Ugrás a tartalomhoz

Környezetegészségtan

Sárváry Attila (2011)

Debreceni Egyetem

A környezeti ártalmak megelőzésének lehetőségei

A környezeti ártalmak megelőzésének lehetőségei

Az ipari és mezőgazdasági eredetű környezetszennyezés, valamint az ipari balesetek következtében a levegőbe, felszíni vizekbe, talajba és az élelmiszerekbe került toxikus anyagok napjainkra nemcsak a természetet veszélyeztetik jelentősen, hanem az emberi egészséget is. A környezeti expozíciók során a xenobiotikumok általában kis dózisban, ugyanakkor hosszú időn keresztül, akár egy életen át bejuthatnak a szervezetbe és a lakosság tömeges egészségkárosodását idézhetik elő. Ezért a kemizáció súlyos következményeinek, köztük a környezeti eredetű betegségeknek a megelőzése a környezet-egészségügy egyik legfontosabb feladata, melynek megvalósítása 3 szinten lehetséges. Az elsődleges megelőzés (primer prevenció) alapvető célja a vegyi anyagok emberi szervezetbe jutásának megakadályozása vagy korlátozása. A különböző egészségkárosodások és betegségek korai felismerése a másodlagos (szekunder), míg a kialakult betegség súlyosbodásának megakadályozása a harmadlagos (tercier) prevenció. Mivel a szekunder és tercier prevenció kifejezetten az egészségügyi ellátás feladata, ebben a fejezetben csak az elsődleges megelőzéssel foglalkozunk.

Primer prevenció

A primer prevenció három fontos eleme a műszaki környezetvédelem, a környezet-egészségügyi határértékek megállapítása és az adekvát intézkedések megtétele, beleértve azok hatásosságának ellenőrzését is.

A műszaki környezetvédelem mérnöki feladat, melynek fő célja a káros kémiai anyagok emissziójának megakadályozása, illetve csökkentése. Ez megvalósítható a gyártási technológia korszerűsítésével, a környezetre és az egészségre kevésbé veszélyes anyagok felhasználásával, az ipari és egyéb szennyvizek tisztításával, megfelelő csatornázással, a veszélyes hulladékok helyes kezelésével és ártalmatlanításával, az energiatermelés- és felhasználás modernizálásával, stb. A műszaki megoldások mellett fontos a mérgező anyagok gyártásának, alkalmazásának, tárolásának, a környezetből való eltávolításának jogi szabályozása is. A környezetvédelmi intézkedések végrehajtását és eredményességét Magyarországon a Környezetvédelmi Felügyelőségek, a megyei kormányhivatalok  területileg illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervei, valamint a kistérségi népegészségügyi intézetek végzik.

Az expozíció mértékének csökkentését szolgálják a környezet-egészségügyi határértékek. Ezek az egyes szennyező anyagoknak azon koncentrációi a környezeti mátrixokban, amelyek még hosszú távú expozíció esetén sem okoznak egészségkárosodást. A lakossági expozíciók kontrollálása szempontjából legfontosabbak a levegőben, ivóvízben és az élelmiszerekben előforduló toxikus anyagokra vonatkozó határértékek. Megállapításuknál figyelembe veszik az adott vegyi anyag akut, krónikus, genotoxikus és karcinogén hatásait. Állatkísérletes, sejteken és sejttenyészeteken végzett toxikológiai vizsgálatokban meghatározzák a szennyező anyagnak azt a legkisebb koncentrációját (lowest-observed-adverse-effect level: LOAEL), amely már káros hatást vált ki, illetve azt a legnagyobb koncentrációját (no-observed-adverse-effect level: NOAEL), amely még nem okoz károsodást. Az állati és emberi szervezet, valamint az egyes emberek xenobiotikumokra való érzékenysége közötti különbségek áthidalására úgynevezett biztonsági faktorokat alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy az emberre vonatkoztatott határértékek  megállapításához a LOAEL, NOAEL értékeit általában 100-zal, bizonyos esetekben 1000-rel, sőt 10 000-rel osztják el. Az így kapott adatok és egy átlagos tömegű felnőtt fiziológiás szükségleteinek (levegő-, víz- és élelmiszerigény) ismeretében a toxikus anyag határértéke kiszámítható. Magyarországon a légszennyezettségre vonatkozó határértékek betartását a Környezetvédelmi Felügyelőségek, az ivóvízre érvényes határértékeket a szolgáltató vízművek és a népegészségügyi szakigazgatási szervek, élelmiszerekre vonatkozókat az állategészségügyi intézetek ellenőrzik.

Kémiai biztonság

A kemizáció káros következményeinek megakadályozására az ENSZ nemzetközi összefogást javasolt és 1972-ben Stockholmban megrendezte az első Környezetvédelmi Kongresszust. Ezt követően hirdették meg a nemzetközi kémiai biztonsági programot, mely jelentős részeredményeket hozott a világméretű környezetszennyezés visszaszorításában. Teljes sikert azonban nem aratott, ezért fejlesztésre szorult. Ez a korszerűsítés az 1992-ben Rio de Janeiróban megtartott Környezet és Fejlődés Világkonferencián a „Feladatok a 21. századra” című (Agenda 21) dokumentum elfogadásával folytatódott.  Ez a program az emberi egészség és a környezet védelme mellett a társadalom és a gazdaság fejlődésének fenntartását is célul tűzte ki. Mindezek figyelembevételével került sor Magyarországon a kémiai biztonsági törvény (Kbtv) kidolgozására. A Kbtv-t az Országgyűlés 2001. 04. 11-én fogadta el és az 2001. 01. 01-én lépett hatályba (2000. évi XXV. törvény).

A törvény „preambuluma” kiemelten hangsúlyozza, hogy a kémiai biztonság több mint állampolgári jog, minden Magyarországon tartózkodó ember alanyi joga. A bevezetésben röviden és egyértelműen van megfogalmazva a Kbtv célja, ami nem más, mint a kemizáció káros hatásainak prevenciója, kockázatainak elfogadható szintre való csökkentése. E cél megvalósítása minden magyar állampolgár, az ország állandó vagy ideiglenes lakosának kötelezettsége. A kilenc fejezetből álló törvény hatálya kiterjed az embert és a környezetet veszélyeztető, veszélyesnek minősülő anyagokra és készítményekre.

Az I. fejezetben szerepel a kémiai biztonság fogalmának meghatározása. Eszerint az „a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok kezelését, csökkentését vagy elkerülhetővé tételét célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődést fenntarthatóságának szükségességét.”

A Kbtv végrehajtásában kiemelt szerepet kaptak a megyei kormányhivatalok területileg illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervei. A törvény hatályba lépése nemcsak országunk kémiai, hanem közegészségügyi biztonsága területén is jelentős előrelépés, és csatlakozás az Európai Unió ezt a területet érintő szabályozási rendszeréhez.