Ugrás a tartalomhoz

Társadalomstatisztika

Németh Renáta, Simon Dávid

ELTE

Bevezetés

Bevezetés

Ez a jegyzet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának Társadalmi tanulmányok és Szociológia alapképzésében szereplő Társadalomstatisztika kurzus tananyagát adja közre. Az 1-6. órák anyagát Németh Renáta, a 7-12. órák anyagát Simon Dávid állította össze. A jegyzetet Kende Gábor lektorálta.

A jegyzet az empirikus adatok értelmezésének alapvető eszközeit tárgyalja. Elemi, leíró jellegű statisztikai módszerekkel foglalkozik. Célja megalapozni a magasabb módszertani ismereteket, elfogadtatni a hallgatókkal, hogy a statisztika érdekes tudomány, és a társadalomtudós kezében igen hasznos eszköz. A társadalomkutatási relevancia hangsúlyozása érdekében minden téma esetén számos példa demonstrálja annak társadalomtudományi felhasználását. Példáink valós adatokból kiinduló valós kérdésfeltevések, a felhasznált adatok hazai és nemzetközi kutatásokból származnak. Tehát nem általában leíró statisztikával, hanem társadalomstatisztikával foglalkozunk.

Célunk a statisztikai mutatók mögött álló módszerek megismertetése, hangsúlyozva azok interpretációját. A mutatók használatának, és nem csupán definíciójának ismertetése a cél. A használat-orientáltság motiválta a társadalmi indikátorok és a társadalomkutatási adatforrások tematikánkba kerülését is. Külön hangsúlyt kap az eredmények interpretációjának problémája, „interpretációs csapdákon” keresztül mutatjuk be a hétköznapi gyakorlatban gyakran előforduló értelmezési típushibákat.

Célunk a hallgatók érdeklődésének felkeltése. Gyakori tapasztalat, hogy a hiányosabb matematikai háttérrel érkező hallgatók kedvetlenek a módszertani kurzusokkal kapcsolatban, ez a beállítódás aztán a módszerek mechanikus és rövidtávú memorizálásához vezet, ahelyett, hogy a hallgató megértené a módszer általánosabb hátterét. Ezen a kurzuson a hallgatók hétköznapi matematikai intuíciójára hagyatkozva szeretnénk megismertetni a statisztikai fogalmak logikáját. A hallgatók érdeklődését elgondolkodtató példákkal és szociológiailag releváns kérdésfeltevésekkel próbáltuk felkelteni.

A tematika alapvető leíró módszereket tartalmaz. Nem térünk ki a hipotézisvizsgálat tárgykörére; ennek oka, hogy más kurzusok teljes matematikai apparátussal adják át ezt a témát. Mindamellett végig hangsúlyozzuk minta és populáció megkülönböztetését. A tematika első felét az egyes mérési szinteknek megfelelő centrális tendencia-, szóródás-mutatók és grafikus ábrázolási módok alkotják. Az asszociációs mérőszámok ezt a logikát teszik teljessé: minden mérési szinthez hozzákapcsolunk így egy kapcsolat-mérési módszert. A normális eloszlás tárgyalásának indoka, hogy véleményünk szerint érdemes már az alapképzés korai szakaszában intuitív képet alkotni róla. A kurzust a korábbi módszertani fejezeteket tartalommal megtöltő társadalmi indikátorok és társadalomkutatás adatforrások tárgyalása zárja. A fejezetek végén szereplő feladatok az új ismeretek elmélyítését és a vizsgára történő készülést célozzák.

A tematika egyes részeihez segítséget nyújthat a magyar nyelven elérhető irodalmak közül Earl Babbie könyve, A társadalomtudományi kutatás gyakorlata (Balassi Kiadó, Budapest, 1995). A további, angol nyelvű olvasmányok közül elsősorban Chava Frankfort-Nachmias kitűnő, gyakorlatorientált összefoglalója ajánlható (Social Statistics for a Diverse Society, Sage, 1997), illetve Darrell Huff problémaérzékenységet fejlesztő munkája (How to Lie with Statistics, New York, WW Norton & Company, 1954). Az egyes témakörök feldolgozásánál felhasznált cikkeket, illetve az érdeklődők számára ajánlott további olvasmányokat lásd az órajegyzeteknél.