Ugrás a tartalomhoz

Környezetegészségtan

Sárváry Attila (2011)

Debreceni Egyetem

Az ivóvíz minőségi követelményei és az egészségügyi határértékek

Az ivóvíz minőségi követelményei és az egészségügyi határértékek

Az ivóvíz az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyag. Az emberi eredetű szennyezések következtében a természetben található vizek jelentős része azonban közvetlen emberi fogyasztásra alkalmatlan. Ismert, hogy bizonyos típusú természetes eredetű szennyezőanyagok is előfordulhatnak olyan mértékben a vízben, hogy azok tartós fogyasztása a szervezetre káros lehet

Az a víz, amely megfelel az aktuális ivóvízszabvány követelményeinek, ivóvíznek tekinthető. A vezetékes ivóvízzel való ellátottság dinamikusan nőtt az elmúlt évtizedben. A kiépített vízvezeték hálózat hossza 2004-ben 64,4 ezer km, ami 18,7%-al meghaladja az 1991-es évit. 1991-ben még csak a települések 84,1%-a volt ellátva vezetékes ivóvízzel, ma már ez az arány közel teljes körű 99,9 %. Hazánkban 1991-ben a lakások 86,4%-a, 2004-ben már 93,7 %-a volt bekapcsolva a vízvezeték hálózatba. A lakosság vízellátási komfortjában jelentős különbségek vannak. A lakásbekötéses színvonalú ellátás mellett ma még a lakosság egy része az alacsonyabb komfortot jelentő udvari csapolóhelyekről és utcai közkifolyókról hordott vízzel elégíti ki ivóvízszükségletét. A lakások 4,5-5 %-a a hálózatra kötött közkutas ellátásból nyeri a vizet, azaz ezt is beszámítva a háztartások több mint 98 %-a vezetékes ivóvízzel ellátott. A háztartások maradék kb. 2 %-a a településektől távolabb, talajvízre telepített kútjából látja el magát. (ÖKO Zrt., 2005)

Az ivóvízzel szembeni elvárások a következők:

  • színtelen

  • szagtalan

  • kellemes ízű

  • hőmérséklete: 8 – 12 °C

  • ne tartalmazzon

    • kórokozó mikroorganizmusokat

    • mérgező anyagokat

    • lebegőanyagot, vagy egyéb zavarosságot okozó anyagot

    • kellemetlen szagot vagy ízt okozó anyagot

    • ne legyen nagy a sótartalma

    • ne legyen nagy a szerves anyag tartalma

Az ivóvizek minőségével kapcsolatos szabályozások a különböző ajánlásokon, illetve szabványokon keresztül történnek. Mint ahogy a nevükben is szerepel: az ajánlás nem kötelező érvényű, a szabvány azonban kötelező érvényű szabályozási eszköz. A WHO (World Health Organization – Egészségügyi Világszervezet) ajánlásai azonban nagy befolyással vannak az egyes szabványokban meghatározott határértékekre, így ezek az ajánlások végeredményben beépülnek az egyes szabványokba.

Kiterjedés szerint három csoportba sorolhatjuk a szabályozásokat:

Az ivóvíz minőségére vonatkozó szabványok az egyes komponensek maximálisan megengedhető koncentrációit (MAC érték) határozzák meg. Az adott határértékek rendszeresen felülvizsgálatra kerülnek és a legújabb kutatási eredmények alapján sor kerül változtatásukra (általában szigorításukra)

A ’70-es és a ’80-as években a hazai ivóvízszabvány (MSZ 445-1978, MSZ 445-1989) kialakításakor a WHO irányelveit vették figyelembe. Az EU csatlakozás miatt azonban a ’90-es évek második felétől már az EU Direktívák váltak irányadóvá. Az ivóvíz minőségére vonatkozó előírásokat jelenleg a 201/2001. (X. 25.) sz. Kormányrendelet szabályozza, amely 2001 októberében lépett életbe.

Hosszú előkészítő munka és egyeztetési folyamat után, 2000. december 22-től a többi tagállammal egy időben, hazánkban is érvényes az Európai Unió új vízügyi szabályozása, a Víz Keretirányelv (2000/60/EK, rövidítve VKI).

http://www.vizeink.hu/files/VGT_tajekoztato_20100618.pdf

Általános célkitűzései a következők:

  • a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása

  • a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével

  • a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével a vízminőség javítása

  • a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása

  • az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése

A vizsgálatok típusait három csoportra lehet bontani:

  • organoleptikus (szag,- íz, zavarosság stb.)

  • bakteriológiai

  • kémiai

A vízminőség ellenőrző vizsgálatok lehetnek ellenőrző és részletes vizsgálatok. Az ellenőrző vizsgálatok célja az, hogy rendszeresen tájékoztasson az ivóvíz organoleptikus és mikrobiológiai minőségéről, egyes kémiai vízminőségi jellemzőkről, a vízminőség esetleges változásáról, vízkezelés hatékonyságáról.

Az ellenőrző vizsgálat keretében a következő vízminőségi jellemzőket kell meghatározni:

  • I. oszlop: mindig vizsgálandók

  • II. oszlop: bizonyos feltételektől függően vizsgálandók

  • III. oszlop: bizonyos esetekben, de kisebb gyakorisággal vizsgálandók

2.1. táblázat - Vízminőségi jellemzők

I.II.III.
Vízminőségi jellemző Vízminőségi jellemző Vízminőségi jellemző
SzínAlumíniumArzén
SzagKloridLúgosság
ÍzMangán Keménység
AmmóniumNitrátKlorit
NitritpHKötött aktív klór
Permanganát-index(KOIps)Zavarosság (10 000 m3)Szabad aktív klór
Vas EnterococcusokSzulfát
VezetőképességClostr.perfr. (sporák is)Trihalometánok
E. coliPs. aeruginosaÖsszes szerves szén (TOC)
Telepszám 22 °C-on Mikroszkópos biológiai vizsgálat  
Coliform bakt.Mikroszkópos biológiai vizsgálat  
 Telepszám 37 °C-on 

Védett vízbázisok vize esetében a peszticidek, benzol, 1,2-diklór-etán, tetraklór-etilén, triklór-etilén, cisz-1,2-diklór-etilén és - nem klórozott vizek esetében - a trihalometánok csak az első felméréskor - és ha nem voltak kimutathatók az alsó méréshatárt, illetve a határérték 10%-át meghaladó koncentrációban -, akkor utána csak 10 évenként egyszer, illetve vízszennyezés gyanúja esetén mérendők.

2.2. táblázat - Mikrobiológiai vízminőségi jellemzők

Vízminőségi jellemzőHatárérték (szám/100 ml)
Escherichia coli (E. coli)0
Enterococcusok0

2.3. táblázat - Tartályban forgalmazott vízre vonatkozó értékek

Vízminőségi jellemzőHatárérték
Escherichia coli (E. coli) 0/250 ml
Enterococcusok 0/250 ml
Pseudomonas aeruginosa 0/250 ml
Telepszám 22 °C-on 100/ml
Telepszám 37 °C-on 20/ml

2.4. táblázat - Kémiai vízminőségi jellemzők

Vízminőségi jellemzőHatárértékEgység
Akrilamid0,1 μg/l
Antimon5 μg/l
Arzén10 μg/l
Benzol1 μg/l
Benz(0)pirén0,01 μg/l
Bór1mg/l
Bromát10 μg/l
Kadmium5 μg/l
Króm50 μg/l
Réz2mg/l
Cianid50 μg/l
1,2-diklór-etán3 μg/l
Epiklórhidrin0,1 μg/l
Fluorid1,5mg/l
Ólom10 μg/l
Higany1 μg/l
Nikkel20 μg/l
Nitrát50mg/l
Nitrit0,5mg/l
Peszticidek0,1 μg/l
Összes peszticid0,5 μg/l
Policiklusos aromás szénhidrogének 0,1 μg/l
Szelén10 μg/l
Tetraklór-etilén és triklór-etilén10 μg/l
Összes trihalo-metán50 μg/l
Vinil-klorid0,5 μg/l
Cisz-1,2-diklór-etilén50 μg/l
Klorit0,2mg/l
Kötött aktív klór3mg/l