Ugrás a tartalomhoz

Társadalomstatisztika

Németh Renáta, Simon Dávid

ELTE

Hányadosok, arányszámok

Hányadosok, arányszámok

A teljes populációra vonatkozó adatokat hányadosokként is kifejezhetjük. A hányadosok nevezője lehet a teljes populáció, vagy valamilyen részpopuláció.

Használatról részletesebben még majd a társadalmi mérőszámoknál.

Pl. 1989-ben az egy dolgozóra jutó táppénzes napok száma 25 volt:

táppénzes napok száma az adott évben (101,8 millió nap) / táppénzre jogosultak száma az adott évben (4,064 millió fő)

Előnyei:

  1. összehasonlíthatjuk a különböző időpontokat

  2. összevethetjük a különböző populációkat,

  3. összességében: kiszűrjük az alappopuláció nagyságának eltérését

Más példák:

Két ország társadalombiztosítási kiadásainak összevetésekor nem elég a táppénzes napok számát összehasonlítani, mert eltérő lehet a táppénzre jogosultak száma.

Hasonló példa a nagyon gyakran használt egy főre eső GDP.

Máskor nem egy főre, hanem pl. 100.000 főre jutó mennyiségek (túl alacsony gyakoriságok esetén). Pl.: 100 ezer lakosra jutó öngyilkosok száma Magyarországon (2002): 28. Ahelyett, hogy az egy lakosra jutó 0,00028 öngyilkosról beszélnénk.

(Megint: ha két földrajzi egységet vetünk össze, a lakosság eltérő száma miatt nem helyes az öngyilkosok nyers számának összevetése, de a 100.000 lakosra jutó öngyilkosok száma már jó összevetési alap. 2002-ben a hagyományosan magasabb öngyilkossági hajlandóságú Dél-Alföldi régióban ez az adat 38,5 volt az országos 28-cal szemben.)

Arányszámokat általában azoknál az adatoknál használunk, amelyek vagy a népszámlálás, vagy valamilyen teljes körű (teljes populációra vonatkozó) adatgyűjtés folytán állnak rendelkezésre, tehát nem mintából származnak.

Néhány gyakran használt arányszám:

  1. ezer lakosra jutó élveszülések, halálozások,  házasságkötések válások száma

  2. százezer lakosra eső öngyilkossági kísérletek, ill. befejezett (halállal végződő) öngyilkosságok száma

  3. egy háziorvosra, házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (az eddigiekhez képest reciprok mutató, de előfordul az ezer lakosra jutó orvos szám is – gondoljuk végig, mit mérnek ezek)

Példa: Városok bűnügyi toplistája.

Korrekt-e az ábrán található összevetés?

(Forrás: Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika, ENYÜBS, 2008)

Kep34

Nem! A legjobb mutatóval bíró Pilis lakossága 11.000, a második legrosszabb Ózdé 38.000.

Gyakoriak az ehhez hasonló példák a médiában, pl. Népszabadság: kerületek bűncselekményi rangsora. Tényleg Soroksárra kell költöznünk, ha nyugalomra vágyunk?

De a következő táblázatban ismertetett mutató már jobban használható. Miért lehet informatív az arány mellett az összes bűncselekmény számának feltüntetése is?

Rangsor

Város

Tízezer főre jutó bűncselekmény

Összes bűncselekmény

1.

Lengyeltóti

181

61

2.

Tiszalök

168

99

3.

Nyékládháza

154

76

4.

Siófok

145

349

5.

Harkány

128

49

6.

Vásárosnamény

119

107

7.

Jászberény

118

320

...10.

Hajdúsámson

113

142

...19.

Ózd

94

341

...23.

Komló

83

217

...27.

Szigetszentmikós

76

233

Mire figyeljünk statisztikai táblák olvasásánál?

1. Mikor készült az adatfelvétel?

2. Mi volt az alapsokaság?

3. Ha mintán alapul a tábla:

a) Hogyan végezték a mintavételt?

b) Mekkora volt a minta elemszáma?

c) Mekkora volt a válaszmegtagadás aránya?

4. Mi szerepel pontosan az oszlop fejlécben és sorfejlécben?