1.2. A köznevelés rendszerének felépítése és működése

Célkitűzés:

Követelmények:

Tanulási idő: 45 perc

1.2.1. A magyar iskolarendszer jellemzői

A szocializáció meghatározó színterei a kötelezően elvégzendő nevelési-oktatási intézmények is.

Fontos!

Magyarországon minden állampolgár számára a tankötelezettség erejéig kötelező, ingyenes köznevelési intézményrendszert működtet az állam az óvodától a középiskoláig.

Leírás:

A tankötelezettség kialakulásáról, társadalmi funkcióiról bővebben szól a melléklet.

Letöltés:

1_2_01_melleklet_tankotelezettseg.pdf

Forrás: Kazuska Melinda (2012): A tankötelezettség múltja, jelene és jövője

Leírás:

A melléklet részletesebben áttekinti az oktatás társadalmi meghatározottságát és funkcióit.

Letöltés:

1_2_02_melleklet_tarsadalmi_funkciok.pdf

Forrás: Nahalka István (2003): Az oktatás társadalmi meghatározottsága

Állami finanszírozással működtetett felsőoktatási rendszerben folytathatók a tanulmányok államilag támogatott vagy önköltséges formában. A törvényi szabályozásnak megfelelően a köznevelést és felsőoktatást külön rendszerként értelmezzük. A teljes oktatási rendszer intézményi struktúráját a 1.2.1. kép szemlélteti.

A köznevelési rendszer

A köznevelés kereteit a 2011. évi CXC. Nemzeti köznevelésről szóló törvény rögzíti.

Fontos!

Az állam közszolgálati feladata az alapfokú és középfokú oktatásban való részvétel jogának biztosítása az érettségiig, illetve az első szakképesítés megszerzéséig. A köznevelés kereteit a 2011. évi CXC. Nemzeti köznevelésről szóló törvény rögzíti.

A magyar köznevelési rendszer intézményei az alábbiak:

Fontos!

Az iskolai nevelés és oktatás folyamata 12 egybefüggő évfolyamon valósul meg, mely három képzési szakaszra bontható.

Alapfokú nevelés-oktatás

Középfokú nevelés-oktatás

Középfokú nevelési-oktatási intézmények a gimnáziumok (a 6 és 8 osztályos gimnázium is a középfokú oktatási intézmények közé sorolandók), szakközépiskolák és szakiskolák. Az általános iskolai tanulmányok lezárását követően (nyolc és hat osztályos gimnázium esetén 4. illetve 6. osztályt követően) kezdődik és a tankötelezettség végéig – a 16. életév betöltéséig –, vagy a középfokú tanulmányok lezárásáig tart.

A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulmányokat – 2005 óta kétszintű – érettségi vizsgával zárják a tanulók. Az érettségi állami vizsga, melyet országosan egységes követelményeknek megfelelően kell szervezni, lebonyolítani. Az érettségi kötelező tantárgyai: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv. Ezen kívül egy kötelezően választandó vizsgatárgy, amely szakközépiskolában az ágazatnak megfelelő vizsgatárgy. Az érettségi vizsga a felsőoktatásba való belépés feltétele, szakképzésben való részvételre, továbbá bizonyos munkakörök betöltésére jogosít.

A szakiskolai tanulmányokat az OKJ által meghatározott szakképesítés megszerzése érdekében tartott, szintén állami vizsga zárja. A szakképesítés meghatározott munkakörben való munkavégzésre jogosít.

Közoktatási feladatokat Magyarországon alternatív és/vagy reformpedagógiai intézmények is elláthatnak. 1985 óta van lehetőség alternatív oktatási intézmény – óvoda, iskola – alapítására. Akkor a közoktatási intézményekben sikertelen, beilleszkedési nehézségekkel küzdő, lemorzsolódó diákok problémájának megoldását remélték ezektől. Napjainkban széles kínálat mutatkozik alternatív pedagógiai intézményekből, amelyek közül a legismertebbek az alábbiak

Ezek az intézmények alternatív kerettantervet nyújthatnak be és fogadtathatnak el. Ebben fogalmazhatják meg sajátosságaikat: többek között a tanítás időbeosztását, a diákok óraterhelését, a tananyag tartalmát, a nevelés és oktatás módszereit, az állami vizsgákra való felkészítés módját, az intézmény vezetési modelljét illetően.

Fontos!

Az alternatív intézmények felhalmozott módszertani újításai fokozatosan átszivárogtak és átszivárognak a közoktatási intézmények gyakorlatába, gazdagítják a tanárok repertoárját.

A köznevelési rendszer néhány makro és mikro-szintű változása

A 2011-es Köznevelési törvény hatására az utóbbi években jelentős centralizáció ment végbe a magyar köznevelés rendszerében, irányításában.

A köznevelési intézmények 2013-tól állami fenntartásba kerültek az egységes színvonal biztosítása érdekében. A központosítás bírálói az oktatási rendszer sokszínűségének megszűnésétől tartanak.

Létrejött a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), mely az iskolák gazdálkodásáért, szakmai felügyeletéért felelős. A KLIK feladata a bérek, járulékok kifizetésének, továbbá a tanszerellátás, szakfelügyelet, szakmai továbbképzések felügyelete és koordinálása. (A 3000 fő feletti lélekszámú települések önkormányzata a KLIK engedélyével megtarthatja az intézményfenntartói feladatait.) A közneveléshez kapcsolódóan előkészítési, tervezési, operatív irányítási és ellenőrzési szerepkört tölt be.

A köznevelési törvény értelmében többek között

2013. szeptember 1-jén bevezetésre került a Pedagógus életpálya-modell. A 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet szabályozza egyfelől a pedagógusok foglalkoztatásának feltételeit, minősítésének módját, bérezését, munkaidejét. Ehhez kapcsolódóan 2014 tavaszán megkezdte működését a pedagógusminősítési rendszer, melynek célja a közoktatás minőségfejlesztése. A minősítésben a pedagógusok és intézményvezetők mellett a tanfelügyelet játszik meghatározó szerepet. Ötvözi a külső és az önértékelés nyújtotta lehetőségeket. A minősítés három fő tárgya az óralátogatás, az e-portfólió és annak védése, valamint az intézmény pedagógusra vonatkozó önértékelése. (TóthFűrész, 2014)

Új testület a 2014 júniusában megalakult Nemzeti Pedagógus Kar, mely a köznevelés átfogó megújításához kíván hozzájárulni. A kar az állami és önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező testülete. Fő feladata a közösségi szolgálat szervezése és a Pedagógusok Etikai Kódexének elkészítése, véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik a pedagógusképzést és köznevelést érintő jogszabályokkal kapcsolatban, együttműködhet más szakmai szervezetekkel.

Az iskola kapcsolata más társadalmi intézményekkel

A köznevelési intézmények részét képezik az őket körülvevő humán, tárgyi, gazdasági, kulturális és természeti környezetnek.

Fontos!

Az iskola köznevelési funkcióját erősíti, ha ezekben a kapcsolatokban aktív, kezdeményező szerepet vállal.

Más társadalmi intézményekhez, ellátó rendszerekhez részben kötelező, formális, hivatalos, részben pedig kölcsönös előnyökön nyugvó, informális kapcsolat fűzi az iskolákat.

Így például:

Fontos!

Az intézmény a környezettel való kapcsolataiból meríthet visszajelzéseket saját jövőképének megfogalmazásához, fejlődéséhez.

Néhány köznevelési intézmény speciális feladatai

A nevelési-oktatási intézmények feladatait a Köznevelési törvény és a NAT határozza meg.

A szakiskolai nevelés-oktatás kiemelt feladatai

A szakiskolák az alapműveltség megerősítése mellett az adott szakképesítés megszerzésére készítenek fel. A szakiskolák tanulóinak körében legnagyobb az iskolai kudarcokkal, részképesség-, viselkedés és tanulási zavarokkal küszködők, hátrányos helyzetűek aránya, ezért célja a hátrányok csökkentése. Ennek érdekében egyénekhez igazodó tanulásszervezést, módszereket alkalmaz(hat).

A szakiskolai oktatás a szakiskolai kerettantervek alapján történik, amelyek a szakképzési törvény szerinti időkeretet biztosítanak a NAT fejlesztési követelményeinek megvalósítására is. A szakiskola tehát közismereti és szakmai tárgyakat egyaránt oktat.

A szakközépiskolai nevelés-oktatás speciális feladatai

A szakközépiskolákban általában négy évfolyamon zajlik az általános műveltséget megalapozó oktatás. Ezzel egyidejűleg szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. Érettségire, illetve az OKJ-ben meghatározott ágazatokban szakmai érettségi végzettségre készítenek fel. Ezzel lehetővé teszik a felsőfokú intézményben való továbbtanulást, vagy a szakirányú munkába állást.

A szakközépiskolák – a szakiskolákhoz hasonlóan – a szakképzési törvényben foglalt időkeretet biztosítanak a NAT fejlesztési követelményeinek megvalósítására.

A gimnáziumi nevelés-oktatás sajátos feladatai

A gimnázium érettségire és felsőfokú tanulmányokra felkészítő oktató és nevelő munkát végez. A tehetséggondozás speciális feladatát a gimnáziumoknak, különösen a 6 és 8 osztályos gimnáziumoknak delegálja a Köznevelési törvény abban az esetben, ha a jogszabályban lefektetett emelt szintű követelményeknek megfelel.

Kollégiumi nevelés feladatai

Sajátos feladata, hogy a tanuláshoz szükséges feltételeket biztosítsa azok számára, akik a szabad iskolaválasztási jogukkal élve otthonuktól távol vagy gyógypedagógiai intézményben folytatják tanulmányaikat, illetve azoknak, akiknek az egészséges testi-lelki fejlődését, tanulását akadályozzák, veszélyeztetik az otthoni körülmények.

Pedagógiai szakszolgálat feladatai

A szülők és pedagógusok, továbbá a nevelési-oktatási intézmények nevelő munkájának támogatását szolgáló intézmény. Vizsgáló szakértői, tanácsadó és rehabilitációs feladatokat lát el. Így például a sajátos nevelési igény – részképesség zavarok, figyelem- és viselkedészavar, logopédiai problémák, mozgásfejlődési rendellenességek, tehetség – diagnosztizálásával, fejlesztésével foglalkozik, valamint ezekhez kapcsolódóan ad segítséget a szülőknek, pedagógusoknak. Iskola- és óvodapszichológusi ellátást, pályaválasztási tanácsadást biztosít.

Pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények feladatai

Az oktatásért felelős miniszter jelöli ki a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat nyújtó intézményeket, melyek a fenntartók, a nevelési-oktatási intézmények, a pedagógusok, a pedagógiai szakszolgálatok tevékenységét támogatják, valamint a diákok érdekvédelmével kapcsolatos feladatokat látnak el. Így például pedagógusok számára továbbképzését szerveznek, pedagógiai értékelést, szaktanácsadást, tantárgygondozást végeznek, tanügy-igazgatási szolgáltatást nyújtanak.

Összefoglaló:

A köznevelés három képzési szakaszra osztott – alapfokú nevelés-oktatás alsó (1-4. évfolyam) és felső tagozatára (5-8. évfolyam), továbbá a középfokú nevelés-oktatásra (9-12. évfolyam) – 12 egységes évfolyamon történik. Kétpólusú háromszintű tantervi szabályozás jellemzi.

A köznevelési rendszer szerkezetének megőrzése mellett jelentős változások történtek a köznevelés szabályozásában, tartalmában.

Az állam erős centralizálással, állami fenntartásba vett intézményrendszerrel törekszik az országosan egységes színvonal megteremtésére. Bevezetésre került többek közt a mindennapos testnevelés, a hit- és/vagy erkölcstanoktatás, Híd-programok, az érettségi közösségi szolgálathoz kötése.