Ugrás a tartalomhoz

Társadalomstatisztika

Németh Renáta, Simon Dávid

ELTE

További eloszlások

További eloszlások

Ebben a rövid részben – teljesség igénye nélkül megemlítünk néhány további eloszlást, amelyek leíróstatisztikai szempontból fontosak lehetnek.

Alacsony mérési szintű változók eloszlása binomiális, polinomiális (más néven multinomiális) vagy egyenletes  eloszlással közelíthatő a leggyakrabban.

Az alacsony mérési szintű változókon belül a kétértégű változók eloszlása mindig binomiális. A binomiális eloszlás két paraméterrel írható le: a kísérletek számával (n) és a kedvező kimenetel valószínűségével (p). Egy kutatás konkrét változójára lefordítva: a kísérletek száma a megkérdezettek számát jelenti, a kedvező eset valószínűsége pedig az egyik (mindegy, hogy melyik) kiválasztott válaszlehetőség arányát.

Jelölése: B (n,p)

Többértékű alacsony mérési szintű változó eloszlását leggyakrabban polinomiális, vagy egyenletes eloszlással közelíthetjük meg. A polinomiális eloszlás a binomiális eloszlás általánosítása. A paraméterei: a kísérletek száma (n), valamint az egyes kimenetelek valószínűsége (p1, p2 ... pi). Jelölése: M(n, p1, p2 ... pi), ha a változó i értéket vehet fel.

A (diszkrét) egyenletes eloszlás a polinomiális eloszlás azon speciális esete, amikor a változó minden értéke egyenlő gyakoriságú azaz p1=p2=...=pi.

A magas mérési szintű változók esetén a normális és lognormális eloszlás mellett szót érdemel a (folytonos) egyenletes eloszlás, amelyre az jellemző, hogy a változó értékének bármely azonos terjedelmű intervallumába azonos valószínűséggel esnek az értékek, azaz azonos arányban fordulnak elő.