgálat során általában csak a vizsgált személy tartózkodik.

Kontrollált hozzáférési terület (az MR berendezés körül) (Controlled access area)

A kontrollált terület azon terület, melynek a hozzáférése biztonságvédelmi okokból kifolyólag korlátozott (kontrollált). A meghatározás szerint a kontrollált területen kívüli terület állandó mágneses tere nem haladhatja meg a 0.5mT-t. Ez az a mágneses térerő határ, amelyen felül az orvosi implantátumokban zavarok keletkezhetnek, pl. pacemaker esetén. A klinikai gyakorlatban a kontrollált terület többnyire azonos a vizsgálóhelység teljes egészével. Lehetséges, hogy különböző kiegészítő helyiségekben a térerő magasabb 0.5mT-nál, például a vizsgálóhelység alatti vagy feletti helyiségé, ilyenkor kiegészítő biztonságvédelmi szempontokra is szükség lehet.

Állandó (statikus) mágneses tér (Static magnetic field)

Az állandó mágneses mező az egyik alappillére a mágneses jel létrehozásának. Egy MR berendezésben ezt a teret egy solenoid tekercs hozza létre, amely gyakran szupravezető anyagból készül. Abban az esetben, hogy ha a mágneses tér nagysága és iránya nem változik az idő során, állandó (statikus) mágneses térről beszélünk. A klinikai gyakorlatban ez gyakorlatilag folyamatosan (24 órán keresztül) jelen van. A klinikai alkalmazásban a nyitott MR berendezések (vertikális irányú mágneses mező) térereje 0.2T és 1.0T között van, szemben a klasszikusan zárt MR berendezésekkel (horizontális irányú mágneses mező), melyeknek térereje 0.5T és 3.0T között van. Viszonyítási alapként megemlítendő, hogy a Föld mágneses térereje 50 microtesla körüli, miközben egy hűtőmágnes néhány millitesla térerejű

Váltakozó gradiensterek (Switched gradient fields)

A váltakozó mágneses terek segítségével lokalizálható az MR jel, mely alapja a vizsgált régióról készült kép létrehozásának. Ezek a váltakozó mágneses mezők egy lineáris gradiens teret indukálnak, melyet gradiens tereknek (gradient fields) is szoktak nevezni. A gradiens terek ki/be-kapcsolásának váltakozása a millisecundumos tartományban mozog, így hozva létre a kilohertz tartományú mágneses mezőt.

Rádiófrekvenciás tér (Radio-frequency fields)

Az állandó mágneses tér és a váltakozó gradiens tereken kívül az MR jel létrehozásában szerepe van a rádiófrekvenciás térnek is. Ennek a mágneses térnek a frekvenciája függ az állandó mágneses tér erejétől és a vizsgált atomoktól. Egy 1.5T állandó térerő mellet a hidrogén atom esetén ez a frekvencia 63 MHz. Ezt nevezik rádiófrekvenciás mezőnek vagy röviden RF térnek.

Cryogén folyadékok (Cryogenic liquids)

Az MR vizsgáló berendezések nagy részében szupravezető solenoid tekercs található. Az erős mágneses tér létrehozásához szükséges nagyáram átvezetése a solenoid tekercsen keresztül. Ennek a technikai megvalósításához szükséges a szupravezető tekercs. Az erős mágneses teret csak nagyon alacsony hőmérsékleten lehet elérni, mely során folyékony héliummal és bizonyos esetekben egy második réteg hűtéssel - folyékony nitrogénnel - lehet biztosítani az állandó mínusz hőmérsékletet.

Gyakorlati kockázati tényezők

Az MR berendezéssel dolgozó személyek különböző veszélyeknek, avagy ártalmaknak vannak kitéve feladatuk ellátása során - akár a gyártáskor, szervizeléskor vagy klinikai alkalmazáskor. Ezek a veszélyek lehetnek: a mágneses térerő közvetlen hatása, zajártalom, ferromágneses lövedékek, (projectiles) és a cryogén folyadékok hatásai.

Elektromágneses tér hatása

Az MR vizsgálat során háromféle mágneses térrel kell számolni: állandó mágneses tér, váltakozó gradiensek mágneses tere és rádiófrekvenciás tér. A legjelentősebb kockázati tényezők azok az indukált áramok, amelyek akkor keletkezhetnek, amikor egy test mozgásban van az állandó mágneses térben, illetve a váltakozó mágneses mező és a rádiófrekvenciás tér által, a vizsgált testben indukált hőmérsékleti változása.

Mind a három mágneses tér esetén meghatározhatóak olyan "kóbor" terek a mágnes körül, amelyek nem jelentenek kockázatot a dolgozók számára. Ez a kóbor tér az isocenterhez képest jelentősen alacsonyabb az MR berendezés két végén kívül eső részen; illetve az MR berendezéstől távolodva tovább csökken a térerősség. Az állandó mágneses tér kóbor terei mindig jelen vannak. A váltakozó gradiens és a rádiófrekvenciás terek kóbor terei csak a vizsgálat alatt vannak jelen.

Az állandó mágneses tér esetén jelen levő kóbor terek az MR berendezést teljesen körülveszik, így a távolság határozza meg a személyzet érintettségét. Ha egy személy áthalad ezen a mágneses téren, akkor elektromos áram indukálódhat a testben. A test mozgási- (áthaladási) sebessége befolyásolja az indukált áram mértékét.

A gyakorlatban, a rádiófrekvenciás kóboráramok elenyészően kicsik az MR berendezés körül, így nem jellemző, hogy ártalmas lenne a személyzetre. Ez csak akkor jelentkezne, amennyiben a dolgozó valamely testrésze bent lenne az MR berendezésben mérés közben. A klinikai gyakorlat során ez olyankor előfordulhat, ha egy egészségügyi dolgozó felügyeli a beteget (pl. gyermeket) vizsgálat során. Szervizelés közben is előfordulhat, ha a hibaelhárítás során szükséges a mágnesben tartózkodni a mérés közben.

A váltakozó gradiens terek esetén nagyobb óvatosság szükséges. Ebben az esetben is jelentősen kisebbek az MR berendezésen kívül a kóbor terek, mint közvetlenül belül, de így is előfordulhat, hogy ezeknek a kóbor terek nem kívánt hatásai jelentkeznek. Ez nagyrészt attól függ, hogy milyen mérési technikát alkalmazunk, hisz a váltakozó gradiens terek ereje és sebessége változhat.

Végezetül meg kell említeni az MR-vezérelt intervenciókat is. Ezek során egy klinikus vagy egyéb szakszemélyzet az MR képalkotás segítségével intervenciós beavatkozásokat végezhet - pl. biopsia, katéter behelyezés stb. Az intervenció során előfordulhat, hogy a személyzet közel tartózkodik a mágneshez, és a kezük vagy a fejük benne van a váltakozó gradiens térben és a rádiófrekvenciás térben.

Zaj hatása

A váltakozó gradiens terek során a vibráló gradiens tekercsek nagymértékű zajt eredményezhetnek a vizsgálóhelységben. Ennek a kockázati tényezőnek mértékét jelentősen befolyásolhatja az MR-berendezés mechanikai felépítése valamint a zajhatásban eltöltött idő. A zajszint függ a dolgozó vizsgálóhelységen belüli tartózkodási helyétől, és akár 80 dB-nél magasabb szintet is elérhet a legtöbb MR-berendezés esetén.

Ferromágneses lövedékeknek kockázati tényezője

Az állandó mágneses térben jelentős kockázata van a ferromágneses anyagok elmozdulásának, illetve röpülésének. A dolgozók sérülésének kockázata fennáll, amennyiben egy tárgy lövedékként elmozdul, vagy a dolgozó beszorul a ferromágneses tárgy és MR-berendezés közé. Ez kizárólag a vizsgálóhelységben jelentkezhet.

Cryogén folyadékok kockázati tényezője

Fagyási balesetek jelentkezhetnek a mágneses tekercsek hűtéséhez használt folyékony cryogén gázoktól. Normál működési körülmények között ezek a folyékony cryogén gázok nem okoznak balesetveszélyt (kivéve a szervizmérnökök munkája során), mivel az ezekkel érintkező alkatrészek a mágnes tetején találhatóak, és nem elérhetőek a szakdolgozók számára. Quench hatás jelentkezése esetén fokozott balesetveszély áll fenn. A quench kifejezés alatt az a jelenség értendő, amikor a mágnes szupravezető tekercseiben ellenállás keletkezik. Ennek hatására az állandó mágneses tér energiája hővé alakul, melynek hatására a folyékony hélium és nátrium nagy része páraként kicsapódik. Ideális esetben ez a nagy mennyiségű gáz a kiépített elvezető csöveken távozik a vizsgálóhelységből. A mágneses quench esetén az MR berendezés fala nagymértékben lehűl, jegesedik, és a helységben felhőszerű képződmény figyelhető meg. A párásodó cryogén folyadékok az elvezető csöveken eltávoznak. A gázosodó hélium illetve nátrium abban az esetben kerül a vizsgálóhelység légterébe, ha az elvezető csövek sérültek vagy elzáródnak. Ilyenkor fennáll a fulladásos baleset veszélye a levegő csökkent oxigéntartalma miatt.

Konkrét munkahelyzetek (Defined Working Situations)

A váltakozó gradiens terekből fakadó kóbor terek nem korlátozódnak a vizsgálóhelységre, viszont annyira alacsony a térerejük a vizsgálóhelységen kívül, hogy gyakorlatilag nincsen hatásuk. A rádiófrekvenciás terek kóbor tereinek terjedését korlátozza a „Faraday kalitka", amely körbeveszi a vizsgálóhelységet - amennyiben a falba van építve - vagy kisebb MR-berendezések esetén közvetlenül a vizsgáló berendezést. A vizsgálóhelységen kívüli zaj általában alacsonyabb a hatósági előírásokban megadott felső határoknál; amennyiben mégsem, akkor külön biztonsági szempontok figyelembevételére van szükség. A cryogén folyadékokból eredő kockázatok fennállnak a vizsgálóhelységen kívül is. Ezért lényeges ellenőrizni, hogy az elvezető csövekből nem kerülhetnek-e a gázok olyan helyiségekbe, ahol a személyzet vagy betegek tartózkodhatnak, és, hogy quench esetén a kondenzált levegő nem csepeghet-e a betegre vagy a dolgozókra.

A most következő szituációk azon lehetséges eseteket mutatják be, amikor a dolgozók a vizsgálóhelységben (és legtöbb esetben a kontrollált területen belül) tartózkodnak. A kontrollált zónán kívül nem szükséges egyéb rendkívüli óvintézkedés. A vizsgálóhelységen kívül eső munkaterület csak részlegesen érintett. Ezek olyan szomszédos munkaterületek, melyek kapcsolatban állnak az MR–vizsgálatokkal, így azok hozzáférése a személyzeten kívüliek számára korlátozott balesetvédelmi okokból kifolyólag. Ilyenek lehetnek például az adminisztratív helyiségek, a vezérlőszoba, a beteg előkészítő helyiség stb. Ezekhez a helyiségekhez a hozzáférés csak az előírt figyelmeztető táblák és a megfelelő kontroll mellett engedélyezett. Ilyen kontrollok lehetnek a biztonsági szűrések (safety screening) és a betegtájékoztatás.

A különböző szituációk közötti megkülönböztetés azon alapszik, hogyan történik az MR-vizsgálat, illetve, hogy hol tartózkodik a dolgozó a vizsgálat alatt. Ez alapján három munkaszituációt lehet megkülönböztetni azon dolgozók számára, akiknek a munkája az MR-berendezés környékén történik.

I. A dolgozó olyankor végez a vizsgálóhelységben feladatot, amikor nem történik MR-vizsgálat. Ebben az esetben a dolgozó a következő kockázati tényezőknek van kitéve:

  • állandó mágneses tér kóbor terei és a bennük történő mozgások hatásai

  • ferromágneses lövedékek kirepülésének veszélye

  • cryogén folyadékok kiszabadulásának veszélye

II. A dolgozó feladatot végez a vizsgálóhelységben, mialatt betegvizsgálat zajlik. Ebben az esetben a dolgozó a következő kockázati tényezőknek van kitéve:

  • állandó mágneses tér kóbor terei és bennük történő mozgások hatásai

  • ferromágneses lövedékek kirepülésének veszélye

  • cryogén folyadékok kiszabadulásának veszélye

  • váltakozó gradiens terek kóbor tereinek hatása

  • rádiófrekvenciás tér kóbor tereinek hatása

  • zaj

III. A dolgozó a feladata ellátása során részben vagy teljes egészében a vizsgáló berendezésben tartózkodik a vizsgálat során. Ebben az esetben a dolgozó a következő kockázati tényezőknek van kitéve:

  • állandó mágneses tér és benne történő mozgások hatásai

  • váltakozó gradiens terek hatásai

  • radiofrekvenciás terek hatásai

  • zaj

  • ferromágneses lövedékek kirepülésének veszélye

  • cryogén folyadékok kiszabadulásának veszélye

Az I.-es számú szituáció helyiségei megközelíthetőek azon dolgozók számára, akiket előzetesen ellenőriztek, hogy nincs-e náluk fém tárgy, beültetett protézis, aktív orvosi eszközök stb., továbbá tájékoztatást kaptak a fennálló balesetveszélyekről, kockázatokról. Olyan dolgozók is ehhez a csoporthoz tartoznak, akik csak alkalmanként mennek be a vizsgálóhelységbe, így külön figyelmet és gondosságot igényelnek. Ilyenek pl. a tűzoltók, a mentősök, a tanulók, a takarítók, a biztonsági személyzet, a látogatók. Továbbá ebbe a csoportba tartoznak azon dolgozók is, akik egy kis átmérőjű MR-berendezésen dolgoznak: pl. állatkísérletek vagy célzott ízületi MR-vizsgáló berendezések esetén.

A II.-es számú szituáció azon dolgozókra vonatkozhat, akik átestek balesetvédelmi szűrésen (pl. van-e náluk fém tárgy, protézis, aktív orvosi eszköz stb.), tájékoztatást kaptak a lehetséges kockázatokról, és akiknek feltétlen szükséges, hogy a vizsgálóhelységben tartózkodjanak a vizsgálat során különböző feladatok elvégzése céljából. A II.-es számú szituáció azokra a dolgozókra is vonatkozik, akiknek az MR-vizsgálat során az MR berendezés közvetlen közelében kell tartózkodni: az, pl. infúzió terápia esetén.

A különböző munkáltatók esetén (egészségügyi intézmény, kutatóintézmény, MR-gyártó cég) külön figyelmet igényelnek a következő szakterületen dolgozók:

A. Kórház

  • radiográfus

  • orvos

  • anaesthesiológiai csapat

  • ápoló

  • kutató

  • szervizmérnök

  • karbantartó

  • betegfelügyelő

B. Kutatóintézmény

  • radiográfus

  • operátor

  • szervizmérnök

  • karbantartó

C. MR-berendezést gyártó cég

  • applikációs specialista

  • kutató

  • fejlesztő

  • minőségbiztosítási szakember

  • összeszerelő

  • szervizmérnök

A III.-as számú szituáció azon dolgozókra vonatkozik, akik:

  • részlegesen vagy teljesen a mágnesben tartózkodnak intervenciós feladatok ellátása céljából

  • a vizsgáló berendezésben helyezkedik el a feladatából kifolyólag: pl. a beteggel, gyermekkel együtt bent tartózkodik

  • a vizsgáló berendezésben kell, hogy tartózkodjon, hibaelhárítás céljából

Amennyiben egy dolgozó várandós lesz, és ezt jelenti a munkáltatónak, akkor a II.-es és III.-as munkahelyi szituáció alól preventív intézkedésként mentesíthető.

Hatások fajtái

A "hatások" kifejezésnek széles értelmezése lehet, melybe beletartozhat minden olyan állapot mely az összes ismert kockázati tényezőket lefedi. Fontos megjegyezni, hogy nem minden fizikai és biológiai hatás eredményez átmeneti vagy végleges egészségügyileg káros hatást.

Az elektromágneses tereknek az emberekre gyakorolt hatásuk alapján három fajtáját különböztetjük meg. Első a mérőeszközökkel (eredmények) objektíven megítélhető hatások: pl. felmelegedés, repülő ferromágneses tárgyak által okozott sérülések. A második csoportba olyan indikációk tartoznak, melyet szakemberek (pl. orvosok) közvetlenül megítélhetnek (jelek). A harmadik fajtához azon szubjektív hatások sorolhatók, melyeket a mágneses tereknek kitett emberek tapasztalnak (tünetek). Ilyen például a villanó fények vagy szédülés.

Jól ismert alcsoportokat alkotnak a termál és non-termál hatások, de ezeknek a nomenklatúrája bonyolult. Önmagába a hatás nem termál, de a láncszerű testi változások - melyek a végső hatáshoz vezetnek - a felmelegedéssel kezdődnek.

Egy másik jól ismert alcsoport a direkt és indirekt hatások elkülönítése. A direkt hatások az elektromágneses terek és bizonyos testi folyamatok (pl. izom stimuláció) között levő közvetlen összefüggésekből adódnak. Indirekt hatások adódnak attól függően, hogy egy adott tárgyra milyen hatással vannak, majd azt követően az adott tárgy hogyan hat a testre. Ilyen például azon ruhák viselése, melyek fémet tartalmaznak (ezek felmelegednek a rádiófrekvenciás hatás miatt), vagy egy pacemaker funkciójának zavara.

A jellemzőik alapján két kategóriába lehet a hatásokat osztani. Az első az a szint, amely meghatározza, hogy mennyire biztosan lehet meghatározni a hatást; hogy az egy objektív megfigyelés (eredmény vagy jel) vagy egy szubjektív megfigyelés (tünet). A második jellemző azzal a kérdéssel van összefüggésben, hogy a hatás átmeneti vagy tartós (a kitett hatás megszűnésével elmúlik vagy a dolgozó tartósan károsodik).

A dolgozóra kifejtett hatások különbözhetnek a munka szituációinak függvényében. A meghatározott kockázatok esetén a következő hatásokat lehet megkülönböztetni.

Elektromágneses terek (Electromagnetic fields)

1. Állandó mágneses tér (Static magnetic field)

a. objektív, valószínűleg tartós károsodás: beültetett funkcionáló orvosi eszköz zavara: pl. pacemaker vagy gyógyszeradagoló

b. objektív, valószínűleg tartós károsodás: vonzódási vagy torziós erők hatása, ferromágneses tárgyakból eredő sérülés

c. szubjektív, átmeneti sérülés: szédülés, vertigo, hányinger, fémes szájíz és/vagy fényvillanások. Ezek a hatások akkor keletkeznek, amikor a dolgozó meghatározott sebességgel és irányba mozog az állandó mágneses térben. Fontos tényező, hogy az állandó mágneses tér az MR-berendezésen kívül nem homogén. Változó a dolgozók érzékenysége ezekre a hatásokra. Jellemzően minél nagyobb a mágneses térerő, annál többször előfordulnak ilyen hatások.

d. szubjektív, átmeneti: kognitív hatások. Ritkán előforduló esetek: például a memóriazavar vagy romló kéz-szem koordinációs zavar. A dolgozók érzékenysége ezekre a hatásokra szintén változó.

2. Váltakozó gradiensterek

a. szubjektív, átmeneti sérülés: ideg stimuláció. A végtagok, fej és torso perifériás idegi stimulációja. Jellemzően az első tünet a csiklandósság érzete. Egyénenként változó ennek az érzékenységi szintje.

b. objektív, átmeneti sérülés: izom kontrakció. Az idegi stimuláció hatására izom kontrakció is jelentkezhet, amely akár fájdalommal is járhat (szubjektív).

c. objektív, várhatóan tartós sérülés: Funkcionáló beépített orvosi eszközök működési zavara (pl. pacemaker, gyógyszeradagoló).

3. Rádiófrekvenciás terek

a. objektív, várhatóan tartós sérülés: a szövetek közvetlen felmelegedése (átmeneti hatás). A szöveti felmelegedés égési sérüléseket okozhat, mely tartós károsodáshoz vezethet.

b. objektív, várhatóan tartós sérülés: fémek vagy fémtartalmú beültetett eszközök, tárgyak (protézisek, piercing, stb.) felmelegedéséből eredő sérülések. Ez a felmelegedés égési sérüléseket okozhat, amely tartós károsodáshoz vezethet.

c. objektív, várhatóan tartós sérülés: aktív beültetett orvosi eszközök működésbeli zavara (pl. pacemaker, gyógyszeradagoló).

4. Zaj

a. objektív, átmeneti hatás: fülcsengés

b. objektív, tartós sérülés: hallászavar

5. Ferromágneses lövedékek

a. objektív, várhatóan tartós károsodás: lövedékként viselkedő elmozduló ferromágneses tárgyak, vagy beszorulás az MR-berendezés és ferromágneses tárgyak közé.

6. Cryogén folyadék

a. objektív, tartós sérülés: fagyási sérülés

b. objektív, tartós sérülés: oxigénhiányból eredő fulladás

Elővigyázatossági szabályok

Általános elővigyázatosság

Az Orvostechnikai eszközök irányelv (93/42/EEC) (Medical Devices Directive) által megszabott MR-berendezéseket érintő előírásokkal egyetértésben számos gyárilag beépített biztonsági óvintézkedés létezik. A klinikai MR-berendezésekben egy belső monitorozás biztosítja, hogy a rádiófrekvenciás tér szintje ne okozzon 1 °C-nál nagyobb közvetlen szöveti felmelegedést (3a), ne lépjen fel izom kontrakció (2b), és, hogy ne keletkezzen perifériás idegi stimuláció (2a).

Az I.-es számú és a többi munka szituáció közötti különbség biztosítja, hogy azon dolgozóknak, akiknek nem kell a vizsgálat alatt a vizsgálóhelyiségben feladatot ellátni, védve vannak az állandó mágneses tér, a váltakozó gradiens terek, a rádiófrekvenciás tér és a zaj ellen. A vizsgálóhelységet (kontrollált terület) jól látható táblákkal és egyéb jelzésekkel kell megjelölni.

A legfontosabb óvintézkedés az összes munka szituációban az, hogy a dolgozó a lehető legtávolabb legyen az MR-berendezéstől. Minél nagyobb a távolság, annál kevésbé van kitéve az elektromágneses tereknek. Ezen kívül általánosan elmondható, hogy lehetőleg csak a szükséges ideig célszerű maradni a vizsgálóhelységben, törekedve az elektromágneses tereknek való kitettség minimalizálására, és tudatosítani a lehetséges hatásokat a dolgozókban.

Különösen az állandó mágneses tér esetén, minden munka szituációban, kiegészítő kontroll lehetőségként érdemes figyelembe venni, hogy a mágneses flux denzitásbeli változásai csökkenthetőek, amennyiben lassú mozgás történik a legnagyobb állandó mágneses gradiens irányába (dBO/dx). Ebben az esetben a sebesség (dx/dt) és a tér gradiens (dBO/dx) a legkisebb flux változást (dBO/dt) fogja eredményezni. Az MR-berendezés nyílásához viszonyítva egy méteren belül lesz az állandó tér gradiense a maximumánál, ezért a dolgozónak csak lassan szabad haladnia a nyílástól számított egy méteren belül. Az MR-berendezés oldalánál jelentősen alacsonyabb a tér gradiense.

A dolgozók kitettségét a rádiófrekvenciás és a váltakozó gradiens tereknek úgy lehet csökkenteni, hogy minél nagyobb távolságot tartanak az MR–berendezéstől, és minél kevesebb feladatot látnak el a mágneses tér közepénél. Így például célszerű automatizálni a kontrasztanyag, az anaesthetikumok és az egyéb gyógyszerek beadását a vizsgálat alatt. Ezen kívül törekedni kell arra, hogy a különböző vezérlő egységek, anaesthesiológiai berendezések és egyéb műszerek a lehető legtávolabb helyezkedjenek el az MR-berendezéstől. A minimális távolság nagyrészt a rádiófrekvenciás tér és a váltakozó gradiens terek erejétől függ. Általánosan elmondható, hogy legkevesebb egy méter távolságot szükséges tartani, hogy megelőzzük a váltakozó gradiens terek nem kívánt hatásait. Jelenleg nem létezik semmilyen dolgozói védőeszköz vagy felszerelés a váltakozó gradiens terek okozta hatások ellen. Az egy méteres távolság jelölése a padlózaton fokozhatja a dolgozókban a kockázati tényezőkre való figyelmet.

Biztonsági szabályok az I.-es munka szituációra vonatkozóan

Ebben a munka szituációban a legfontosabb hatások: az állandó mágneses tér, a ferromágneses „lövedékek" és a cryogén folyadékok.

Állandó mágneses tér

A funkcionáló beépített orvosi eszközökben (1a) keletkező zavarok és a ferromágneses tárgyak (1b) vonzásának megelőzése érdekében, a vizsgálóhelységbe belépő dolgozókat szűrni kellene az orvosi implantátumok és ferromágneses implantátumokra, mivel ezek kontraindikáltak. Az állandó mágneses tér esetén gyakorlatilag azonos kritériumoknak kell megfelelni a dolgozónak, mint a betegeknek.

Szédülés, hányinger, fémes szájíz és fényvillanások (1c) keletkezhetnek, amikor az MR-berendezés közvetlen közelében történik mozgás. A lassú mozgás, különösen a fej esetén, csökkenti ezen hatások kockázatát. A kognitív hatások (1d) csökkentése érdekében is ajánlatos a lassú mozgás.

Ferromágneses lövedékek

A dolgozóknak tartózkodni kell attól, hogy ferromágneses tartalmú tárgyakat bevigyenek a vizsgálóhelységbe. Ezek bármikor irányíthatatlanná válhatnak, lövedékként komoly sérülést okozhatnak a dolgozóban és/vagy a betegben, valamint az MR-berendezésben. Bizonyos tárgyak esetén MR-kompatibilis eszközöket kell használni, ilyen például a tolókocsi, szék, anaesthesiai kocsi, takarítóeszköz stb. Egyéb tárgyak, amikre oda kell figyelni: ékszerek, bizonyos ruházat, kulcsok, öngyújtók stb. Szintén fontos tudni, hogy a karórákban, a mágneses vagy chipet tartalmazó kártyákban komoly működésbeli zavarok keletkezhetnek. A vizsgáló radiográfus felelőssége minden belépőt figyelmeztetni a lehetséges károkról. A takarító és műszaki személyzet előzetes oktatása is elvárt minden MR-vizsgáló esetén. A tűzoltóság és biztonsági személyzet oktatása szintén nagyon fontos. Ezen kívül MR-kompatibilis eszközöket (pl. gázpalackok, oltó berendezések) kell biztosítani a tűzoltásra. A dolgozók oktatása során külön figyelmet kell fordítani a quench gomb használatára vonatkozóan.

Cryogén folyadékok

Quench esetén a dolgozóknak és a betegnek a lehető leggyorsabban el kell hagyniuk a vizsgálóhelységet. Nem szabad hozzáérni olyan tárgyakhoz, amelyeken jegesedés látható, továbbá tilos a nyílt láng használata. A műszaki dolgozókat, a karbantartókat, a tűzoltókat és a biztonsági őröket mihamarább értesíteni kell. Fontos a felsorolt dolgozók külön oktatása arról, hogy hogyan kell bánni, kezelni a cryogén folyadékokat. Például quench esetén a kiterjedt felhőszerű képződmény tűzre hasonlíthat, viszont ebben az esetben a tűzoltási eljárások nagyfokú károkat okozhatnak. A dolgozók oktatása során kiemelten fontos ismertetni a quench esetén való tudnivalókat, tennivalókat.

Biztonsági szabályok a II.-es munka szituációra vonatkozóan

Az előzőekben ismertetett I.-es munka szituációra vonatkozó tudnivalók alkalmazandók a II.-es munka szituációban is, kiegészítve a következő előírásokkal. A dolgozók szűrése során figyelembe kell venni a váltakozó gradiens terek és rádiófrekvenciás terek kontraindikációit. Ezekben a munka szituációkban lényegesek a váltakozó gradiens terek kóbor terei és a zaj. A rádiófrekvenciás terek kóbor tereinek hatásai kevésbé lényegesek a jelenlegi MR-berendezéseknél.

Váltakozó gradiensterek

Az oktatás során lényeges tisztázni a perifériás idegi stimuláció hatását (2a, 2b) és a távolságtartás fontosságát. A klinikai MR-berendezések olyan biztonsági áramkörökkel vannak felszerelve, amellyel korlátozódik a perifériás idegi stimuláció elérési küszöbe. Ezt az idegi stimulációt csak a legérzékenyebb személyek tapasztalhatják. Olyan idegi stimuláció, amely nem tolerálható izom kontrakciót okoz, vagy hatással lehet a szívizomra, csak olyan térben keletkezhet, amely minimum tízszer nagyobb, mint a jelenlegi. A biztonsági áramkör ezeket is korlátozza.

Ajánlatos minimálisra csökkenteni a dolgozó kitettségét a váltakozó gradiens terekre, hogy a nem kívánt hatások kockázatát minimalizálni lehessen.

Zaj

Amennyiben napi átlag több mint 80 dB zajnak (A) van kitéve a dolgozó, akkor fontos a zajvédelmi eszközök használata. Célszerű ilyen munkahelyek esetén a rendszeres hallásvizsgálat elvégzése, hogy megelőzhető legyen a tartós halláskárosodás.

Biztonsági szabályok a III.-as munka szituációra vonatkozóan

Az előzőekben ismertetett II.-es munka szituációra vonatkozó tudnivalók alkalmazandók a III.-as munka szituációra is, kiegészítve a következő előírásokkal. Egy ilyen munka szituációba dolgozó csak akkor részesülhet káros rádiófrekvenciás dózisban, amennyiben MR-vezérelt intervenciókat végez, vagy esetenként MR-berendezés szervizelése közben.

Rádiófrekvenciás terek

A szövetek közvetlen melegítésének (3a) megelőzése céljából a klinikai MR-berendezésekben van egy biztonsági rendszer, mely korlátozza a rádiófrekvenciás kimenetet oly módon, hogy a szövetek helyi melegedése kevesebb, mint 1 °C, a teljes testbe való hatás kevesebb, mint 4 W/kg, valamint a fej esetén kevesebb, mint 3,2 W/kg legyen.

A fémek és beültetett implantátumok (3b) felmelegedéséből adódó sérülés csökkentése céljából a vizsgálóhelyiségbe belépő dolgozókat előzetesen szűrni kell a rádiófrekvenciás és váltakozó gradiens terek kontraindikáló hatása miatt. Ez a kritérium azonos a betegekkel szemben támasztott kritériummal.

A dolgozók esetén ajánlatos a minimálisra csökkenteni az MR-berendezésnél töltött időt, és törekedni a berendezéstől való minél nagyobb távolságtartásra.

Oktatás, továbbképzés

Az MR-vizsgálatok elvégzésében központi szerepe van a radiográfusoknak, ezért is kiemelten fontos az MR balesetvédelmi és biztonsági előírások, továbbá az óvintézkedések és szabályok ismerete. A folyamatos szakmai továbbképzések során lehetséges az új ismeretek és előírások elméleti- és gyakorlati tudnivalók elsajátítása a radiográfusok számára. Ugyan így fontos az egyéb dolgozók képzése, akik kapcsolatba kerülhetnek munkájuk során az MR-berendezésekkel.