Ugrás a tartalomhoz

Környezetegészségtan

Sárváry Attila (2011)

Debreceni Egyetem

A hazai ivóvíz mennyiségi és minőségi jellemzői

A hazai ivóvíz mennyiségi és minőségi jellemzői

A települések közműves vízellátását számos probléma terheli, melyek megoldása különböző eszközök alkalmazását teszi szükségessé, kiemelten a vízközművekről és a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényi szabályozás megvalósítását, a Vízbázis védelmi és az ivóvízminőség- javító program végrehajtását, valamint az Ivóvíz Irányelv korszerűsítési folyamatával összhangban a vízbiztonsági szemlélet elterjesztését, az ún. Vízbiztonsági Terv (Water Safety Plan) rendszer bevezetését

Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségét az Európai Unióban a 98/83/EK Irányelv határozza meg, melynek alapja a WHO ajánlása. Az Irányelv előcsatlakozási időszakunk jogharmonizációja keretében az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló – a 47/2005. (III. 11.) Korm. rendelettel módosított - 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet formájában került máig hatályos jogszabályként Magyarországon bevezetésre.

Nemzetközi felmérések szerint naponta 25 ezren halnak meg vízhiány miatt világszerte, két és fél milliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez.

A világ ivóvíz-készlete folyamatosan csökken. Az egyre fenyegetőbb vízhiány a politikában is érzeteti a hatását, hiszen Indiától Izraelig, Törökországtól Botswanáig heves viták folynak, incidensek történnek a vízforrásokon.

Ugyanakkor az igazsághoz tartozik, hogy fejlett országokban is gondot jelent az édesvíz mennyiségének drasztikus csökkenése, amely részben a fogyasztás megnövekedésével, a sokszor indokolatlan, pazarló vízhasználattal, részben a környezetet károsan befolyásoló emberi tevékenységgel magyarázható.

Hazai viszonyaink sok tekintetben mások, de nekünk is vannak gondjaink. Az ország rendelkezésére álló vízkészletei meghaladják az európai átlagot, de a helyben keletkező felszíni vizeket tekintve - adottságaink révén - messze a legrosszabbul ellátottak vagyunk. Felszíni vizeink döntő hányada a Duna és Tisza vízgyűjtő területéről, az országhatáron kívülről érkezik hozzánk, és távozik is tőlünk.

Jelentősen kedvezőbb a helyzet a felszín alatti vizek tekintetében, hiszen a Kisalföldön és a Nagyalföldön európai viszonylatban is számottevő, védett vízkészleteink vannak.

Magyarországon már a csatlakozás előtt is az EU.-előírások jelentették a mércét, vagyis nem álltunk rosszul korábban sem ivóvízminőség szempontjából. 1998-ban azonban tovább szigorították a határértékeket, az arzénét például ötven mikrogramm/literről tízre. Ugyanígy probléma a bór, a fluorid és a nitrit határértéket meghaladó mennyisége. Mivel az ivóvízminőség-javítás szükségessége Magyarországon kilencszáz települést és több mint kétmillió embert érint, haladékot kaptunk az uniótól, és elindítottuk az Ivóvízminőség-javító Programot.

2.15. ábra - Ivóvíz minőségét javító programban megoldandó problémák

Ivóvíz minőségét javító programban megoldandó problémák

Egyik legkomolyabb egészségügyi kockázatot jelentő probléma az arzén határértéket meghaladó koncentrációban való jelenléte. Ez Magyarországon körülbelül 2,5 millió – első sorban az Alföldön élő - embert érint.

2.16. ábra - Magyarországi helyzet

Magyarországi helyzet

2.7. táblázat - Az ivóvíz-javító programban érintett települések és lakosok száma sz egyes régiókban

RégióTelepülésszámLakónépesség (fő)
Dél-Alföld2241 222 590
Észak-Alföld219637 373
Dél-Dunántúl203263 100
Észak-Magyarország101164 647
Közép-Magyarország26112 309
Nyugat-Dunántúl7261 340
Közép-Dunántúl2834 146
Összesen8732 538 505

2.17. ábra - Mikrobiológiailag kifogásolt ivóvíz-miták

Mikrobiológiailag kifogásolt ivóvíz-miták

2.18. ábra - Kémiailag kifogásolt ivóvíz-miták

Kémiailag kifogásolt ivóvíz-miták

Az Európai Unió 98/83/EK Irányelvében meghatározott egészségügyi határértékektől való eltérést a 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet településekre lebontva tartalmazza

2.19. ábra - Egészségügyi határértékektől való eltérés

Egészségügyi határértékektől való eltérés

Az EU Csatlakozási Szerződésben vállalt 2009-es határidők tekintetében az érintett települések jelentős része nem tud megfelelni a vállalt kötelezettségeknek, mert a pályázatok megvalósításához szükséges tervek és tanulmányok elkészítése időigényesebb folyamatnak bizonyult, mint ahogyan azt az előzetes becslések alapján prognosztizálták. Ugyanakkor mind az Ivóvíz Irányelv, mind a Csatlakozási Szerződés további halasztási lehetőséget biztosít Magyarország számára (bór, fluorid és nitrit esetében 2006-hoz viszonyítva 3 év, arzén tekintetében 2009-hez viszonyítva 3 év).

A lehetőségekkel élve Magyarország a bór, fluorid, nitrit problémával érintett 129 település vonatkozásában 3 éves halasztást jelentett be az Európai Bizottságnak, melyre végleges válasz még nem érkezett. Hasonlóképpen kell eljárni 2009-ben az arzén szempontjából érintett azon települések esetében, ahol addig a szükséges ivóvízminőség-javító beavatkozások nem fejeződnek be.

A Dél-alföldön mintegy 1,2 millió embert érint a probléma, az Észak-alföldi régióban hétszázezret, a Dél-Dunántúlon 260 ezret, régiónként kétszáz települést - ez jól tükrözi hazánk településszerkezetét is. A többi régióban kevesebb településen fordul elő ivóvíz-minőségi probléma. Az érintett területeken a vízellátás felszín alatti vizekből történik, az arzén, a bór, az ammónia és a fluorid előfordulása geológiai eredetű.

2.20. ábra - Fluorid helyzet

Fluorid helyzet

Az egészségügyi kockázatok értékelése állat-kísérletek és/vagy nagyobb embercsoportokon végzett járványtani/epidemiológiai megfigyelések eredményein alapul.

A daganatkeltő/rákkeltő anyagok esetében a határértékeket úgy állapítják meg, hogy azt tartalmazó ivóvíz egész életen keresztül (70 évig, napi 2 l mennyiségben) történő fogyasztása legfeljebb százezer fogyasztó közül egy esetben jelentsen daganatbetegség kockázatot. Ezért a határértékek túllépése csak az általa előidézett betegség kialakulásának – a határérték túllépésének fokától függő mértékben – emelkedett kockázatát jelenti, és semmiképpen sem annak biztos megnyilvánulását.

2.21. ábra - Területi térkép: bór, fluorid, nitrát

Területi térkép: bór, fluorid, nitrát

Bór:

  • határérték: 1 mg/l (mikrogramm/liter)

  • ivóvízben talajtani réteg eredetű

  • felszíni vízben: szennyvízzel kerül (pl. mosószerek bejutása)

  • Dél-alföldi régióban: 16 településen mutatták ki a jelenlétét a vízben

  • Országosan összesen: 53 település érintett

  • Állatkísérletek: hím állatok szaporító szervein (elsősorban heréin) jelentkeztek toxikus hatások, illetve patkányokon, egerekben, nyulakban a fiatal egyed fejlődésére káros hatást gyakoroltak Eltávolítása: az ivóvízből: gazdaságos vízkezelés nincs, így megoldást jelenthet más megfelelő minőségű forrás bekapcsolása a vízellátásba

Arzén:

  • határérték: 10µg/l (mikrogramm/liter)

  • ivóvízben réteg eredetű

  • Dél-alföldi régióban: 149 település érintett

  • Országosan összesen 475 település érintett

Közegészségügyi szempontból különösen fontos tény, hogy ez az egyetlen olyan paraméter, amelyről a WHO által hivatkozott korábbi vizsgálatokkal egybehangzóan egy friss hazai epidemiológiai kutatás (2004) is kimutatta az ivóvíz határérték feletti szennyezettségének hatását a bőr-, és tüdőrák, nagyobb koncentrációknál pedig ezeken felül még a hólyag és veserák kockázatának növekedésére.

Eltávolítása: megfelelő technológiák rendelkezésre állnak, de sok esetben gazdaságosabb más megfelelő minőségű forrás bekapcsolása a vízellátásba (vízkeverés, új kút)

Nitrit (NO2), nitrát(NO3):

  • határértékek: nitrit: 0,5 mg/l; nitrát: 50 mg/l

  • Dél-alföldi régióban: 4 település érintett

  • Előfordulása ivóvízben: emberi tevékenységből ered (állattenyésztés, műtrágyázás)

  • Nitrátot, nitritet határérték feletti koncentrációban tartalmazó ivóvíz – de esetenként egyéb táplálékok (pl: zöldségek) a terhesek, újszülöttek és a csecsemők egészségét veszélyezteti.» kékkór vagy más néven methemoglobinémia

  • Nitrát szennyezéssel kapcsolatos alapvető feladat: megelőzés, fennálló szennyezés esetén a szennyező forrás kiiktatása, vagy új vízforrás (pl. állattartásból származó hígtrágya elszállítását szennyvíztisztítóra)

  • Nitrit szennyezés esetében is a megelőzés a legjobb megoldás. Az esetek többségében ez a meglévő technológia és a vezetékhálózat gondos üzemeltetését (tisztítását), illetve az ammónia eltávolítását jelenti.

2.22. ábra - Methaemoglobinaemia

Methaemoglobinaemia

jód

  • Az ivóvíz jód tartalma nem befolyásolható, azonban a jodid koncentráció mértéke erősen befolyásolja a golyva kialakulásának gyakoriságát. Egyéb tényezők (táplálékkal bevitt jód mennyisége) mellett az endémiás golyva gyakorisága függ az ivóvíz jódtartalmától. Az emberi szervezet a szükséges jód mennyiségét ivóvízből, táplálékból veheti fel.

  • Magyarországon a lakosság 80%-a jódhiányos területen él, jódban szegény ivóvizet és élelmiszereket fogyaszt.

  • A jódhiányos állapotot a pajzsmirigy nagyságának mérésével és a vizelettel történő jódürítéssel lehet feltárni, mivel a napi jódbevitel 90%-a a vizelettel távozik el. A 90-es években felismerték, hogy az enyhe jódhiány is okozhat jódhiány-betegséget.

2.23. ábra - Jódhiányos területek

Jódhiányos területek

A WHO, a UNICEF és a Nemzetközi Jódbizottság javaslata (1996) szerint a napi jódszükséglet a következő:

  • 50 mg a csecsemő 12 hónapos koráig

  • 90 mg a gyermek 6 éves koráig

  • 120 mg az iskoláskorúak számára (7-12 éves kor)

  • 150 mg a felnőttek (12 éves kor felett!) számára

  • 200 mg terhes és szoptatós anyák számára

Miskolci ivóvízjárvány, 2006

A június 8-án kirobbant miskolci vízjárvány miatt naponta jelentésre kötelezett orvosok információi és az eddig elvégzett járványügyi vizsgálatok alapján, a június 22-ig összegyűjtött adatok szerint összesen 3 611, június 4-22 között észlelt gastroenteritis megbetegedés hozható kapcsolatba a szennyezett ivóvízzel [járványhoz tartozó eset: olyan – beteg vagy tünet-mentes – személy, aki ivóvíz közvetítésével terjedő fertőző betegségben szenved/a betegség kórokozóját üríti, és aki június 3-8. között fogyasztott a szennyezett miskolci vezetékes vízből (primer eset), vagy kapcsolatba került a szennyezett vizet fogyasztó beteggel (szekunder eset) – illetve e beteggel kontaktusba került beteggel/betegekkel (tercier stb. eset)]. Kórházi ápolásra június 22-ig a járványhoz tartozó 179 beteg szorult. 459 beteg járványügyi vizsgálata alapján a járványgörbe az alábbiak szerint alakult (az ábrán a medián a Miskolc városában a 2001-2005-ös évek júniusának megadott napjain kezdődött enteritis infectiosa megbetegedések számának mediánját jelöli, mely ezen időszakban 0-2 megbetegedés között változott). A jellemző tünet a hányás és/vagy a hasmenés, csupán a betegek negyedénél jelentkezett láz.

2.24. ábra - Miskolci ivóvízjárvány

Miskolci ivóvízjárvány

A jelentés összeállításáig a járványhoz tartozó betegek közül 69-nél történt ELISA módszerrel calicivírus-vizsgálat, mely 20 esetben igazolta a kórokozó etiológiai szerepét. Pécsett, a Gastroenterális Vírusok Nemzeti Referencia-laboratóriumában a Miskolcon ELISA módszerrel vizsgált 13 (5 pozitív és 8 negatív) minta közül PCR módszerrel 12 esetben megerősítették a humán calicivírus jelenlétét. A vírusantigén székletből történő kimutatásán alapuló, 48 esetben rotavírus, illetve 27 esetben adenovírus irányában végzett vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak. 521 beteg székletbakteriológiai vizsgálata során 75 esetben campylobacter speciest izoláltak, a jelentés írásáig 10 izolált törzs tipizáló vizsgálata 9 esetben C.jejuni, egy esetben C.coli kórokozót azonosított (a vizsgálatok folytatódnak). A június 22-ig megvizsgált 521 székletmintából Salmonella, Shigella, Yersinia, E.coli O124 nem tenyészett ki, enteropatogén E.coli kimutatása 150 mintából negatív eredménnyel zárult. 48 mintából Giardiát hagyományos módon illetve 30 esetben Giardia antigént ELISA módszerrel nem sikerült kimutatni. 21 beteg székletmintája festett kenetének Cryptosporidium irányában végzett mikroszkópos vizsgálata negatív eredménnyel zárult.

Környezethigiénés vizsgálati eredmények

Június 2-án a Színva és a Garadna-patak áradása miatt a Miskolc vízellátását biztosító vízbázisok egy része feltehetően sérült, mivel a város nyugati részén a víz zavarosodását észlelték. E miatt az ÁNTSZ megyei intézete felhívta a lakosság figyelmét, hogy az érintett városrészben a vezetékes ivóvizet csak forralás után fogyasszák, továbbá elrendelte, hogy a vízszolgáltató soron kívüli végezze el a hálózat mintavételezéssel egybekötött vizsgálatát. A város déli részét ellátó, és utóbb a járványt okozó szennyezett, vezetékes ivóvízzel kapcsolatba hozható Tapolcai Vízmű egyik kútját (Új-kút) − vizének zavarossága miatt − június 3-án este a szolgáltató saját hatáskörben kizárta a vízszolgáltatásból. Nem sokkal később a kutat néhány órára újra a hálózatra kapcsolták, de kb. 6000 m3 víz hálózatba juttatását követően június 4-én 5 órakor a kutat újra kizárták a szolgáltatásból (és azóta sem kapcsolták vissza).

A Miskolci Vízmű Rt. június 8-án délelőtt juttatta el az ÁNTSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézetéhez a június 6-án, az esőzésekre tekintettel soron kívül vett vízminták vizsgálati eredményeit. Június 6-án a Tapolca Új-kútról vett mintában 3 025/1 ml telepszám (22 °C ) mellett 200/100 ml Coliform számot, az Egyetemvárosban vett mintában 1 650/1 ml telepszám (22 °C ) mellett 200/100 ml Coliform számot, a Miskolc-Görömbölyön vett mintában 290/1 ml telepszám (22 °C ) mellett 80/100 ml Coliform számot regisztráltak. (Mindhárom mintavételi pont a Tapolcai Vízmű ellátási területéhez tartozik.) Ezek az eredmények − összefüggésben a szintén június 8-án 12 óra után több orvos által jelentett gastroenteritisek halmozódásával − már ekkor felvetették az ivóvízjárvány gyanúját.

Az Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezet-egészségügyi Intézete (OKK-OKI) Vízhigiénés osztályának munkatársa június 9-én helyszíni szemlét végzett a Miskolctapolca Új-kút nevű objektumnál és az attól légvonalban 800-900 m távolságra, a kút szintje felett elhelyezkedő, a kút szennyezésével gyanúsított tónál. A tó környezetében elöntés nyomai voltak láthatók, a vízszintje a korábbinál (melyet a környező növényzeten lévő szennyeződés jelzett) legalább 2 méterrel alacsonyabb volt. A június 2-3-án észlelt esőzések által felduzzasztott tó vizének hiányzó része feltehetően a karszt irányába távozott, ami felvetette a kút közvetlen szennyeződésének lehetőségét. Az OKK-OKI szakembere mikrobiológiai és kémiai vizsgálat céljára 120 liter vízmintát vettek a hálózatból kizárt Új-kútból, továbbá a tó vizéből is.

Az OKK-OKI laboratóriumában elvégzett vizsgálat szerint a kút vize június 9-én nagy koncentrációban tartalmazott szennyezésjelzőket (920 Coli-form/100 ml, 810 E.coli, 83 fekál enterococcus, 32 C.perfringens/100 ml). A tó vizének mikrobiológiai vizsgálati eredményei jobbak voltak, mint a kútból származó vízmintáé.

20 liter vízminta parazitológiai vizsgálata során − ugyan nem életképes állapotban, de − 0,35/liter koncentrációban Cryptosporidium parvum, továbbá 0,05/liter koncentrációban Giardia duodenalis volt kimutatható. 5 liter vízminta vizsgálata nem mutatott ki termotoleráns Campylobactert.  

65 liter vízmintából készített koncentrátumnak az Országos Epidemiológiai Központ Vírusdiagnosztikai osztályán elvégzett virológiai vizsgálata során immunkromatográfiás módszerrel adenovírust azonosítottak, azonban rota-vírus nem volt kimutatható. ELISA vizsgálattal GI és GII genotípusban tartozó calicivírust azonosítottak. Az összefoglaló elkészítésének időpontjáig a koncentrátumban RT-PCR módszerrel sem calicivírus, sem hepatitis A vírus jelenlétét nem sikerült igazolni.

Az OKK-OKI által kiadott szakvélemény szerint a fent ismertetett vizsgálati eredmények masszív fekális szennyezésre utalnak, ami feltehetően komoly mértékű utánpótlással rendelkezik. Ennek alapján tisztázni szükséges az elmúlt időszak esőzései hatására a kút környezetében bekövetkezett karszthidrológiai folyamatokat, és a szennyeződés felszámolásának lehető-ségeit. Ezek a legfontosabb feltételei a kút ismételt üzembehelye-zésének.

Forrás: Epinfo 13. évfolyam, 24.szám OEK.