Ugrás a tartalomhoz

Növényélettan

Ördög Vince, Molnár Zoltán (2011)

Debreceni Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése. TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt. NÖVÉNYÉLETTAN c. TANTÁRGY JEGYZET

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése. TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt. NÖVÉNYÉLETTAN c. TANTÁRGY JEGYZET

Ördög Vince Molnár Zoltán

Debreceni Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem


List of Figures

2.1. 1.1. ábra: (A) A hidrogénkötések aggregátumokká kapcsolják össze a vízmolekulákat. (B) A vízmolekulákra ható állandóan változó hőmérséklet következtében ezek az aggregátumok rövid életűek
2.2. 1.2. ábra: Vízfelvétel és szállítás a növények gyökerében. A gyökér kéreg részén a víz apoplasztikus, transzmembrán és szimplasztikus úton jut át. A szimplasztikus útvonal esetében a víz csak a plazmodezmákon keresztül szállítódik. Transzmembrán szállítás során viszont áthalad a szomszédos sejtek plazmamembránján. A Caspary-pontos endodermisznél az apoplasztikus szállítás megszakad. A további szállításhoz minden vízmolekulának membránon kell áthaladnia.
2.3. 1.3. ábra: A vizet szállító szívóhatás kialakulása a levelek szöveteiben. A mezofill sejtek felületén és a sejtközötti járatokban megtapadó víz felszínén meniszkuszok alakulnak ki. A növény vízleadása következtében egyre csökken a meniszkuszok sugara (A, B és C), amely egyre növekvő szívóhatást eredményez.
2.4. 1.4. ábra: (a) Pfeffer-féle ozmotikus cella. (b) A növényi sejt, mint ozmotikus cella.
2.5. képlet1
2.6. 1.5. ábra: A vízpotenciál sematikus ábrázolása. A fekete téglalapok a vízpotenciál értékét, a hullámos vonalak az ozmozisnyomás okozta vízpotenciál csökkenést, az egyenes vonalak a nyomás vízpotenciálra gyakorolt hatását szemléltetik.
2.7. 1.6. ábra: A sztómák felépítése. (A) a kétszikűek és nem fűféle egyszikűek vese alakú, (B) a füvek kísérősejtet is tartalmazó, súlyzó alakú zárósejtes sztómája.
2.8. 1.7. ábra: A sztóma zárósejtek működése (magyarázat a szövegben).
2.9. 1.8. ábra: Tápanyag gazdálkodási kísérletekben használt növénynevelési rendszerek. (A) A hidropóniás rendszerben a gyökerek a tápoldatba merülnek, a levegőt átbuborékoltatják a tápoldaton. (B) A tápanyagfilm rendszerben a vékony rétegű, ferdén áramló tápoldat körbeveszi a gyökereket. Itt a tápoldat összetétele és pH-ja automatikusan ellenőrizhető. (C) Az aeropóniás rendszerben a növények gyökerei egy tápanyag gőzben növekednek.
2.10. 1.9. ábra: Összefüggés a növekedés mértéke és a növényi szövetek tápanyagtartalma között. A növekedési paraméter lehet a hajtások száraztömegének vagy a hosszúságának a változása. Egy tápelem kritikus koncentrációja jelenlétében a növényi növekedés csökkenését tapasztaljuk.
2.11. 1.10. ábra: A talaj pH-értékének a hatása az egyes tápelemek felvehetőségére. A satírozott területek szélessége jelzi az illető elem gyökéren keresztüli felvételének mértékét.
2.12. 1.11. ábra: Egy ektomikorrhizás gyökér hosszmetszete. A gombahifák hüvelyként veszik körül a gyökeret, néhol bejutnak a gyökérszövetek intercelluláris járataiba, egészen a kéregig és az ún. Hartig hálót alkotják.
2.13. 1.12. ábra: A membrántranszport folyamatok típusai. Három transzport fehérje vesz részt a membránokon keresztül zajló anyagszállításban: csatornafehérjék, szállító fehérjék (carrierek) és ionpumpák. A csatornafehéjék membrán pórusokként működnek. A szállító fehérjék a membrán egyik oldalán megkötik, a másikon elengedik a szállított iont v. vegyületet. Az ionpumpák az elektrokémiai potenciál ellenében szállítanak ionokat.
2.14. 1.13. ábra: A Münch-féle nyomás-áramlási modell a floém transzportban.
2.15. 1.14. ábra: A gyökérgümők kialakulása pillangósvirágú növények gyökerén (magyarázat a szövegben).
2.16. 1.15. ábra: Az ammónium metabolizmusban szereplő biokémiai útvonalak és vegyületek (magyarázat a szövegben).
3.1. 2.1. ábra: A fotoszintézis fény- és sötét szakasza.
3.2. 2.2. ábra: Néhány fotoszintetikus pigment abszorpciós spektruma: 1. bakterium klorofill-a, 2. klorofill-a, 3. klorofill-b, 4. fikoeritrobilin, 5. β-karotin.
3.3. 2.3. ábra: A fehérje komplexek elhelyezkedése a tilakoid membránban. A PSII zömmel az összenyomott gránumokban, a PSI és ATP-szintetáz pedig főleg a sztróma tilakoidokban fordul elő. A citokróm b6f a tilakoid membránokban mindenütt megtalálható.
3.4. 2.4. ábra: A vízoxidáló óra. Az S0 és S4 kettő vagy több mangán ion egyre növekvő oxidációs állapotát jelzi.
3.5. 2.5. ábra: A fotoszintézis Z-sémája. A 2. fotokémiai rendszer (PSII) által abszorbeált vörös fény energiája egy erős oxidáló és egy gyenge redukáló ágenst eredményez. A hosszabb vörös hullámhosszú fény energiája az 1. fotokémiai rendszerben (PSI) egy gyenge oxidáló és egy erős redukáló ágenst produkál. Az erős oxidáns oxidálja a vizet, amelyből a felszabaduló elektronok a NADP+ redukcióját végzik el.
3.6. 2.6. ábra: A Calvin-ciklus, C3 típusú széndioxid fixálás (magyarázat a szövegben).
3.7. 2.7. ábra: A C4-dikarboxilsav ciklus (magyarázat a szövegben).
3.8. 2.8. ábra: A CAM-típusú CO2-fixálás (magyarázat a szövegben)
4.1. 3.1. ábra: A polaritás demonstrációja a fűzfaág regenerációja során (magyarázat a szövegben).
4.2. 3.2. ábra: Az embriogenezis morfológiailag elkülöníthető szakaszai.
4.3. 3.3. ábra: Teljes növényi regenerálódás Begonia levéldugványból.
4.4. 3.4. ábra: Különböző szervek auxin érzékenysége.
4.5. 3.5. ábra: A poláris auxin transzport igazolása koleoptil szekcióval (magyarázat a szövegben).
4.6. 3.6. ábra: Antiauxin vegyületek.
4.7. 3.7. ábra: Az auxinok megnyúlásos növekedést serkentő hatása koleoptilban. (A – kísérlet kezdete, B – 24 órával később)
4.8. 3.8. ábra: Az auxin-citokinin arány hatása a kallusztenyészetek morfogenezisére
4.9. 3.9. ábra: Gibberellinek aktiválta amiláz enzim működés kimutatása keményítő tartalmú táptalajon
4.10. 3.10. ábra: Az auxin és etilén kölcsönhatása a levelek lehullásában
4.11. 3.11. ábra: Az abszcizinsav funkciója a növényi vízstressz folyamán
4.12. 3.12. ábra: A gibberellin indukálta termésnövekedés Thompson mag nélküli szőlőben (balra – kontroll, jobbra – GS-al kezelt).
4.13. 3.13. ábra: A fitokrómok jelenlétének igazolása fényigényes magvak csírázása során
4.14. 3.14. ábra: A virágzás fotoperiodikus szabályozása. Rövidnappalos növény: akkor virágzik, ha a sötét szakasz (éjszakák) hossza meghaladja a kritikus értéket. A sötét szakasz akár rövid idejű megszakítása eredményeként nem fejlődnek a virágok. Hosszúnappalos növény: akkor virágzik, ha az éjszakák hossza nem haladja meg a kritikus értéket. Néhány növénynél a sötétszakaszban kapott rövid idejű fényhatás a virágok fejlődését indítja el.

List of Tables

1.