Ugrás a tartalomhoz

Társadalomstatisztika

Németh Renáta, Simon Dávid

ELTE

A társadalmi indikátor definíciója és elvárások az indikátorokkal szemben

A társadalmi indikátor definíciója és elvárások az indikátorokkal szemben

Néhány klasszikus definíció:

"A társadalmi indikátorok egy olyan szisztematikus rendszer részei, amely rendszer a megfigyeléstől a prognózisig, a tervezéstől a tervek megvalósulásának értékeléséig terjed." (Horn 1993)

"A társadalmi indikátorok a társadalomról alkotott számszerűsített tények." (Hauser 1975)

"A társadalmi indikátorok valamilyen társadalmi alrendszerre vonatkoznak ...és a kíváncsiság, a megértés és a cselekvés eszközéül szolgálnak." (Stone 1975)

(Idézi: Bukodi, 2001)

Úgy összegezhetjük, hogy a társadalmi indikátorok egyfelelől leírják a társadalom, illetve annak alrendszerei állapotát, másfelől segítenek a társadalmi beavatkozások céljainak kitűzésében, harmadrészt, annak ellenőrzésében. Míg a tervezési funkció 1989 előtt dominált, 2004 azaz az Európai Uniós csatlakozás óta az ellenőrzés funkció vált egyre jelentősebbé.

Követelmények a társadalmi indikátorokkal szemben:

  • releváns társadalmi jelenségekre vonatkozzanak: a társadalmi jelenségek tág köre mérhető, pénz és terjedelmi korlátok miatt azonban szükséges szűkíteni ezt a kört

  • egyszerűen értelmezhetők legyenek: különösen összetett mérőszámok esetén (lásd később) az indikátorok értelmezhetősége csorbát szenvedhet

  • alkalmasak legyenek folyamatok, változások megragadására: egyes jelenségek mérése időben komoly problémákat okoz a társadalom változása, vagy a technológiai változások miatt (gondljunk például a tartós fogyasztási cikkekre. Vajon mit választanánk egy index elemének, ha az elmúlt száz évre kívánnánk összehasonlítható módon mérni a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságot). Fontos, hogy az adott mérőszámra minél hosszabb idősorok álljanak rendelkezésre.

  • alkalmasak legyenek regionális és országok közötti összehasonlítások elvégzésére: hasonlóan problematikus a nemzetközi összehasonlítás, tekintve például az eltérő intézményi struktúrákat (jó példa erre az iskolai végzettség: az alapfokú iskola országonként eltérő időtartamú, így nehéz összevetni az iskolázottságra vonatkozó adatokat)

  • írják le (társadalmi  intézmények helyett) az egyéni jólét mikroszintű mértékét: történetileg az első indikátorrendszerek elsősorban az intézményeket mérték, az egyéni szintű vizsgálatok költségesek és felmerül a szubjektív torzítás problémája is

  • a társadalom működésének állapotait és eredményeit mérjék

  • törekedjenek a jelenségek objektív és szubjektív aspektusainak megragadására is: jelentős eltérés lehet azonos kérdésre vonatkozó „kemény” változók (például jövedelem) és „puha” változók (pl.: szubjektív szegénység – gazdagság) megítélése között (lásd később)