Ugrás a tartalomhoz

Alkalmazott talajtan

Kátai János (2011)

Debreceni Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem

Csernozjom (mezőségi) talajok

Csernozjom (mezőségi) talajok

E főtípusban azokat a talajokat egyesítjük, amelyekre a humuszanyagok felhalmozódása, a kedvező, morzsalékos szerkezet kialakulása, a kalciummal telített talajoldat kétirányú mozgása a jellemző.

E talaj jellemzők az ősi füves növénytakaró alatt bekövetkezett talajképződés eredményei (a zárt fűtakarón belül egyes fák vagy kisebb facsoportok előfordulhatnak). Kialakulásukhoz évi 550-650 mm csapadék és 12Cº átlaghőmérséklet szükséges. Jellemzőjük a nagy biológiai aktivitás, a sok állatjárat (krotovina).

Elsősorban löszön vagy lösz-szerű üledéken képződnek. Jellemzőjük a sok állatjárat (krotovina).

A főtípus jellemző folyamatai:

• Humuszosodás: Az aerob baktériumok által termelt és az elhalásuk után képződő huminsavak a talajoldat kalciumionjaival humátokat képeznek. Ezt a folyamatot a mélyebb szintekben csak fokozatosan csökkenő erősséggel találjuk, aminek következményeként a csernozjom talajokban a humusztartalom a mélységgel együtt fokozatosan csökken.

• Kilúgzás: E folyamat a csernozjomokban a szénsavas meszet oldja ki a felső talajszintekből, de sok esetben csak a karbonáttartalmat csökkenti. Egyedül a kilúgzott csernozjom típusban, esetenként pedig az erdőmaradványos csernozjomokban lúgozódnak ki a karbonátok a humuszos szintnél mélyebbre.

• Agyagosodás: A csernozjom főtípus esetében kevéssé kifejezett, hazai éghajlati viszonyaink mellett inkább az agyagásványok átépülése, átalakulása jellemző.

• Sófelhalmozódás: Kis mértékű, csak a mélyebb talajszintekre korlátozódik. Előfeltétele a sok sót tartalmazó talajvíz, amely a kapillárison felhúzódva a talajszintekben betöményedhet és sókiválást idézhet elő.

• Vasmozgás: Kis mértékű, csak a mélyebb talajszintekre korlátozódik. Előfeltétele a viszonylag magasabb talajvízszint.

Típusai:

1. Az öntés csernozjom típusba tartozó talajokban a csernozjomképződés, azaz a szerves anyag felhalmozódása társul azokhoz a tulajdonságokhoz, amelyek a talaj öntésjellegéből származnak.

2. A kilúgzott csernozjom talajok szelvényeiben a kilúgzási folyamat a szénsavas meszet a talajképző kőzetbe vagy ezen keresztül a talajvízbe szállította. Ennek következményeként szénsavas meszet csak a humuszos szint alatt, a talajképző kőzetben találhatunk.

3. A mészlepedékes csernozjom nemcsak hazánk, hanem az egész Duna-völgy jellegzetes talajképződménye. Elnevezésüket a szelvényükben általában 30-70 cm között jelentkező mészlepedékről kapták, mely a szerkezeti elemeket, vagyis a talajmorzsákat vékony, penészhez hasonló hártya alakjában vonja be. A mészlepedék e talajtípus sajátos dinamikájának következménye, melyben váltakozva következnek a kilúgzás, vagyis a szénsavas mész kioldásának és a lepedékképződés, vagyis a szénsavas mésznek a talajoldatokból való kicsapódásának időszakai. A kilúgzás az ősztől tavaszig tartó átnedvesedéssel esik egybe, a lepedékképződés pedig a nyári kiszáradás és a talajoldatok töményedésének következménye.

4. A réti csernozjom talajok kialakulására és tulajdonságaikra jellemző, hogy a csernozjom jellegű humusz-felhalmozódást a talajvíz közelségének vagy a mélyedésekben összefutó belvíznek köszönhető gyenge vízhatás kíséri. Az ennek eredményeképp vasmozgás nyomai is észlelhetők, rozsdás foltok, vasszeplők, erek alakjában.