Ugrás a tartalomhoz

Társadalomstatisztika

Németh Renáta, Simon Dávid

ELTE

Módusz

Módusz

Definíció: A módusz a változó leggyakoribb értéke.

Példa. A magyar felnőtt lakosság megoszlása felekezeti hovatartozás szerint (forrás: ISSP 2006). Emlékeztető: az ábrázolás kördiagram (lásd előző előadás)

Kep59

Itt a „Római katolikus” kategória adja a móduszt.

Tulajdonságai

Nominális mérési szintű változók esetén csak a módusz használható.

A módusz értelmezhető bármely más mérési szint esetén is.

Mi a helyzet folytonos változóknál?

Nominális változónál nem képezhetünk átlagot. Miért?

Egy másik, már látott példa:

ISSP 20006, „Az Ön véleménye szerint az állam kötelessége-e csökkenteni a különbséget a gazdagok és a szegények között?”

Válaszkategóriák: Feltétlenül kötelessége / Kötelessége / Inkább nem / Semmi esetre sem.

Mi a változó mérési szintje?

Az alábbi táblázat a válaszok megoszlását mutatja két országra.

Cseh Köztársaság

Magyarország

Feltétlenül kötelessége

21,7%

49,8%

Kötelessége

32,9%

35,8%

Inkább nem kötelessége

28,6%

12,1%

Semmi esetre sem kötelessége

16,8%

2,3%

Együtt

100,0%

100,0%

Módusz: Magyarországon a „Feltétlenül kötelessége” kategória, Csehországban a „Kötelessége” kategória.

Mi a helyzet, ha két vagy több leggyakoribb érték van?

Bi-, tri-, stb. modális eloszlás

Példa: General Social Survey, 1991, Egyesült Államok.

A kormányzat jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésével kapcsolatos szerepvállalására vonatkozott a kérdés.

Válaszkategóriák: Teljes mértékben egyetért / Nagyon egyetért / Egyetért / Egyet is ért meg nem is / Nem ért egyet / Nagyon nem ért egyet / Egyáltalán nem ért egyet.

Mi a változó mérési szintje?

Az alábbi ábra alapján mi a módusza?

Kep61