Ugrás a tartalomhoz

Társadalomstatisztika

Németh Renáta, Simon Dávid

ELTE

6. fejezet - VI. előadás

6. fejezet - VI. előadás

Tematika

  1. Bevezetés

  2. A Kvalitatív Változékonyság Indexe (KVI)

  3. Terjedelem

  4. Interkvartilis terjedelem

  5. Doboz ábra (box-plot)

  6. A variancia és a szórás

  7. Hogyan válasszuk meg a megfelelő szóródás-mutatót?

  8. Speciális szóródási mutatók

    1. Decilis-hányados

    2. Gini index

Bevezetés

Cél: a változók eloszlásának jellemzése

Eddig: egyetlen számmal jellemeztük a változó tipikus értékeit/centrális tendenciáját.

További információk szükségesek: a változó változékonyságát/szóródását leírni képes mérőszámok

Miért szükségesek ezek?

A középértékkel jellemezve a teljes populációt, figyelmen kívül hagyjuk a populáción belüli különbségeket.

Pl. 2006, ISSP.

„Az elmúlt öt évben milyen gyakran került kapcsolatba Ön vagy közvetlen családtagja olyan közhivatalnokkal, aki értésére adta, hogy a szolgáltatásért cserébe kenőpénzt vagy viszont-szívességet kér?”

Lettország

Magyarország

Dánia

Soha

54,3

77,7

95,2

Csak elvétve

22,6

10,8

3,6

Ritkán

17,4

8,2

,9

Elég gyakran

4,5

2,8

,2

Nagyon gyakran

1,2

,5

,1

A módusz önmagában kevéssé informatív itt, miért?

Nézzünk egy intervallum-arányskála mérési szintű változót!

1998, ISSP. A magyarországi minta eloszlását vizsgáljuk. Havi nettó jövedelem iskolázottsági kategóriánként:

Iskolázottság = Érettségi Átlag: 38665 Ft

Iskolázottság = Főiskola Átlag: 38988 Ft

Miközben a két csoporton belüli jövedelem-eloszlás a szélső értékeket figyelve:

Iskolázottság = Érettségi Minimum: 4.000 Ft Maximum: 500.000 Ft

Iskolázottság = Főiskola Minimum: 10.800 Ft Maximum: 200.000 Ft