Ugrás a tartalomhoz

Társadalomstatisztika

Németh Renáta, Simon Dávid

ELTE

Folytonos / diszkrét változók

Folytonos / diszkrét változók

Diszkrét változóról beszélünk, ha a „mérőeszközünknek” van legkisebb skálázási egysége. Pl: családonkénti gyermekszám, a skála egysége az 1 gyermek.

Folytonos változók ezzel szemben (elvben) bármilyen finom skálán mérhetők, pl. női munkaerő aránya adott foglalkoztatottakon belül (0%–100%).

A gyakorlatban számos, elvben diszkrét változót folytonosként kezelünk. Pl. havi nettó jövedelem.

Elemzési egység

A társadalmi életnek a kutatás fókuszában álló szintje (egyén, háztartás, család, település, ország, vállalat stb.).

Általában egyes embereket vonnak vizsgálatba, míg egy korábbi példánknál vállalatokat. Kawachi korábban említett cikkében az Egyesült Államok egyes tagállamai adták az elemzés egységét.

Az ökológiai tévkövetkeztetés példájánál (lásd 1. óra) láttuk, hogy a tévkövetkeztetés lényege éppen az elemzési egység rosszul definiáltsága volt (egyén ill. megye).

Függő és független változó

A vállalatközi kapcsolatokról szóló kutatásnál:

a hipotézis szerint a vállalatnagyság befolyásolja a kapcsolatok típusát

A kapcsolattípust ez esetben függő változónak, míg a vállalatnagyságot független változónak nevezzük.

Az adott kutatási kérdés határozza meg, hogy egy változó függő vagy független változó szerepet kap-e. Más kutatásban a kapcsolattípus lehet a független változó („hatással van-e a vállalatközi kapcsolattípus a vállalatok üzleti eredményére?”).

Függő változó: a megmagyarázandó változó.

Független változó: a függő változót várakozásaink szerint megmagyarázó változó.