Ugrás a tartalomhoz

Társadalomstatisztika

Németh Renáta, Simon Dávid

ELTE

3. fejezet - III. előadás

3. fejezet - III. előadás

Tematika

  1. Magas mérési szintű változók gyakoriság táblája

  2. Kumulatív eloszlás

  3. Hányadosok, arányszámok

Magas mérési szintű változók gyakorisági táblája

Ismétlés: mérési szintek

Nominális és ordinális mérési szint összefoglalóan: alacsony mérési szintű változók

Intervallumskála, arányskála összefoglalóan: intervallum-arányskála mérési szint vagy magas mérési szint

A nominális mérési szinten a gyakorisági eloszlás szabadon variálható, nincs sorrendje az értékeknek. Pl. a válaszadó családi állapota

Gyakoriság

Százalék

Házas, vagy élettársi kapcsolatban él

559

55,9

Özvegy

164

16,4

Elvált

110

11,0

Külön él

24

2,4

Nem házas (hajadon, nőtlen)

143

14,3

Együtt

1000

100,0

Ordinális mérési szint esetén a sorrend adott.

Mennyire kötődik Ön ahhoz a településhez, ahol lakik?

Gyakoriság

Százalék

Nagyon

587

58,7

Eléggé

250

25,0

Kevéssé

102

10,2

Egyáltalán nem

60

6,0

Együtt

999

100

Hogyan döntjük el, hogy egy változó nominális vagy ordinális mérési szintű?

Pl.: Településtípus (falu/város/főváros)

A mérési szint kérdésének eldöntéséhez fontos ismernünk a kutatás célját, a változó kontextusát.

Nehezen értelmezhető táblázathoz vezet, ha a fentiekhez hasonlóan, azaz minden értékhez gyakoriságot rendelve ábrázolunk egy magas mérési szintű változót.

Pl. a válaszadó életkora

Életkor

Gyakoriság

Százalék

18

13

1,3

19

13

1,3

20

17

1,7

21

12

1,2

22

11

1,1

23

13

1,3

24

17

1,7

25

8

,8

26

31

3,1

27

13

1,3

28

16

1,6

29

15

1,5

30

15

1,5

31

14

1,4

32

19

1,9

33

15

1,5

34

19

1,9

35

20

2,0

36

15

1,5

37

21

2,1

38

14

1,4

39

22

2,2

40

20

2,0

41

28

2,8

42

27

2,7

43

16

1,6

44

19

1,9

45

23

2,3

46

23

2,3

47

16

1,6

48

20

2,0

49

17

1,7

50

13

1,3

51

22

2,2

52

13

1,3

53

14

1,4

54

17

1,7

55

16

1,6

56

17

1,7

57

17

1,7

58

15

1,5

59

7

,7

60

14

1,4

61

16

1,6

62

21

2,1

63

17

1,7

64

14

1,4

65

12

1,2

66

17

1,7

67

16

1,6

68

10

1,0

69

18

1,8

70

17

1,7

71

12

1,2

72

12

1,2

73

14

1,4

74

9

,9

75

7

,7

76

8

,8

77

2

,2

78

10

1,0

79

7

,7

80

4

,4

81

5

,5

82

4

,4

83

6

,6

84

2

,2

85

2

,2

86

2

,2

87

4

,4

88

4

,4

89

1

,1

Együtt

1000

100,0

Ez így nehezen értelmezhető. Ilyenkor a változó értékeiből osztályokat képzünk valamilyen módon. Milyen eljárást kövessünk?

Kétféleképpen dönthetünk:

1. Elméleti alapon megválasztott  osztályhatárok (pl. életkornál jogi-gazdasági-társadalmi válaszvonalakra alapozva: gyermek: 0–18, felnőtt: 19–61, idős: 62–)

2. Matematikai módszerek: a) egyenlő osztályközök (pl.: életkornál évtizedek)

Gyakoriság

Százalék

-19

26

2,6

20-29

153

15,3

30-39

174

17,4

40-49

209

20,9

50-59

151

15,1

60-69

155

15,5

70+

132

13,2

Együtt

1000

100,0

b) egyforma létszámú csoportok, azaz kvantilisek

Gyakoriság

Százalék

18-31

208

20,8

32-41

193

19,3

42-52

209

20,9

53-65

197

19,7

66+

193

19,3

Együtt

1000

100,0

Elnevezés: kvintilis (5 részre osztva). Szóhasználat: „az első kvintilis értéke 31” stb.

Általában a kvantilisek képzése: a kumulatív százalékos eloszlás segítségével.