Ugrás a tartalomhoz

Társadalomstatisztika

Németh Renáta, Simon Dávid

ELTE

Mérési szintek

Mérési szintek

Nominális mérési szint.

„Minőségi” változók.

Technikai okból gyakran számok vannak az értékekhez rendelve. („nem” változó, 1: férfi, 2: nő)

Ezek a számok önkényesek, nem jelölnek mennyiségi, csak minőségi különbséget.

Példák: párt-szimpátia, vallás, nemzetiségi hovatartozás.

Ordinális mérési szint.

A változó kategóriái sorba rendezhetők, ezekhez technikai okokból gyakran a sorrendnek megfelelően számokat rendelünk. Két értékpár távolsága nem hasonlítható össze.

Számtani átlag nem értelmezhető.

Pl. társadalmi osztályok (rendezés alapja: hozzáférés javakhoz, eszközökhöz)

1: munkásosztály, 2: középosztály, 3: felső osztály (elit).

Másik példa: település típus. Tanya/falu/nagyközség/város/főváros. Mi a rendezés alapja?

Intervallumskála.

A fenti példával szemben itt ismerjük a szomszédos értékek távolságát.

Számtani átlag értelmezhető.

A zérus megválasztása esetleges (mint Celsius-foknál a víz fagyáspontja).

Ezért az osztás művelete nem értelmezhető.

Pl.: Celsius-fok: 40○C  nem kétszer melegebb a 20○C-nál

IQ-pont: 200 vs. 100 pont – nem kétszer okosabb.

Arányskála.

A zérus megválasztása nem esetleges (mint „abszolút 0” Kelvin-foknál).

Ezért itt már van értelme az osztás műveletnek is.

Pl. súly, magasság, jövedelem, skálák, indexek

Együttes nevük: intervallum-arányskála / magas mérési szintű változók

FONTOS:

Vannak matematika/statisztikai műveletek, amelyek csak bizonyos mérési szintű változók esetén alkalmazhatók.

Ha a fenti sorrendet tekintjük: a mérési szintek egymásutánja megfelel a mérési szintek „magassági sorrendjének”; az arányskála a legmagasabb mérési szint. A sorban előbb szereplőkre alkalmazható módszerek mindegyike használható az utánuk következő mérési szintekre is, tehát ha a számtani átlag az intervallum-skála esetén érvényes művelet, akkor az arányskála esetén is.

Példa:

Mérési szintek és lehetséges értelmezés: iskolázottság

Nominális

Értékek: Alapítványi középiskola vs. Állami középiskola

Értelmezés: „különböző oktatásban részesültek”

Ordinális

Értékek: Főiskolai vs. Egyetemi diploma

Értelmezés: „magasabb iskolázottság”

Intervallum-arány       

Értékek: 8 osztályt végzett vs. 16 osztályt végzett

Értelmezés:„kétszer iskolázottabb”