Ugrás a tartalomhoz

Társadalomstatisztika

Németh Renáta, Simon Dávid

ELTE

Indikátorok és indikátorrendszerek típusai

Indikátorok és indikátorrendszerek típusai

Indikátorok típusai

  • Objektív indikátorok: olyan indikátorok, amelyek a jellemzett jelenséget közvetlenül írják le.

    • Egyváltozós objektív indikátor: egyszerű indikátorok, amelyek nyers mutatók. Pl.: élveszületések száma

    • Többváltozós egyszerű indikátor (hányados): olyan mutatók, amelyek néhány mutatóból számíthatók ki. A leggyakoribb példa erre a standardizált mutatók. Pl.: egy főre eső nemzeti jövedelem (GNP)

    • Többváltozós komplex indikátor: olyan indikátorok, amelyek más indikátorok egész sora alapján számíthatók ki. Pl.: fogyasztói árindex (a fogyasztói kosárban szereplő termékek árai alapján a fogyasztás mennyiségével súlyozva)

  • Levezetett (proxy) indikátorok: olyan mutatók, amelyek kapcsolatban állnak az adott mérendő szektorral, de annak csak egy kis részletét jellemzik közvetlenül, ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja – és/vagy elméletileg alátámasztható – hogy egy egész szektort képesek jól jellemezni. Pl.: csecsemőhalandóságot gyakran használják az egészségügyi rendszer fejlettségének proxy indikátoraként.

Indikátorrendszerek típusai

Történeti előzmény

  • Első kísérlet a lakosság életkörülményeivel foglalkozó összefoglaló "társadalmi jelentés" elkészítésére (United Nations Statistical Office 1954)

  • Koncepció: az "életkörülmények" fogalommal jelzett társadalmi jelenségek komponensekre "oszthatók"

    • család, háztartás, iskolázottság, foglalkoztatás, egészségi helyzet

    • ezek külön-külön (!) tanulmányozhatók a statisztika eszközeivel

Komponens megközelítés

  • Részterületenként társadalmi jelzőszámok jól meghatározott köre:

    • általános képet adnak a lakosság életszínvonaláról,

    • információkkal szolgálnak:

    • a népesedés,

    • a munkaerőpiac,

    • a jövedelmek,

    • a fogyasztás

    • a közlekedés,

    • a kommunikáció alapvető változásairól

A komponens megközelítés a társadalmi indikátorrendszerek legkorábbi típusa. Nem tartalmaz elméleti modellt, célja „csupán” a társadalom alrendszereinek leírása. A későbbi rendszerek a tematikus felosztást többé-kevésbé átveszik.

  • angol társadalmi jelzőszám-gyakorlat áll a legközelebb a komponens megközelítéshez

    • Social Trends (Office for National Statistics, 1970-től)

    • 2010 óta csak online verzió

    • Társadalmi és gazdasági adatok különféle kormányhivataloktól és egyéb szervezetektől

    • Témák:

      – Egészségügy

      - Oktatás

      - Lakosság

      - Élet-stílus és részvétel

Példaként alább láthatók az Office for National Statistics (az Egyesült Királyság statisztikai hivatala) honlapján 2011-ben elérhető adatok tematikus bontásban:

Population

Published 4 Dec 2009

Households and families

Published 4 Dec 2009

Labour market

Published 4 Dec 2009

Housing

Published 10 Feb 2011

Transport

Published 3 Feb 2011

Lifestyles and social participation

Published 27 Jan 2011

Income and wealth

Published 11 Nov 2010

Expenditure

Published 11 Nov 2010

Education and training

Published 2 July 2010

Health

Published 2 July 2010

Environment

Published 2 July 2010

Crime and justice

Published 2 July 2010

Social protection

Published 2 July 2010

International comparisons

Published 11 Nov 2010

e-Society

Published 11 Nov 2010

Az erőforrás megközelítés

  • Hogyan lehet a lehető legszisztematikusabb képet adni a társadalom jól létének népességen belüli eloszlásáról?

  • Hogyan ragadhatók meg a statisztika eszközeivel az erőforrásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségei?

  • Alternatív elnevezés: életszínvonal megközelítés

Az erőforrás megközelítés alapelve azon a meggyőződésen nyugszik, hogy a korlátos erőforrásokhoz az emberek egyenlőtlenül férnek hozzá és ez az adott személy számára meghatározza a jóllét fokát. A rendszer azt kívánja mérni, hogy az erőforrások milyen mértékben oszlanak meg egyenlőtlenül. A rendszer külön kezel néhány, társadalmi problémák szempontjából kitüntetett csoportok, mint pl.: nők, bevándorlók, stb.

A vizsgált változóknak két csoportja van

  • Az erőforrás változók:

    • gazdasági (lakásviszonyok, vagyon, jövedelem, megtakarítás…)

    • műveltség, tudás (iskolai végzettség, képzettség) munkakörnyezet

    • kapcsolatok, egészségi körülmény

  • Társadalmi csoportképző változók:

    • demográfiai dimenzió (nem, életkori csoportok, családtípusok szerinti vizsgálat);

    • társadalmi osztály dimenzió (foglalkozási csoportok, munkaerő-piaci szektorok, ágazatok szerinti megoszlás);

    • a különböző társadalmilag "veszélyeztetett" csoportok (képzetlenek, tartós munkanélküliek, fiatal munkanélküliek, fogyatékosok stb.) dimenziója;

    • a régiók, településtípusok dimenziója

  • Jellemző példa: Svédország