Ugrás a tartalomhoz

Társadalomstatisztika

Németh Renáta, Simon Dávid

ELTE

Miért kell nekünk társadalomstatisztika? Folytatás

Miért kell nekünk társadalomstatisztika? Folytatás

Tudománytörténeti példák

Durkheim: Az öngyilkosság

Miért van az, hogy azokban az országokban, melyekben magas a válások aránya, az emberek nagyobb arányban vetnek véget életüknek?

  1. A megközelítés módszertani kollektivista

  2. A módszer: mint a dohányzás-orvoshoz fordulás példájánál láttuk. Durkheim először megállapította két változó összefüggését, majd folyamatosan újabb változókat vezetett be, amelyeket beépített a már elvégzett elemzésbe, és azok hatásait is vizsgálta. E módszer célja az volt, hogy leleplezze a látszólagos összefüggéseket, és kiderítse, hogy melyek a jelenség szempontjából legfontosabb tényezők.

Kolosi Tamás (a kvantitatív kutatások egyik hazai kezdeményezője) Rétegződésmodell-vizsgálat, 1980-as évek.

Elméleti paradigma: státusz-inkonzisztencia modern társadalmakban (Lenski). Ezért egyetlen fent/lent helyett 7 dimenzió (lakás, vagyon, érdekérvényesítő-képesség, iskolázottság stb.), „tipikus csomósodások” klaszterelemzéssel.

Szimulációk

Szimuláció-sorozattal egy adott, kisszámú szabállyal leírt társadalmi modell időbeni változása figyelhető meg. Az elmélet-alkotás folyamatában is alkalmazzák. Pl. játékelméleti alkalmazások. James Coleman egyik legaktívabb támogatója volt a szimulációs játékok elmélet-alkotási alkalmazásának, pl. a kollektív cselekvések elméletének fejlesztésében használta Democracy játékát.

Mai példák

A kortárs társadalomtudományi eredmények jó része nem érthető meg társadalomstatisztikai ismeretek nélkül. Példa: egy-egy nemzetközi és hazai meghatározó szakmai folyóiratból:

Az American Journal of Sociology (AJS) egy tetszőleges kiválasztott száma (2003/1).

  1. Neighborhood Mechanisms and the Spatial Dynamics of Birth Weight. 100.000 újszülött adatai alapján térstatisztikai elemzés, kutatási kérdés: milyen mechanizmusokon (stressz, közösségi részvétel) keresztül érvényesül a környezet (szomszédság szerkezeti összetétele) hatása a csecsemő születési súlyára?

  2. Robust Identities or Nonentities? Typecasting in the Feature-Film Labor Market. Személyiségjegyek hatása az egyéni érvényesülésre: színészek karrier-történetének elemzése az Internet Movie Database alapján.

A Szociológiai Szemle tetszőlegesen kiválasztott száma (1999/1):

  1. Szántó Zoltán-Tóth István György: Dupla vagy semmi, avagy kockáztassuk-e a talált pénzt? Kísérlet a kockázattal szembeni attitűd mérésére kérdőíves adatfelvételi módszerrel. Többváltozós elemzést alkalmaztak a kockázatvállalási hajlandóság meghatározó tényezőinek kiválasztására (jövedelem, iskolai végzettség). Adatok: 3000 fős minta, kérdőíves felmérés.

  2. Blaskó Zsuzsa: Kulturális tőke és társadalmi mobilitás. Adatok: Tárki országos kérdőíves felmérése. Idézet a cikkből: „Tehát a kulturális tőke vezérelte társadalmi mobilitást elemzem statisztikai eszközökkel. A regressziós egyenletek magyarázó változója a kulturális tőke viszonylagos szintje, függő változója pedig az intergenerációs mobilitás mértéke.”

Hogyan jutunk el a most látott egyszerű táblázatoktól a fenti cikkek apparátusáig?

A karon folyó oktatás hagyományosan erős módszertani oldalát tekintve. A választott alapszaktól függően hallgatóink a társadalomstatisztika kurzus ill. a rá épülő későbbi kurzusok elvégzése után képesek lesznek a társadalomstatisztikai eredmények

értelmezésére

(=az illető képes a statisztikai elemzések eredményeit helyesen értelmezni; ezzel a készséggel pl. a társadalompolitikusoknak, döntéshozóknak is rendelkezniük kell)

és a módszerek alkalmazására

(=az illető képes statisztikai módszereket alkalmazni, önálló elemzéseket végezni; ezzel a készséggel kell pl. a szociológia BA szakot elvégzetteknek bizonyos szintig rendelkezniük).