14. lecke: Funkcionalista és konstruktivista építészet

iDevice ikon A lecke célja
A tananyag felhasználója megismerje a funkcionalista és konstruktivista építő tevékenység kialakulását, fejlődését, jellemzőit.

iDevice ikon Követelmények
Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha:
  • meg tudja határozni a funkcionalista és konstruktivista építészet hatását épített környezetünkre;
  • meg tudja határozni a funkcionalista építészet alapelvét;
  • meg tudja határozni a konstruktivista építészet alapelvét;
  • fel tudja sorolni a háború utáni időszak új építési eljárásainak főbb jellemzőit;
  • fel tudja sorolni a funkcionalista építészet jellemző megoldásait;
  • fel tudja sorolni a tömeges lakásépítési igényt kielégítő építési módokat és ezek jellemzőit;
  • meg tudja határozni a nagyblokkos építési mód származási helyét, az első alkalmazás időpont-ját, a magyarországi alkalmazás főbb jellemzőit;
  • le tudja rajzolni a blokkfalak szerkezetét;
  • meg tudja határozni a házgyári panelos építési eljárást kidolgozó cég nevét és a tervezés idő-pontját;
  • meg tudja határozni a panelok főbb geometriai méreteit;
  • meg tudja határozni az adaptált Camus rendszer magyar honosítójának a nevét;
  • meg tudja határozni a paneltechnológiával épült lakások számát Magyarországon;
  • fel tudja sorolni az öntöttfalas technológia jellemzőit;
  • meg tudja határozni az öntöttfalú pontházak országos típustervét elkészítő építész nevét;
  • fel tudja sorolni a Wimpey cég „no fines” technológiájának a jellemzőit;
  • fel tudja sorolni a normál kavicsbeton és vasbeton anyagú öntöttfalas építési eljárással készült épületek építési jellemzőit, zsaluzat típusait;
  • fel tudja sorolni a térelemes zsalurendszer technológiai jellemzőit;
  • meg tudja nevezni a PEVA rendszer magyar fejlesztőit;
  • fel tudja sorolni a vasbeton végfalak homlokzatképzési megoldásait;
  • le tudja rajzolni a PEVA térzsaluzat szerkezetét;
  • meg tudja határozni a csúszózsalus eljárás első magyar megvalósításának helyszínét, időpont-ját;
  • meg tudja határozni a csúszózsalus eljárás meghatározó magyar tervezőjének és konstruktőré-nek a nevét;
  • meg tudja határozni az egységes épületváz hatását az építésiparosítási folyamatra;
  • fel tudja sorolni az előregyártás meghatározó tervezőinek a nevét;
  • fel tudja sorolni a korszak jellemző előregyártott vasbeton szerkezetű épületeit;
  • meg tudja határozni a korszak legnagyobb fesztávolságú magyar előregyártott szerkezetű épü-letének a főbb méreteit, tervezőjének nevét és a tervezés időpontját;
  • fel tudja sorolni az első magyar előregyártott típuscsarnok-szerkezet jellemzőit;
  • le tudja rajzolni az első magyar többcélú daruzatlan, előregyártott vasbeton típuscsarnok-szerkezetet;
  • fel tudja sorolni a jellemző magyar vasbeton vázrendszerek nevét, jellemzőit;
  • fel tudja sorolni a bolgár, csoportos födémemelés jellemzőit;
  • fel tudja sorolni a monolit, félmonolit vasbeton technológia jellemzőit;
  • fel tudja sorolni a BSZKRT kocsiszín, Ganz-Mávag Diesel csarnok, székesfehérvári Könnyű-fémmű csarnokának a főbb jellemzőit;
  • fel tudja sorolni a városmajori teniszcsarnok és a Vasas teniszstadion főbb jellemzőit;
  • fel tudja sorolni a függönyfal megoldások fejlődésének lépcsőfokait és tervezőik nevét;
  • fel tudja sorolni a könnyűszerkezetes iparosított építés építőanyagait;
  • fel tudja sorolni a meghatározó könnyűszerkezetes építési rendszerek nevét, jellemzőit;
  • fel tudja sorolni a többszintes acélvázas építési rendszerek nevét és jellemzőiket;
  • fel tudja sorolni a magyar ragasztott fatartókon alapuló építési rendszereket;
  • fel tudja sorolni a korszak meghatározó húzott, kötél-, kábeltartós szerkezeteinek jellemzőit, tervezőik nevét és az építés időpontját;
  • fel tudja sorolni a sodronykötél főtartós és sodronykötelekkel függesztett csarnoktető megol-dások jellemzőit;
  • fel tudja sorolni a sodronykötél főtartós és sodronykötelekkel függesztett csarnoktető jellemző magyar megvalósításait;
  • fel tudja sorolni a „preformálás” célját, jellemzőit.

iDevice ikon Időszükséglet
A tananyag elsajátításához körülbelül 90 percre lesz szüksége.

iDevice ikon Kulcsfogalmak
  • funkcionalista-, konstruktivista építészet, modernizmus
  • kevés helyszíni munka, gazdaságos anyagfelhasználás, tipizálás, iparszerű építési eljárá-sok, nagy fesztávolságú belső terek, ingatlan takarékos megoldások, toronyház
  • nagytáblás és térelemes építés, vázas építésmódok, könnyűszerkezetes-, nagytér-lefedési megoldások: kábel-, sátor-, és pneumatikus szerkezet
  • tömeges lakásépítési igény, blokkos-, panelos-, öntöttfalas építésmódok
  • kohó-habsalak beton anyagú nagyblokk, házgyári panelos építési eljárás, Camus cég, hossz- és haránt elrendezésű teherhordó falak
  • Camus rendszer szovjet adaptációjú házgyára, Gilyén Jenő
  • öntöttfalas építési mód, monolitikusan együttdolgozó térbeli szerkezet, kohó-habsalak beton, öntöttfalú pontház, Pomsár János
  • vasalatlan salakbeton fal, „Streckmetal”, terpesztett acélhálós zsalutábla, nagy hézagtér-fogatú könnyűbeton, Wimpey cég
  • normál kavicsbeton és vasbeton anyagú öntöttfalas épület, nagyelemes asztal-, és fiók-zsaluzat, síkelemes táblás falzsaluzat, síktáblás rendszer
  • térelemes zsalurendszer, teherhordó monolit vasbeton fal és födém
  • alagútzsalus megoldás, PEVA térelemes megoldás, alagútvég lezárás, parapet, mellvéd-panel
  • csúszózsalus eljárás, Thoma József, Tenke Tibor
  • egységes épületváz, üzemi-, helyszíni előregyártás, vasbeton vázszerkezetek, Nervi, Bre-uer Marcell, Mokk László
  • helyszíni előregyártás, Gnädig Miklós, sóraktár, Népstadion
  • előregyártott típuscsarnok-szerkezet, „iroda-öltöző” épület
  • előre gyártott vasbetonvázas építési rendszerek, UNIVÁZ, GYŐRVÁZ, HAJDÚVÁZ, VFV, IMS
  • LiftSlab módszer, bolgár, csoportos födémemelés, ÁGM irodaépület
  • monolit vasbeton váz, bennmaradó ferrocement zsaluelemes konstrukció, félmonolit építés, Palazzetto dello Sport, Pier Luigi Nervi
  • vasbeton héjszerkezetek, BSZKRT kocsiszín, Ganz-Mávag Diesel csarnok,  székesfehér-vári Könnyűfémmű csarnoka
  • vasbeton héjlefedésű városmajori teniszcsarnok, Vasas teniszstadion, Menyhárd István
  • könnyű szerelt homlokzati falak, fém-üveg kombinációk, függönyfal, köpenyfal, szak-ipari fal
  • könnyűszerkezetes iparosított építés, faszerkezetek, acél újszerű felhasználása, alumíni-um, műanyagok, szerkezetkoncipiálás,  Conder rendszerű angol acél keretvázas, köny-nyűszerkezetes építési rendszer, POLIACÉLVÁZ, BÁCSKA típusú rendszer
  • többszintes könnyű acélvázas építési rendszer, CLASP, FILLOD, THERMAGARD III., SANDERS & FORSTER, ÉTI-ÉGT
  • háromdimenziós erőjátékú térrácsok, tömör gerincű, egyenes- vagy íves ragasztott fatar-tók, Agrokomplex, Fatip, Mezőváz, Mezőpanel építési rendszer, ragasztott fatartós nagytér-lefedő szerkezet
  • húzott, kötél-, kábeltartós szerkezetek, peremtartós kötélháló szerkezet, egy- és két „ár-bocos”, peremtartós, befüggesztett, görbült kötélhálós tetők, David Jawerth-féle síkbeli kötélrácsos szerkezet, küllős és rácsos, feszített kábeles szerkezetkombinációk
  • sodronykötél főtartós és sodronykötelekkel függesztett csarnoktető, Ivits Iván
  • preformálás, Louis I. Kahn

iDevice ikon Tananyag
„A háború utáni funkcionalista és konstruktivista építészet uniformizálta világunk építészetét. A kiemelkedő alkotások mellett világszerte nagy számban jöttek létre bántóan szürke és unalmas épületek. Az építészet, a városok és falvak új épületei elvesztették a helyre utaló, sajátos vonásaikat. Az előregyártás, iparosítás szorgalmazása tovább rontotta az emberi épí-tészet kialakulásának esélyeit. A modernizmus emellett hatalmas károkat okozott a történeti örökségben. Városaink hagyományos arculata, utcáinak, tereinek harmóniája felborult. Igen sok értékes építészeti emlék pusztult el, vált a meggondolatlan korszerűsítés áldozatává.” [Winkler Gábor]


Funkcionalista és konstruktivista építészet

Tevékenység:

Tanulja meg a funkcionalista és konstruktivista építészet alapelveit! Gyűjtse ki és tanulja meg a háború utáni időszak új építési eljárásainak főbb jellemzőit, a funkcionalista építészet jellemző megoldásait! Keressen az interneten a korszakra jellemző épületeket!

„A rendeltetés meghatározza a formát, vélték a funkcionalizmus hívei. Az építész fel-adata a rendeltetés elemzése, az igények "számszerűsítése", a megfelelő méretrendszer - modul - megállapítása és ennek alapján az épület rendeltetési egységeinek gondos összeillesztése. Hamarosan kiderült azonban, hogy formai "prekoncepció" - előzetesen kialakított formai elképzelés - nélkül aligha születhet változatos, jellegzetes, szép épület.”

„A háború utáni korszak építészetének másik fő jelszava a szerkezetépítés meghatározó fontosságának hangsúlyozása - konstruktivizmus - volt. A szerkezet az épület "létalapja", állí-tották az építészek: a választott szerkezet határozza meg az épület formálását. Mindezt egy sor, sikeres "nagy szerkezet" megvalósításával kívánták igazolni.” [Winkler Gábor]

Az építészet tovább fejlődött. A háborús pusztítás a lakásépítés, a köz- és az ipari épí-tés területén is számtalan új építési igény gyors és olcsó kielégítésére ösztönzött. Olyan új építési eljárások kidolgozására volt szükség, amelyek:
  • gyorsak, kevés helyszíni munkát igénynek,
  • gazdaságos anyagfelhasználást tesznek lehetővé,
  • kihasználják a tipizálás, méretkoordinálás lehetőségeit,
  • megteremtik az iparszerű, tömeges (előre-) gyártás és építés lehetőségét,
  • hasznosítják más iparágak (főként haditechnikában) elért eredményeit (vegy-ipar, műanyaggyártás, fém-, szilikátipar,…),
  • megoldják a nagy fesztávolságú belső terek alátámasztás nélküli lefedését, fle-xibilis, többfunkciós hasznosítását,
  • általánossá, gazdaságossá teszik az ingatlantakarékos középmagas-, magas-, és toronyház építés gyakorlatát,…
A fenti célok egyrészt a szigorú funkcionalista törekvéseket tükröző tömeges lakás-építési gyakorlat, az iparosított építésmódok, a nagytáblás és térelemes építés,… másrészt az újszerű konstrukciós és építéstechnológiai megoldásokat preferáló vázas építésmódok, könnyűszerkezetes és nagytér-lefedési megoldások: kábel-, sátor-, és pneumatikusszer-kezetek,… megszületését motiválták.

Tevékenység:

Gyűjtse ki és tanulja meg a tömeges lakásépítési igényt kielégítő építési módokat! Keressen az interneten és/vagy lakóhelyén a korszakra jellemző blokkfalas épületeket! Rajzolja le a blokkfalak szerkezetét!

A háború rombolása, a munkaerőhiány és az előrelátható demográfiai robbanás tömeges lakásépítési igényt támasztott. Első, gyors megoldást a blokkos építési mód teremtett. A kis-, a közép-, és emeletmagas: nagy falblokkok gyártásával és használatával jelentősen csök-kent a helyszíni hagyományos falazó kőműves munka. Második lépésben panelos építésmódok komplett fal és födémelemek,… előregyártásával, helyszíni szerelésével már az üzemben végezhető munkafolyamatok túlsúlyát biztosították. A főként lapelemekből építkező szerke-zetekbe már térelemek (fürdőszoba, loggia, gépészeti-, közlekedő aknák,…) is kerültek. A hazai lakásépítési gyakorlatban is jelentős az öntöttfalas építésmódok fejlődése: iparosított jellegű, korszerűsített, gyors helyszíni munkavégzésre irányuló technológiák, építési segédszerkezetek használatával. (186. ábra)

Hazánkban, akárcsak a „keleti blokk” többi országában elsősorban a kohó-habsalak beton anyagú nagyblokkok gyártásán alapult a tömeges lakásépítés. Az építésmódot először 1935-ben, Angliában alkalmazták. Magyarországon az 1957-1959 közti építési kísérletek után, a hatvanas években vált általános építési gyakorlattá. Számos 2 … 4 és 5 szintes, 1 … 3 fogatú lakóházat építettek blokkos technológiával: az 1980-as évek végére közel 150 ezer lakással.







186. ábra Blokkfalak és építésük


Tevékenység:

Gyűjtse ki és tanulja meg a házgyári panelos építési eljárást megalkotó cég nevét, az eljárás kidolgozásának időpontját! Tanulja meg a panelszerkezetek fő méreteit!

A francia Camus cég 1946-ban a háborús károk helyreállítására, és a tömeges lakás-igény kielégítésére házgyári panelos építési eljárást dolgozott ki. A komplex előre gyártott elemes építési rendszer tömeges alkalmazására a kísérleti tapasztalatok hasznosításával 1950 után került sor. A hossz- és haránt elrendezésű teherhordó falas szerkezeti rendszerű panelos épületek 12 cm vastag előre gyártott vasbeton falaira 10 cm vastag vasbeton födémelemek kerültek. 2,70 m belmagasságú, 2,60 és 3,20 m traktusméretű lakások épültek. A nagyméretű homlokzati falpanelok kezdetben erőteljesen „repedező” illesztési hézagait, a beázásokat megelőzendő, rugalmas kittekkel töltötték ki. Az 1950-es években az építési mód Európa-szerte elterjedt: számos szabadalom (Camus, Coignet, Estiot, Tracoba, Larsen-Nielsen, Jacobson,…) született. Weiner Tibor és Balla József tervei alapján épültek meg kísérleti jelleggel Magyarország első panelos, technikatörténeti jelentőségű lakóházai. Az 1959 végén átadott első kohó-habsalak beton panelházat két továbbfejlesztett változat követte. (187. ábra)











187. ábra Kohó-habsalak beton panelok és a kísérleti épület (Dunaújváros 1959)
Camus panelház terve (1946). Az első épülő panelház Budapesten (1965) és a
tízezredik lakás panelszállítmánya (1970)
Korai hazai és honosított megoldások (1962-68)


Tevékenység:

Keressen az interneten és/vagy lakóhelyén a korszakra jellemző magyar panelos lakóházakat!
Gyűjtse ki és tanulja meg a Camus rendszerű szovjet adaptációjú házgyári technológia főbb jellemzőit, a honosítást és átalakítást vezető magyar építész nevét! Keressen az interneten a korszakra jellemző magyarországi panel épületeket! Tanulja meg a paneltechnológiával készült lakások számát!

Panelokból akár 5 … 12 szintes épületek is gyorsan felépíthetők. A hazai szocialista 15 éves lakásépítési terv 1 millió új lakás építésével számolt. 1966-ban kezdődött meg a nagysorozatú házgyári panelos építés. A roppant nagy építési feladathoz – hasonlóan a nyugati országokhoz – igénybe kellett venni az építésiparosítás által kínált lehetőségeket, így a munkaerő-takarékos panelos építést, mely egyúttal a részmunkákra betanítható munkásokkal a szakképzett munkaerőt is pótolni tudta [39]. Magyarországon politikai döntés született a francia Camus rendszer szovjet adaptációjú házgyárának megvásárlására. (A Szovjetunióban a paneles építés ugyan folyt már, de a technológia fontos részletei megoldatlanok, vagy nem európai szinten megoldottak voltak, és viszonylag kis építési tapasztalattal, kizárólag ötszintes épületek építésére alkalmassá tett rendszerrel dolgoztak.) A szerkezeti honosítási és fejlesztési hatáskörrel Gilyén Jenőt bízták meg. Statikai tervezés és ellenőrzés során ismerte meg és elemezte a sok önálló falpanelből a helyszínen összekapcsolt falszerkezetek igazi erőjátékát és alakította ki csapatával a panelek kapcsolati megoldásainak országosan egységesített rendszerét (188. ábra).






188. ábra Az egységesített, honosított magyar panelrendszer kialakulása
Rétegrendek, elemtervek, elemkapcsolatok, építési gyakorlat


Gilyén Jenő épületmerevítő harántfal-rendszerének szerkezeti kialakítása a megfe-lelő helyekre koncentrált vasalásával: összesen három Duna-híd anyagának megfelelő meny-nyiségű acélt takarított meg. (Az addig érvényes előírás által, a 10 szintes épületek alsó 5 szintjén megkövetelt, panelokba helyezett kétoldali háló feleslegessé vált.) Magyarország je-lenleg mintegy 788 ezer panelos lakásában a lakosság megközelítően egy ötöde él.

Tevékenység:

Gyűjtse ki és tanulja meg az öntöttfalas technológia jellemzőit! Tanulja meg az öntöttfalú pontházak országos típustervét elkészítő építész nevét!

Az öntöttfalas építési mód ősi technológiák (döngölt vályogfalak,…) örököse: a helyszíni zsaluzatokban (öntőformákban) megszilárduló különféle beton-, vasbeton falak és födémek monolitikusan együttdolgozó térbeli szerkezete jön létre. Esetenként öntött falú házak előre gyártott, vasbeton vagy feszített beton elemes födémekkel is épülnek. 1958 és 1960 között földszintes és egy-kétemeletes kohó-habsalak beton kísérleti épületek készülnek. 1960-ban már háromemeletes, 1961-től tízszintes házakat is építenek. A szabadon álló, középmagas öntöttfalú pontházak országos típustervét a Budapesti Városépítési Vállalat kitűnő építésze, Pomsár János (1931-1985) készítette. 1961-72 között az ország 12 városában 151 középma-gas lakóház épült.







189. ábra Korszerűsített, állótáblás, terpesztett acéllemez zsaluhéjas rendszer [40]
Kohó-habsalak beton öntött falú középmagas lakóházak


A természetszerűen vasalatlan salakbeton falakat „Streckmetal”: terpesztett acélhálós zsalutáblák közé öntötték. Az épületek zárt dobozszerű alaprajzi elrendezése, és a 11 cm vas-tag normál kavicsadalékos vasbeton födémek biztosítják az állékonyságot, merevséget. A falak és a födémek szintenként egymást követő ütemezésű építéssel: kúszózsalus eljárással épültek (189. ábra). A 6 és 10 cm-es vastag válaszfalakat hagyományos módszerrel építették, égetett agyag és gázszilikát válaszfallapokból. Előre gyártott vasbeton kar- és pihenőelemekből készített lépcsőket is használtak.

Tevékenység:

Gyűjtse ki és tanulja meg a Wimpey cég „no fines” technológiájának a főbb jellemzőit! Ke-ressen az interneten a Wimpey cég „no fines” technológiájával készült lakóépületeket!

Az angol Wimpey cég „no fines” építési technológiáját 1972-ben honosították és több mint ötezres lakásállomány építésénél használták hazánkban. A beépített nagy hézagtérfoga-tú könnyűbeton adalékanyaga nagyon kevés finom részt tartalmaz: szemeloszlása nem folyamatos, hanem egyszemcsés szerkezetű. A szemcsék között maradó, kitöltetlen légzárványok emelik a hőszigetelő kapacitást. A könnyűbeton falak 30-35 cm, a normál kavicsbetonból készülő monolit vasbeton födémek 16 cm vastagok. Az építhető szintszám: 2 … 5. Korróziós veszély miatt az öntött „no fines” falakba sem kerülhet normál „fekete” acélbetét. A vasalt koszorúk a födémek falba fogott részét képezik.

Tevékenység:

Gyűjtse ki és tanulja meg a normál kavicsbeton és vasbeton anyagú öntöttfalas építési eljárás-sal készült épületek építési jellemzőit! Rajzolja le a nagytáblás falzsaluzat szerkezetét! Keres-sen az interneten alagútzsaluzatos építési móddal épült lakásokat!

Öntöttfalas építési eljárással normál kavicsbeton és vasbeton anyagú szerkezetek, házak is épültek. Versenyképességét a panelos építés kapacitásbeli, szállítási korlátai,… egyre növelték. A több mint 120 ezer alagútzsaluzatos építési móddal épült lakás gazdaságos üzemeltetése egyedi gázfűtéssel is javítható volt. A síkelemes táblás falzsaluzatok használatával épített, rendszerint harántfalas épületek födémeit nagyelemes asztal-, és fiókzsaluzatokkal, esetenként előregyártott elemekből építették. Honosított, széles körben alkalmazott síktáblás rendszerek: Noe, Hünnebeck, Scan-Form,… (190. ábra)







190. ábra Nagytáblás falzsaluzatok. Födémek fiókzsaluzatai










191. ábra Német és francia térzsaluzó rendszerek, - megoldások


Tevékenység:

Gyűjtse ki és tanulja meg a térelemes zsalurendszerek típusait, jellemzőit! Rajzolja le a PEVA térzsaluzat szerkezetét! Rajzolja le a vasbeton végfalak homlokzatképzési megoldásait!

Térelemes zsalurendszerek használatával szintenként egy ütemben, egybe öntve készültek az alagútzsalus épületek teherhordó harántfalai és födémei. A hazai építési gyakorlatban francia eredetű (Outinord, Batimetal,…) és egyéb import zsalukészletek (Sthem, Tracoba,…) használata mellett a szellemes, hazai fejlesztésű PEVA (Pelle József és Varga István) térelemes megoldásokat is alkalmazták. (A többszintes és középmagas épületek teherhordó monolit vasbeton falai és födémei egyaránt 15 cm vastagok.) (191-192. ábra)





192. ábra Honosított és hazai fejlesztésű térzsaluzatok

Az alagútvégeket hagyományos kézi építésű blokkfalazat-, vagy előregyártott elemes mellvédek, szakipari falak zárták le. Gondoskodni kellett a vasbeton végfalak (réteges/nehéz-/könnyűelemes) kiegészítő hőszigeteléséről is. (193. ábra)







193. ábra Monolit vasbeton végfalak helyszíni réteges és nehézelemes
(burkolópanelos) hőszigetelt homlokzatképzése. Falazott parapet és vasbeton mellvédpanel


Tevékenység:

Gyűjtse ki és tanulja meg a csúszózsalus eljárás első magyar megvalósításának helyszínét, időpontját! Tanulja meg a csúszózsalus eljárás meghatározó magyar fejlesztőjének és magyar konstruktőrének a nevét! Keressen az interneten és/vagy lakóhelyén csúszózsalus eljárással készült építményeket, lakóépületeket!

Az öntöttfalas építés sajátos módszere, a csúszózsalus eljárás elsősorban toronyszerű építmények kivitelezését egyszerűsíti, de magasházak építésére is alkalmas. Az 1913-as élen-járó amerikai példát követően hazánkban először 1927-ben a csepeli vámmentes kikötőben építettek gabonasilókat csúszózsaluzattal. 1949-ben a hajdúnánási silók építésénél alkalmazták. Folyamatos használatával épült a százhalombattai erőmű kéménye, a Budapest Szálló, a kelenföldi toronyházak, tv tornyok, visontai hűtőtornyok, miskolci toronyház,... Thoma József Kossuth-díjas mérnök munkássága - több szabadalma világszerte ismertté vált - nyomán ter-jedt el a módszer széleskörű használata. Nem egyszerű szerkezettervezési, szerkezetépítési feladat a födémek-, lépcsők,… applikációja, de a határfalak hőszigetelése sem. A korszak magyar konstruktőrei (Tenke Tibor,…) is tudtak jó megoldásokat találni. (194. ábra)









194. ábra Fa anyagú és acéljármos csúszózsaluzat. Mechanikus és pneumatikus emelők
Monolit és előregyártott vasbeton lemezfödémek utólagos beépítése


Tevékenység:

Gyűjtse ki és tanulja meg a térlefedési megoldások fejlődésének megoldásait! Tanulja meg az egységes épületváz hatását az építésiparosítási folyamatra! Tanulja meg az előregyártás meg-határozó tervezőinek a nevét! Keressen az interneten előregyártott vasbeton szerkezetű épüle-teket!

A történeti korok tereinek lefedései azok használati, építészeti értékét egyre kevéssé csökkentő sűrűségben közbenső fa-, falazott kő-, tégla-,… oszlopokkal, pillérekkel alátámasz-tottak. A vázas homlokzatalakítást a növekvő megnyitási igény indokolta. A gótika elérte a kő- és tégla anyagú, boltozott héjakkal fedett térszerkezetek vázasításának végső lehetőségeit.

Az újkor új anyagai, új technikái: az öntött- és kovácsoltvas, a hengerelt acél, a beton, a vasbeton, a feszített beton, az üvegbeton, a ragasztott fatartók,… új lehetőséget teremtettek az egységes épületváz létrehozása terén is. A vázas szerkezetek építésiparosítási folyamatának első lépéseit már a szerkezetméretek növekedése kikényszerítette. A céhes műhelyekben folyó, majd az üzemi-, és a helyszíni előregyártás gyakorlata meghonosodott a faanyagú vázak készítésétől a hengerelt acél vázszerkezetek elemeinek gyártásáig, építéséig. A tömeges építés igénye (a tömörfalas, szerkezetek öntöttvas-elemes, majd szilikátbázisú blokkos, panelos megoldásaihoz hasonlóan) további motivációt jelentett a többszintes cellás vázak és a nagyterű csarnokszerkezetek esetében is. Az iparosított fa- és melegen hengerelt acélvázas építés amerikai „nyomulásának” dinamikáját a 20. század első felétől a vasbeton vázszerkezetek fejlődése is átvette. Iparosítási lehetőségei növelték versenyképességét a drága, korrózió-, és tűzvédelmet igénylő acélszerkezetekkel szemben is.

Míg Nyugateurópában Nervi, Breuer Marcell neve fémjelzi az előregyártással megva-lósított nívós épületeket, addig Mokk László (1912-66) „Építéshelyszíni előregyártás” című könyve a világ iparilag fejlett országaiban is óriási sikert aratott.





195. ábra Vasbeton szerkezetek hazai előregyártása
A kazincbarcikai sóraktár (Gnädig Miklós) és a
Népstadion (Dávid Károly, Gilyén Jenő)


Tevékenység:

Gyűjtse ki és tanulja meg a korszak legnagyobb fesztávolságú magyar előregyártott szerkezetű épületének a főbb méreteit, tervezőjének nevét és a tervezés időpontját! Gyűjtse ki és tanulja meg az első magyar előregyártott típuscsarnok-szerkezet jellemzőit! Rajzolja le az első magyar többcélú daruzatlan, előregyártott vasbeton típuscsarnok-szerkezetet!

Hazánkban e téren az erőltetett ipari fejlesztés igényeit kielégítendő a csarnokszerke-zetek korábban kialakult vasbetonhéjas térlefedési gyakorlata mellett világszínvonalú helyszíni előregyártás számtalan példája valósult meg. 1953-ban a Gnädig Miklós tervezte kazincbarcikai sóraktár: a kor hazai legnagyobb 46,15 m fesztávolságú, 9,0 m állásközű, 23,85 m felső csuklómagasságú vasbeton rácsos-, végleges állapotában kétcsuklós, vonóvas nélküli ívtartókból áll. Az ívsor tetejére is előregyártott felülvilágító került. 40 tonnás rácsos félívek helyszíni előregyártással készültek: "Gnädig fekve betonozta a félíveket. Vízözön előtti emelő-szerkezetekkel trükkösen felállítja és összeilleszti őket - egy csodálatos mesterteljesítmény - és az ívekre helyezi a 9 m hosszú kazettás elemeit." (prof. Polónyi István). Az előregyártott vasbeton szerkezetek ésszerű alkalmazása, esztétikus formálása terén példaértékű a Népstadion korabeli épülete. (195. ábra)









196. ábra Az első magyar többcélú daruzatlan, előregyártott vasbeton
típus csarnokszerkezet és többszintes, tipizált „iroda-öltöző” épületváz


Az első magyar előregyártott típuscsarnok-szerkezet statikus tervezője is Gnädig Miklós volt. (A korábbi, típuscsarnokok elterjesztésére irányuló kísérletek nyomán még nem születtek nagy sorozatban is készíthető megoldások.) A 9x9 m-es pillérállású, „Y-13” jelű 1,0x3,0 m-es kis tetőelemekkel fedett, kehelyalapokba befogott vasbeton pilléreken nyugvó „T” szelvényű közbenső fióktartókból és „L” szelvényű főtartókból álló vázszerkezetű épületet már hőszigetelt, előregyártott vasbeton falpanelek határolták. A később igen nagy sikert aratott és széles körben elterjedt egyszintes, sokhajóssá alakítható, többcélú daruzatlan típus-csarnok első példánya a Csepel Autógyárban valósult meg 1962-ben. (196. ábra)

A nagyszámú, átlagos nagyságú üzem- és gyártelepek ismétlődő, nagyságában és el-rendezésében változó, de hasonló struktúrát igénylő „iroda-öltöző” épületeinek vázszerkezeti rendszerét is tipizálta Gnädig Miklós. A középfolyosós elrendezésű eredetileg háromszintes alapmegoldást később négy és ötszintes épületváltozatok követték (196. ábra). Váz-, épület-szerkezeti-, szakági megoldásait az „UNIVÁZ” rendszer elterjedése előtt sok helyen alkalmazták a gyakorlatban. [43]

Tevékenység:

Gyűjtse ki és tanulja meg a korszak jellemző magyar vasbeton vázrendszereinek a nevét, jel-lemzőit!







197. ábra Többszintes, cellás rendszerű előregyártott vasbeton vázrendszerek


Az úttörő megoldások nyomán előre gyártott vasbetonvázas építési rendszerek sora jött létre Magyarországon is: a BVM (Beton és Vasbetonipari Művek), a 31. sz. ÁÉV, … Az eleinte használt hosszú- (esetenként rácsos) főtartós, fióktartós (szelemenes) szerkezetek kis-tetőelemes lefedéseit nagyobb (6-12 m) fesztávolságú teknős vasbeton, feszített beton közép-elemes megoldások követték. A nagy fesztávú (18-24 m) feszített beton „T” és „Π” panelos lefedés rövid főtartós alaprajzi szerkesztéssel párosult. A csarnokvázak mellett cellás rendszerű többszintes, és a középület építés számára vegyes térstruktúrákat is befogadni képes előregyártott vasbeton vázrendszereket is kifejlesztettek, honosítottak: UNIVÁZ, GYŐRVÁZ, HAJDÚVÁZ, VFV, IMS,… (197. ábra)

Tevékenység:

Gyűjtse ki és tanulja meg a bolgár, csoportos födémemelés jellemzőit!

A vasbeton vázszerkezetes építésiparosítási lehetősége: a LiftSlab módszer. Hazánkban alkalmazott technológiai változata: a bolgár, csoportos födémemelés. A födémlemezeket egymás fölött, a helyszínen gyártják, és az előre felállított pillérek mentén mozgatva emelik a megfelelő szintekre. A födémeket a pillérek közvetlenül támasztják alá. LiftSlab eljárással ~30 méter magasságig építkeznek. (198. ábra) 1956-ban egy clevelandi többszintes garázs építé-sekor mutatkozott meg a módszer egyik veszélye: a merevítési hiányosságok miatt építés köz-ben bekövetkező stabilitásvesztés. Megvalósult magyar példa: ÁGM irodaépület (Bp. Pillangó u. 1974). Terv: Ivits Iván







198. ábra Emelő eljárások a vasbeton vázépítésben. A bolgár módszer gyakorlata (ÁGM)
Szintemeléses változat falpanelos térelhatárolással

Tevékenység:

Gyűjtse ki és tanulja meg a monolit, félmonolit vasbeton technológia jellemzőit!


Monolit vasbeton vázakat ebben az időszakban ritkán, csak nagyobb épületek, bonyo-lult szerkezetek építésénél használtak. A magas zsaluzási költségek, az időjárásnak kitett hosszadalmas helyszíni munka, körülményes betonozási és utókezelési lehetőségek,… miatt az előregyártást preferálták. A monolit építésű vasbeton héjak fejlesztése tovább folyt. Építés-technológiai és szerkezeti újdonság: Pier Luigi Nervi bennmaradó ferrocement zsaluelemes konstrukciója, a félmonolit építés nagyszerű ikonja. A torinoi világkiállításra 1948-49-ben építette fel az Agnelli hallt, majd az 1960 évi római olimpiára a Kis Sportpalota bordarácsos kupoláit (Palazzetto dello Sport). (199. ábra)







199. ábra A Palazzeto dello Sport szerkezete és építése


Tevékenység:

Gyűjtse ki és tanulja meg a BSZKRT kocsiszín, Ganz-Mávag Diesel csarnok, székesfehérvári Könnyűfémmű csarnokának a főbb jellemzőit!

Magyar mérnökök, tudósok és építészek is világszínvonalú, élenjáró teljesítményekkel járultak hozzá a vasbeton héjszerkezetek elméleti alapjainak kimunkálásához, gyakorlati megvalósításukhoz. Csonka Pál, Pelikán József, Bölcskey Elemér, Menyhárd István, Semsey Lajos, Kollár Lajos, hogy csak a legnagyobbakat említsük a teljesség igénye nélkül.

A Menyhárd István tervei alapján, 1941-ben elkészült BSZKRT kocsiszín létesítése idején a világ legnagyobb (80,60 m) nyílású héjszerkezetű csarnoka volt (183. ábra). Hazai előkép híján, a vonóvasas ívhidaknál felgyűlt tapasztalatokat is kamatoztatva, parabola ívű, Vierendel rendszerű főtartókkal és hozzájuk szerkesztett konoid felületű héjak fedik a buszgarázshoz tartozó műhelycsarnok jól megvilágított belső terét. (200. ábra)

A Ganz-Mávag Diesel csarnokának Shed rendszerű íves határvonalú bevilágító felületeit transzlációs hiperbolikus paraboloid héjak metszik ki. A homlokzati síkba forduló üvegezés fölött szinte lebegni látszanak a nagy görbületű héjak. (200. ábra)

A székesfehérvári Könnyűfémmű csarnokát 11x30 m alapterületű, egyenes élein konoidokkal zárt hiperbolikus paraboloid alakú nyereghéjak fedik. Bámulatos a konstrukció komplexitása. Előnyös statikai működés: az Aimond-féle normális nyeregfelület hajlítás nélkül veszi fel a megoszló terheket. A páros főtartók hatalmas bevilágító felületeket biztosítanak. A „vonóvasként működő”, köztes vasbeton lemezek a vízelvezetést is megoldják. A kivitelezés egyszerű: egyenes alkotójú zsalufelületek, a végleges hossztartókon gördíthető építési állványzatok. (200. ábra)







200. ábra A Hamzsabégi úti buszgarázs háttérben látható műhelycsarnokának konoid héjai
A Könnyű-fémmű csarnokszerkezete, külső és belső megjelenése, építési állapota
A csepeli csőgyár hegesztő csarnoka. Ganz-Mávag Dieselcsarnok


Az elliptikus forgásfelületből a csehsüveg boltozatok analógiájára kimetszett héjak fedik a hegesztőcsarnokot. A vonórudas főtartókat áttörő, íveiket követő felülvilágító sávok épületszerkezeti újdonságot jelentettek. A vékony vasbeton héjak alul szórt (akkor még azbesztszálas) hőszigetelése és plasztikus szórt bitumen bevonatú csapadékvíz elleni szigetelése szintén nóvumnak számított. Az előreszerelt, mozgatható zsaluzatos monolit építés technológiáját akárcsak a csepeli csarnoknál, ezúttal is Semsey Lajos tervezte. A csarnokszerkezetek korabeli jellegzetes függőleges térelhatárolása: a talpgerendákra falazott (később előre-gyártott, felül-tetett) mellvédek fölötti bukó szalagablak-sorra és öntött, hengerelt „U” profilüveg sávokra osztott üvegfal. (200. ábra) Menyhárd István nyomdokain haladva Kollár Lajos tervei alapján 1957 és 1966 között készültek, újszerű méretezési eljárással a székesfehérvári Könnyűfémmű bővítésének csarnoklefedései. A Vörös Csillag Traktorgyár rácsos tartókra telepített héjszerkezetét kikönnyítő előregyártott elemek kazettás belső strukúrát megjelenítő félmonolit épí-tésmódja is úttörő jellegű megoldás. (201. ábra)







201. ábra A KÖFÉM új gyártócsarnok héjlefedése építés közben
Rácsos ívtartókon nyugvó, félmonolit építésű,
kazettázva kikönnyített héjszerkezet (Kollár Lajos)


Tevékenység:

Gyűjtse ki és tanulja meg a vasbeton héjlefedésű városmajori teniszcsarnok és a Vasas teniszstadion főbb jellemzőit!

A funkcionalizmus és a konstruktivizmus erényeit egyesítő szép hazai példa Menyhárd István páros-, vasbeton héjlefedésű városmajori teniszcsarnoka: „A tervezés alapvető szem-pontja volt egy olyan tér kialakítása, amely a labda útja által megszabott űrszelvényhez a legkedvezőbben simul. Ez a szempont eredményezte végül is azt a két egyforma héjból álló lefedő szerkezetet a két kb. 42x19m alapterületű pálya fölé, amely sajátos formájával meglehetősen nagy vitát váltott ki akkoriban. A héjszerkezet parabola vezérgörbéjű gyűrűfelület. Erőtani tervezésére Menyhárd és Füzy új eljárást dolgozott ki, amely egy analóg elliptikus paraboloid felület számításán alapul. A héjfelületek középső találkozásánál az alátámasztó szerkezet: két kiemelt csuklóval készült ív.” [37] (202. ábra).





202. ábra A városmajori teniszcsarnok (Menyhárd István; 1965)

„A 45x23m alapterületű Vasas teniszstadion lefedésére alumíniumból készült gyűrűfelületet választott Menyhárd: Magyarországon mindaddig példa nélküli héjszerkezetet alkotva.

A gyűrű alakú ortotróp, oldalnyomásmentes héjfelület 2 mm vastag alumíniumlemez. Keresztirányú merevségét a 11-13cm magas, ~ 33cm széles hullámosítás, hosszirányú merevségét pedig a hullámokra alul-felül 1m-es osztással felszerelt H-profilok adjak. A szerkezetet 40x350cm-es elemekből szegecselték össze. A hullámos, kétszer görbült lemez: teherhordó, vízszigetelő, hangcsökkentő, hővisszaverő és homlokzatképző. Átgondolt és szellemes építéstechnológiai terv alapján készült a mű. A 9 m ívmagasságú alumíniumvázas oldalfalakat a földön szereltek össze, majd kézi csörlővel felállították. A héjszeleteket pedig - Menyhárdék által kilövőpályának nevezett - ferde támaszokon szegecseltek össze, majd előrehúztak a peremíveken. Újabb szelet összeszerelése majd a két elem összekapcsolása, és újabb előrehúzás következett,…(203. ábra) [37]





203. ábra Alumíniumvázas térelhatárolású, hullámosított, ortotróp
alumíniumlemezből alakított héjlefedésű teniszstadion (Menyhárd István; 1960)


Tevékenység:

Gyűjtse ki és tanulja meg a könnyű szerelt homlokzati falak megoldásait! Gyűjtse ki és tanulja meg a függönyfal megoldások típusait, tervezőik nevét!

Már az építésiparosítás kezdeteinél jelen voltak a könnyű szerelt homlokzati falak első változatai. A modern építészet néhány iskolateremtő, kiemelkedő egyénisége a század-forduló körüli évtizedekben egyedi épületek nagy homlokzati nyílásain használt fém-üveg kombinációkat. Az amerikai felhőkarcolók fejlesztése révén a függönyfal, mint nagyszerű technikai újítás az acél vázrendszer építészeti kifejezésének, megjelenítésének hangsúlyos eszközévé vált. Ipari méretű, tömeges használata a II. világháború után terjedt el: a békés célokra fordítható acél és alumíniumipari kapacitás, a hadiipari versenyben szerzett és az újjáépítésben, az új reprezentációs igények kielégítésében is hasznosítható technikai, technológiai tudás bázisán (204. ábra).





204. ábra Függönyfal születik – (Saulinertől-/153. ábra/- Mies van der Rohe-ig)
A vázrendszer észrevétlen, de ritmikus formáló ereje (Sullivan)
Ablak és fal fejlődésének esztétikai küzdelme (Gropius)
Az első kristályszerű, alumínium-üveg felületű felhőkarcoló (Belluschi)
Az üveg, mint új szimbólum és a klasszikus modern függönyfal:
egységes szerkezeti és homlokzati bordarendszer (Mies van der Rohe)


A klasszikus függönyfalak szerkezetváltozatainak rendszerét Dr. Karácson Sándor műegyetemi professzor tanulmánya [45; Magyar Építőipar, 1973] mutatja be. A szer-kezetalakítás és -fejlődés lényeges momentumai is tanulságosak (205. ábra). A függönyfalak, köpenyfalak és szakipari falak mellett számos más, kevésbé tipikus könnyű hom-lokzati falszerkezetet is konstruáltak a század második felében.







205. ábra Klasszikus függönyfalak szerkezetváltozatai, -fejlődése
Seagram Building (Ludwig Mies van der Rohe, Philip Johnson, New York, 1957)











206. ábra Könnyűszerkezetes építésmódok új anyaghasználata:
melegen hengerelt és hidegalakítású acél-, ötvözött, extrudált alumínium,
műanyag és eternit bázison


Tevékenység:

Gyűjtse ki és tanulja meg a könnyűszerkezetes iparosított építés építőanyagainak a fejlődését! Gyűjtse ki és tanulja meg a meghatározó könnyűszerkezetes építési rendszerek nevét, jellemzőit!

Az előregyártással az építési folyamatok számottevő része telepített ipari üzemekben zajlott. Az úgynevezett könnyűszerkezetes iparosított építés a faszerkezetek előregyártásával indult. A 20. század második felétől az acél újszerű felhasználása (hidegalakítás, hegesztés,…) és új anyagok: alumínium, műanyagok,… bevonása révén fejlődött tovább, bontakozott ki. Az egyre fejlődő mérnöki tervezés, méretezés lehetőségei és a gazdasági kényszer egyaránt az egyre kisebb szerkezetsúlyú épületek létrehozására alkalmas könnyűszerkezetes építési rendszereket kialakulását motiválta*. Fő területei: 1 … 5 szintes ipari, mezőgazdasági, kommunális, közlekedési,… épületek megvalósítása. (206. ábra)
* „Az épületeket viszonylagos súlyuk alapján értékelhetjük – fel kell ismernünk, hogy fő dolog: kevesebből többet létrehozni.”
(Buckminster Fuller, 1968)










207. ábra Tömör gerinclemezes könnyű acél csarnokvázak:
Conder, Sanders & Forster, TTI és fémmunkás GFT III.


A könnyű vázak szerkezeti anyagai: acél, (ragasztott-) fa, ötvözött alumínium vagy szerkezeti műanyag. A szerkezetkoncipiálás is új (akkoriban divatos) metodikán, a rendszerelvű tervezésen, - építésen alapul: a vázak tartószerkezeti rendszeréhez többcélú alrendszerek kapcsolódnak. Ezek a vázszerkezetekre kerülő födémek, a külső térelhatároló falak, a belső válaszfalak, fedélszerkezetek és (lapos-) tetők, padlók és nyílászáró szerkezetek, lépcsők,… A nyílt építési rendszerekbe több alrendszer-változat is illeszthető, illetve ezek más rendszerekbe, vagy rendszeren kívül, akár nehéz szerkezetű épületekbe is parciálisan adaptálhatók. Komplex (leginkább zárt-) rendszerben főleg nagysorozatú, tipizált épületek (speciális funkciójú-, vagy kis épületek, pavilonok,…) készültek. A könnyűszerkezetes építés megfelelő ipari hátteret és a szükséges komponensek gyártását is egységbe fogó szervezeteket igényel. Magyarországon a Conder rendszerű angol acél keretvázas, könnyűszerkezetes építési rendszert honosították (Ferihegy: repülőgép-hangárok). A hazai fejlesztésű tömör gerinclemezes változatok: TTI és fémmunkás GFT III.; TTI VMV; ÉTI ÉGK; DV. mezőgazdasági váz 6x9, 12, 15 m; DV. K- 6,12x18 m; FÉM-TIP 6x9 … 24 m,…(207. ábra).

Takaréküreges (LITZKA tartós) gerincű tartókkal mezőgazdasági és ipari csarnokok, tá-rolók épültek AGROTERV (Jármai P.). A rácsos tartószerkezetű könnyű acélvázas csarnokok hazai fejlesztésű rendszerével a tuzséri almatárolók poliuretánmagos alumíniumpanelos térel-határolású épületei készültek. Tipizált rácsos vázszerkezet-rendszer a POLIACÉLVÁZ (TTI). (208. ábra) Az AGROBER BÁCSKA típusú rendszerei takaréküreges és rácsos tartókkal egyaránt épültek.










208. ábra Takaréküreges gerinclemezű és rácsos tartószerkezetű könnyű acél csarnokvázak:
Sopron, Hódmezővásárhely (AGROBER, AGROTERV)
Tuzsér, almatárolók (IPARTERV: Farkas I., Nagy J.) POLIACÉLVÁZ

Tevékenység:

Gyűjtse ki és tanulja meg a többszintes acélvázas építési rendszerek nevét és jellemzőiket!

A többszintes könnyű acélvázas építési rendszerek közül a CLASP, FILLOD honosított és az ÉTISZERK, a TTI ÉGT,… saját fejlesztésű változatai ismertek. Néhány szintes épületek alu-mínium vázszerkezetes rendszerrel is megvalósíthatók. Az Alusuisse rendszerű többszintes extrudált alumínium kereteit lakkozott alumíniumlemez borítású műanyagmagos fal és fö-démpanelok határolják. A hőszigetelés kőzetgyapot, a válaszfalak gipszlemezekből készültek. Az alumínium tok- és szárnyszerkezetű nyílászárók hőszigetelt üvegezésűek, de még hő-hidasak. Az előregyártott vasbeton gerendaalapokra szerelt épület alrendszerei, már a mai korszerű szárazépítési eljárások csaknem minden ismérvének is eleget tesznek. (206. ábra)









209. ábra Többszintes középület-építési könnyű acélvázas rendszerek:
CLASP; THERMAGARD III.; SANDERS & FORSTER; ÉTI-ÉGT
Alumíniumvázas szerkezeti rendszerű lakóépület Svájcban (ALUSUISSE)


A könnyű vázas csarnoklefedő szerkezetek választéka háromdimenziós erőjátékú térrácsokkal is bővült. Kezdetben két vízszintes sík közé szerkesztett megoldásokat alkalmaz-tak: az alsó- és felső sík, legtöbbször négyzethálókkal kijelölt pontjai a másik sík négyzetsúly-pontjaival fedésben adják meg a térrács csomópontjait. A szerkesztés más alapidomokkal és íves-, akár kétszer görbült felületekhez illesztve is elvégezhető. Az üreges könnyű acél-, extrudált alumínium-, vagy (ragasztott) fa, esetleg műanyag rácsrudak központosított csatla-kozásait speciális szerelvények, kapcsolóelemek biztosítják. A térelem-egységek magas fokú előszerelhetősége előnyös szállítási-, helyszíni szerelési lehetőséget teremt. (210. ábra)







210. ábra Csarnoklefedő-, vízszintes térrácsszerkezetek
Magyar (KIPSZER), angol (SPACE DECK), cottbusi és lipcsei példák
Csomóponti kapcsolatok, térelemes szállítás, szerelés

Tevékenység:

Gyűjtse ki és tanulja meg a ragasztott fatartók alkalmazási megoldásait!

Egyes területeken (uszodák, mezőgazdasági csarnokok) a tömör gerincű, egyenes- vagy íves,… ragasztott fatartók használata is általánossá vált. Hazai építési rendszerek: Agrokomplex, Fatip, Mezőváz, Mezőpanel,…. A külföldi, majd a hazai építési gyakorlatban is, a típusszerkezeteket nagyobb fesztávolságú (20-50 m) egyedi tervezésű térlefedések alkalmazá-sa követte. (211. ábra)





211. ábra Tömör gerincű, egyenes tengelyű ragasztott fatartók használata,
szerkezeti kapcsolatai. Teniszcsarnok ragasztott fatartós lefedése (Bréma)

Ragasztott fatartók keretek, két-, háromcsuklós ívek, rácsos főtartók elemeit, rúdjait, térlefedő szerkezetek másodlagos teherhordó egységeit, szelemenjeit,… is képezhetik. (212. ábra)










212. ábra Ragasztott fatartós nagytér-lefedő szerkezetek:
háromcsuklós ragasztott íves keret (düsseldorfi teniszcsarnok)
kétcsuklós rácsos keret (jégstadion, Bad Liebencell)
ragasztott fa szelemeneken nyugvó rácsos tartók (fedett uszoda, Jorhunde)


Tevékenység:

Gyűjtse ki és tanulja meg a korszak meghatározó húzott, kötél-, kábeltartós szerkezeteinek jellemzőit, tervezőik nevét és az építés időpontját!

A II. világháború után a gazdasági fejlődést és a nemzetközi kapcsolatok megerősödé-sét ismét jelentős globális események: világkiállítások és az olimpiák sorának megrendezése is fémjelezte. A nagyméretű terek lefedésének igénye, a rendező országok technikai tudásának jelképeként változatos, viharos szerkezetfejlődést indukált. Kedvező erőjátéka miatt szívesen alkalmazták a húzott, kötél-, kábeltartós szerkezeteket. A kötélszerkezet konstrukciós lehe-tőségét már 1937-ben a centrális alaprajzú zágrábi francia kiállítási pavilon is jól illusztrálta. (Lafaille; 185. ábra)






213. ábra Vasbeton peremtartós, kötélhálós nagytér-lefedés
Dorton Arena (Raleigh) 1951-53

Az első peremtartós kötélháló szerkezet az 1951-53 között épített raleigh-i aréna (szarvasmarha kiállító csarnok) 91,5x91,5 m befoglaló méretű nyeregfelületére feszül. A kö-télháló két, egymást metsző ferde síkú vasbeton ív között kétszer görbült, hiperbolikus paraboloid felületet alkot. Számos hasonló, kötélhálóval fedett csarnok épül, már az ötvenes években is: a berlini és a karlsruhei kiállítási csarnok, kongresszusi épület,…).

1964-ben épült meg a tokiói olimpiai uszoda felett Kenzo Tange két árboc közé füg-gesztett kettős húzott kötélívű kötélháló szerkezete. A térlefedő kötélszerkezetek másik vége nyomott vasbeton oldalívekhez kapcsolódik (214. ábra). Peremtartós kábeltetővel épült a Győri Nemzeti Színház (korábban: Kisfaludy Színház) 1978-ban átadott épülete is. (tervezők: Harmati János, Vince Kálmán).





214. ábra Egy- és két „árbocos”, peremtartós, befüggesztett, görbült kötélhálós tetők
Tokió, 1964: olimpiai sportcsarnokok (Kenzo Tange)

A kötélszerkezetek elméleti alapjainak fejlesztése, az eredmények nemzetközi szintű publikálása az 1950-es évektől elsősorban a német Otto Frei nevéhez fűzhető. A görbült felületű kötélhálók mellett az 50-es évek második felében szabadalmaztatott David Jawerth-féle síkbeli kötélrácsos szerkezeteket is építettek világszerte már az 1970 évektől (215. ábra).









215. ábra Síkokba feszített kötélrácsos szerkezet a stockholmi Johanneshovs:
HOVET jégstadion (épült: 1955; lefedve: 1962) felett. Terv: David Jawerth

A különleges feladatok mellett szokványos épületek: például benzinkutak, ipari üze-mek, színházak, sportcsarnokok, tornatermek lefedésére is szolgálnak kötélszerkezetek. A kisebb, 20-50 m körüli fesztávolságokat többnyire kötélrácsos tartók, kötelekkel kombinált merev gerendatartók, födémlemezek, héjak,… hidalják át. Pillérekre, oszlopokra hárfa vagy nyaláb elrendezésű kábelekkel függesztett födémeket is használnak. A görbült kötél-, kötélhá-ló szerkezeteket rugalmas vagy szilárd héjszerkezetek is fedhetik.

A zágrábi pavilon (185. ábra; Lafaille) lefedési megoldását továbbfejlesztve nagyméretű körszimmetrikus terek lefedésére alkalmas küllős és rácsos, feszített kábeles szerkezetkombinációkat hoztak létre. Korai (1967, Leningrád) példa (216. ábra) nyomán hasonló meg-oldást alkalmazva épült a Budapest Sportcsarnok. A terveket Kiss István és csapata készítette. Az 1978-81 között épült stadion 1999. december 15-én leégett. Helyén már felépült a Papp László Sportaréna. (217. ábra)







216. ábra Jubileumi Sportcsarnok (Leningrád 1967) Terv: Morosow & Morosow
Felújítva: Szentpétervár 2007-2009







217. ábra A Budapest Sportcsarnok tervezése, építése
Tűzvész és bontás. Papp László Sportaréna









218. ábra Befüggesztett, feszített sodronykötél főtartós csarnoklefedés


Tevékenység:

Gyűjtse ki és tanulja meg a sodronykötél főtartós és sodronykötelekkel függesztett csarnokte-tő megoldások jellemzőit!

A modern építészeti gondolatok és szerkezetkoncipiálás jegyében születtek Ivits Iván sodronykötél főtartós és sodronykötelekkel függesztett csarnoktetői. Az Albacomp székesfe-hérvári acélszerkezetű sportcsarnoka 1978-ban épült. A játéktér és a lelátók térigényét követő szigorú konstrukció. Az épületen kívül őszintén megmutatott feszítő csontozat és ínszalagok a szellős, világos belső tér felett lebegni látszó tetőt tartanak. (218. ábra)








219. ábra Sodronykötelekkel függesztett acél tetőszerkezet
A BVSC Szőnyi úti uszodájának utólagos térlefedése


A nagy teherbírású sodronykötelek (kábelek) segítségével nem csak új szerkezetek, épületek hozhatók létre, hanem meglévő építmények fölé (akár azok üzemelése közben is) utólagos (akár bővített terű) lefedések is megvalósíthatók. Hazai példa a BVSC sportuszodájá-nak közel 50 m-t átölelő lefedő szerkezete (219. ábra). Üzemelő műhely fölé épült a December 4. Drótművek megnövelt: 60 m fesztávolságú új gyártócsarnoka. (220. ábra)





220. ába Sodronykötelekkel függesztett acélcsarnok-lefedés működő műhely felett


„A háború utáni funkcionalista és konstruktivista építészet uniformalizálta világunk építészetét. A kiemelkedő alkotások mellett világszerte nagy számban jöttek létre bántóan szürke és unalmas épületek. Az építészet, a városok és falvak új épületei elvesztették a helyre utaló, sajátos vonásaikat. Az előregyártás, iparosítás szorgalmazása tovább rontotta az emberi építészet kialakulásának esélyeit. A modernizmus emellett hatalmas károkat okozott a történeti örökségben. Városaink hagyományos arculata, utcáinak, tereinek harmóniája felborult. Igen sok értékes építészeti emlék pusztult el, vált a meggondolatlan korszerűsítés áldozatává. Az építészek változást követeltek.” (Winkler Gábor). Tehát a konstruktivizmus és a funkcionalizmus sem képes mindenre érvényes alkotói receptet adni az építészek kezébe: az anyag, a rendeltetés és a szerkezet - külön-külön - nem lehet kiinduló pontja az építészeti al-kotásnak. Louis I. Kahn (1901-1974) a "preformálás" - induló formai ötlet kialakítását – javasolta: A "prekoncepció" alapján lehet a rendeltetésnek megfelelő, és az alkalmazható legjobb szerkezeti rendszert kiválasztani. Véleményét újszerű épületei igazolják. (221. ábra)







221. ábra A „preformálás” alapelvét követve tervezett épületek
Louis I. Khan: Pennsylvania Egyetem, Művészeti Múzeum Texasban,
Nagykövetség, Bangladesh, Kalifornia Egyetem
Hofer Miklós: KTMF (SZIF – SZE) Győr


Tevékenység:

Gyűjtse ki és tanulja meg a „preformálás” célját, jellemzőit!

A Pennsylvaniai Egyetem orvosi kutató intézetének (1957-1961) változatlan rendelte-tésű - fix - helyiségeit magas, tömör tornyokban csoportosította. Ezek közé illesztette be a rugalmasan felhasználható - flexibilis - tereket, melyek a változó rendeltetés igényeit képesek rugalmasan kielégíteni. Hatásos, markáns épületeivel bizonyította a "preformálás" előnyeit. Hasonló elvek alapján tervezte meg Hofer Miklós a győri Széchenyi István Főiskola épületeit (221. ábra). Tapasztalható, hogy 1956 után a magyar építészek is igyekeztek felvenni a korai modern építészet fejlődésének elvesztett fonalát. A hagyományos, historizáló épületek kivite-lezéséhez szokott magyar építőipar számára nem volt egyszerű feladat a rajzasztalokon születő, új, korszerű, növelt méretű épületek kivitelezése. [3] A szerkezetalakítás és épületformálás újszerű eszközei lettek (többek között, például Győrött is):
  • a homlokzatok általánossá váló hálós - raszteres - tagolása (Bartók Béla úti "18" jelű lakóház, Lang János, 1966);
  • jellemző az erőteljes, vízszintes sávokkal történő osztás is; (Szent István út: "nyolcemeletes" Fátay Tamás és Simányi József, 1964);
  • egyes földszintes házak hatalmas vasbeton "kalapot" kaptak (Bartók Béla út: üzletek és étterem, Lőrincz József, Harmati János, 1965);
  • homlokzati beton rácsok, árnyékolók, tisztító járdák, tették a házak homlokzatait plasztikusabbá, változatosabbá (Bajcsy Zsilinszky utca, MHSZ székház, Pilt Rudolf, 1966, Honvéd tér, volt Turista szálló, Lőrincz József, 1970);
  • változatosabb formálású üdülők, csónakházak (Wyberál László és Lang János, 1965),…
Az 1970-es évek elejétől a homlokzatok lépcsőzésével, teraszos kialakításával, ferde épületsíkok alkalmazásával igyekeztek változatosabbá tenni az épületek megjelenését (Sopron, Lőverek, SZOT szálló, Cserhalmy József és Hegyi György, 1972-1973).

Igen lassan, szétszórtan megindult a műemlékek helyreállítása is. [3]

iDevice ikon Önellenőrző kérdések
1. Egészítse ki a következő mondatokat a megfelelő kifejezésekkel (4 db)!

A háború utáni funkcionalista és konstruktivista építészet világunk építészetét. A kiemelkedő alkotások mellett világszerte nagy számban jöttek létre és épületek.
  

iDevice ikon
2. Egészítse ki a következő mondatot a megfelelő kifejezésekkel (2 db)!

A meghatározza a , vélték a funkcionalizmus hívei.
  

iDevice ikon
3. Egészítse ki a következő mondatot a megfelelő kifejezésekkel (2 db)!

A konstruktivizmus szerint a választott határozza meg az épület .
  

iDevice ikon
4. Sorolja fel a háború utáni időszak új építési eljárásainak főbb jellemzőit!

iDevice ikon
5. Sorolja fel a tömeges lakásépítési igényt kielégítő építési módokat és ezek jellemzőit!

6. Honnan származik a kohó-habsalak beton anyagú nagyblokkok gyártásán alapuló tömeges lakásépítés? Válassza ki a helyes megoldást!
Franciaország
Németország
Anglia
Olaszország
Hollandia



7. Mikor alkalmazták először a kohó-habsalak beton anyagú nagyblokkokat a tömeges lakásépítésben? Válassza ki a helyes megoldást!
1915
1927
1930
1935
1945
1955



8. Mikor vált általánossá Magyarországon a kohó-habsalak beton anyagú nagyblokkok alkalmazása a tömeges lakásépítésben? Válassza ki a helyes megoldást!
a negyvenes években
az ötvenes években
a hatvanas években
a hetvenes években



9. Mennyi lakást építettek a nyolcvanas évek végéig Magyarországon a kohó-habsalak beton anyagú nagyblokkok használatával? Válassza ki a helyes megoldást!
50.000 lakást
75.000 lakást
100.000 lakást
125.000 lakást
150.000 lakást
175.000 lakást
200.000 lakást



iDevice ikon
10. Rajzolja le a blokkfalak szerkezetét!

iDevice ikon
11. Egészítse ki a következő mondatot a megfelelő kifejezésekkel (3 db)!

A francia cég a háborús károk helyreállítására, és a tömeges lakásigény kielégítésére építési eljárást dolgozott ki.
  

12. Mikor dolgozta ki a francia Camus cég a házgyári panelos építési eljárást? Válassza ki a helyes megoldást!
1940-ben
1946-ban
1950-ben
1955-ben
1960-ban



iDevice ikon
13. Milyen geometriai méretek jellemezték a francia Camus cég panelos épületeit? Írja be a hiányzó számokat!

Az épületek előre gyártott vasbeton falai cm vastagok voltak.
A vasbeton födémelemek vastagsága cm volt.
A lakások belmagassága m volt.
A lakások traktusmérete és m volt.
  

iDevice ikon
14. Egészítse ki a következő mondatot a megfelelő kifejezésekkel (2 db)!

A Camus rendszer szovjet adaptációjú házgyárának megvásárlása után a szerkezeti honosítási és fejlesztési feladatokat kapta.
  

15. Mennyi „panelos” lakás épült Magyarországon? Válassza ki a helyes megoldást!
250.000 lakás
370.000 lakás
498.000 lakás
589.000 lakás
788.000 lakás
856.000 lakás
921.000 lakás



iDevice ikon
16. Sorolja fel az öntöttfalas technológia jellemzőit!

iDevice ikon
17. Egészítse ki a következő mondatot a megfelelő kifejezésekkel (2 db)!

A szabadon álló, középmagas öntöttfalú pontházak országos típustervét készítette
  

iDevice ikon
18. Sorolja fel a Wimpey cég „no fines” technológiájának a jellemzőit!

iDevice ikon
19. Sorolja fel a normál kavicsbeton és vasbeton anyagú öntöttfalas építési eljárással készült épületek építési jellemzőit, zsaluzat típusait!

iDevice ikon
20. Sorolja fel a térelemes zsalurendszer technológiai jellemzőit!

iDevice ikon
21. Egészítse ki a következő mondatot a megfelelő kifejezésekkel (2 db)!

A hazai PEVA rendszer fejlesztői: József és István.
  

iDevice ikon
22. Sorolja fel a vasbeton végfalak homlokzatképzési megoldásait!

iDevice ikon
23. Rajzolja le a PEVA térzsaluzat szerkezetét!

24. Mikor készült az első magyar épület csúszózsaluzattal? Válassza ki a helyes megoldást!
1913
1920
1925
1927
1931
1938



iDevice ikon
25. Egészítse ki a következő mondatot a megfelelő kifejezésekkel (3 db)!

Magyarországon az első csúszózsaluzattal készült épületek a kikötőben épített voltak.
  

iDevice ikon
26. Egészítse ki a következő mondatot a megfelelő kifejezésekkel (2 db)!

A csúszózsalus eljárás meghatározó magyar tervezője József, konstruktőre Tibor volt.
  

iDevice ikon
27. Soroljon fel az előregyártás meghatározó tervezői közül néhányat!

iDevice ikon
28. Csoportosítsa a következő tervezőket, konstruktőröket és munkásságuk meghatározó eredményét! Írja a tervezők, konstruktőrök neve előtti kisbetűt a megfelelő helyre!

m: Mokk László
g: Gnädig Miklós
d: Dávid Károly, Gilyén Jenő
Népstadion
kazincbarcikai sóraktár
„Építéshelyszíni előregyártás” című könyv
  

iDevice ikon
29. Sorolja fel a korszak jellemző előregyártott vasbeton szerkezetű épületeit!

iDevice ikon
30. Milyen geometriai méretek jellemezték a korszak legnagyobb fesztávolságú magyar előregyártott szerkezetű épületét? Írja be a hiányzó számokat!

Az épület neve: .
Fesztávolság: m.
Állásköz: m.
Felső csuklómagasság: m.
Helyszíni előregyártással készült rácsos félívek tömege: tonna.
  

iDevice ikon
31. Ki és mikor tervezte a korszak legnagyobb fesztávolságú magyar előregyártott szerkezetű épületét? Egészítse ki a mondatot!

A korszak legnagyobb fesztávolságú magyar előregyártott szerkezetű épületét -ban Miklós tervezte.
  

iDevice ikon
32. Sorolja fel az első magyar előregyártott típuscsarnok-szerkezet jellemzőit!

iDevice ikon
33. Rajzolja le az első magyar többcélú daruzatlan, előregyártott vasbeton típuscsarnok-szerkezetet!

iDevice ikon
34. Sorolja fel a jellemző magyar vasbeton vázrendszerek nevét, jellemzőit!

iDevice ikon
35. Sorolja fel a bolgár, csoportos födémemelés jellemzőit!

iDevice ikon
36. Egészítse ki a következő mondatokat a megfelelő kifejezésekkel!

A vasbeton vázszerkezetes építésiparosítás hazánkban alkalmazott technológiai változata: a , csoportos . A födémlemezeket egymás fölött, a gyártják, és az előre felállított mentén mozgatva emelik a megfelelő .
  

iDevice ikon
37. Sorolja fel a monolit, félmonolit vasbeton technológia jellemzőit!

iDevice ikon
38. Csoportosítsa a következő épületeket a jellemzőikkel! Írja az épület neve előtti kisbetűt a megfelelő helyre!

b: BSZKRT kocsiszín
g: Ganz-Mávag Diesel csarnok
k: székesfehérvári Könnyűfémmű csarnoka
v: Vörös Csillag Traktorgyár

Jellemzők:
Aimond-féle normális nyeregfelület
rácsos tartókra telepített héjszerkezet, félmonolit építésmód
akkoriban a világ legnagyobb (80,60 m) nyílású héjszerkezetű csarnoka volt
konoidokkal zárt hiperbolikus paraboloid alakú nyereghéjak
parabola ívű, Vierendel rendszerű főtartók
Shed rendszerű íves határvonalú bevilágító felületek
1941-ben épült
  

iDevice ikon
39. Sorolja fel a városmajori teniszcsarnok és a Vasas teniszstadion főbb jellemzőit!

iDevice ikon
40. Sorolja fel a függönyfal megoldások fejlődésének lépcsőfokait és tervezőik nevét!

iDevice ikon
41. Sorolja fel a könnyűszerkezetes iparosított építés építőanyagait!

iDevice ikon
42. Sorolja fel a meghatározó könnyűszerkezetes építési rendszerek nevét, jellemzőit!

iDevice ikon
43. Sorolja fel a többszintes acélvázas építési rendszerek nevét és jellemzőiket!

iDevice ikon
44. Sorolja fel a magyar ragasztott fatartókon alapuló építési rendszereket!

iDevice ikon
45. Csoportosítsa a korszak húzott, kötél-, kábeltartós szerkezeteit a jellemzőikkel, az építés időpontjával, a tervező nevével! Írja az épület neve előtti kisbetűt a megfelelő helyre!

d: Dorton Arena (Raleigh)
t: tokiói olimpiai uszoda
g: Győri Nemzeti Színház

Jellemzők:
két árboc közé függesztett kettős húzott kötélívű kötélháló
1978
kétszer görbült, hiperbolikus paraboloid
1964
91,5x91,5 m befoglaló méretű nyeregfelület
Kenzo Tange
peremtartós kábeltető
1951-1953
  

iDevice ikon
46. Sorolja fel a sodronykötél főtartós és sodronykötelekkel függesztett csarnoktető megoldá-sok jellemzőit!

iDevice ikon
47. Sorolja fel a sodronykötél főtartós és sodronykötelekkel függesztett csarnoktető jellemző magyar megvalósításait!

iDevice ikon
48. Sorolja fel a „preformálás” célját, jellemzőit!

iDevice ikon
49. Egészítse ki a következő mondatokat a megfelelő kifejezésekkel!

A "preformálás" - induló kialakítása. A "prekoncepció" alapján lehet a nek megfelelő, és az legjobb kiválasztani.