Ugrás a tartalomhoz

Társadalomstatisztika

Németh Renáta, Simon Dávid

ELTE

„Helyes ábrák”

„Helyes ábrák”

Van-e olyan módszer, amivel „helyes” ábrákat tudunk készíteni?

Válasz: matematikailag mindegyik ábra helyes, de azért mondhatunk ennél többet is.

Az y tengely értéktartományát úgy illene megadni, hogy az a reálisan elképzelhető értékeket fedje.

Pl. ne 0-ról induljon, ha a felsőoktatási kiadásokról van szó, és ne 100 milliárd forinttal végződjön, ha ezek reálisan nem képzelhetők el (hiszen ezek bármelyikével egészen közel vinnénk egymáshoz nemzetgazdaságilag lényegesen különböző értékeket, vagyis elfednénk a változási tendenciákat).

Ugyanígy: ne az aktuálisan legalacsonyabb és legmagasabb érték legyen az y tengely két végpontja, hiszen reálisan elképzelhetők ezeknél jóval kisebb v. nagyobb értékek is (és láttuk, hogy ezen a módon a változási tendenciákat mintegy felnagyítanánk).

Továbbá: korrekt eljárás egyetlen mennyiség helyett más, viszonyítási pontként szóba jövő információ megadása is az ábrában. Pl. ha a felsőoktatási kiadásokra gondolunk, a kormányzati támogatás változásának körültekintő vizsgálatára alkalmas ábra tartalmazna néhány más információt is, viszonyítási pontként, pl. az egyetemi kiadások teljes összegének változását (hogy a kormányzati támogatás százalékos aránya is megállapítható legyen), a felsőoktatási hallgatók létszámának változását (hogy az egy főre eső támogatás megállapítható legyen), az infláció változását stb.