Ugrás a tartalomhoz

Társadalomstatisztika

Németh Renáta, Simon Dávid

ELTE

Életminőség megközelítés

Életminőség megközelítés

Alapkérdések

  • Vajon az egyéni-társadalmi jólét szempontjából elégséges-e csupán az objektív életkörülmények felmérése?

  • Vagy szükség van ezen objektív körülmények egyéni percepciójának a vizsgálatára is?

  • melyek azok a mechanizmusok, amelyeken keresztül az életkörülmények, az életmód objektív és szubjektív elemei egymáshoz kapcsolódnak?

Objektív és szubjektív helyzetértékelés

A korábban bemutatott két megközelítés a társadalmat objektív mutatók alapján igyekszik jellemezni. A tapasztalat (kutatások eredményei) azonban azt mutatják, hogy az emberek saját helyzetüket másmilyennek tartják, mint amilyennek azt az objektív mutatók alapján feltételezzük. Emögött számos tényező állhat: nem mindegy, hogy milyen környezetben élnek, mivel szembesülnek a megkérdezett emeberek, az sem mindegy, hogy gyermekkorukban, szüleikkel kapcsolatban mit tapasztaltak. Mindezek és számos más tényező befolyásolja azt, hogy az objektív életkörülmények között milyen szubjektív érzet alakul ki.

Objektív és szubjektív jóllét összefüggései

Objektív jólét

Szubjektív jólét

Rossz

Jóllét

Disszonancia

Rossz

Adaptáció

Depriváció

Heinz és munkatársai (idézi: Lengyel György) a fenti táblázatban összegzik az objektív és szubjektív jóllét lehetséges együttállásait. A két triviális együttálláson kívül (mindkét tengelyen jó, illetve rossz érték), két olyan együttállást is látunk, amelyek magyarázatra szorulnak. A szerzők Adaptációnak nevezték azt az együttállást, amikor az objektív nehézségek a szubjektív jóllét érzésével párosulnak. Ennek számos magyarázata lehet pl.: a környezet hasonló helyzete, de akár az adott személy eltérő várakozásai is (olyan igények, amelyeket az indikátorok nem mérnek). A Disszonanciának elnevezett eset éppen fordított: jó objektív körülmények között elégedetlenség. Ennek magyarázata is sokrétű lehet. Az egyik példa erre, amikor gyorsan javul a környezetben élők helyzete, s ilyenkor az egyén elvárásai irreálisan magassá válhatnak.

Életminőség mérése

Az életminőség mérése meglehetősen nehéz feladat, az életminőség mérését célul kitűző indikátorrendszerek ezt a problémát úgy kezelik, hogy a korábban említett objektív mutatókon túl szubjektív, a megkérdezettek benyomását mérő mutatókat is használnak indikátorként.

Ilyen kérdések lehetnek például:

  • Szubjektív egészségi állapot: Milyen egészségesnek érzi magát? (1-5 skálán)

  • Szubjektív vagyoni helyzet: Adja meg vagyoni helyzetét a következő skálán: (1- nagyon szegény 10 - nagyon gazdag)