Mélyalapozások - résfalak

A réselés technológiai ismertetése

Hock Judit

Gerendafektetés, réselés

A réselési folyamatot mindig a résvezető gerenda fektetésével kezdik. A résvezető gerenda feladata, hogy védje a rés peremét a réselőgép hatása ellen, megtámassza a laza felső talajt, megakadályozza a zagyszivárgást. A résvezető gerendák szerepe, hogy a talaj felső, laza rétege a réseléskor ne omoljon be, megakadályozza a résiszap (bentonitos szuszpenzió, zagy) elfolyását és nem engedi, hogy a réselési munkák során a kanál síkja eltérjen a függőlegestől. Általában helyszínen készített beton résvezető gerendákat alkalmazzák.

A gerenda általában 1,5–2 m mély, résfal felőli lapjának síknak és függőlegesnek, míg a rés hossztengelyével párhuzamosnak kell lennie. A kizsaluzott résvezető gerendákat ki kell támasztani vagy több soros dúcolattal, vagy a felső dúcsorokon kívül még alsó földtöltéssel is. A dúcokat eltávolítani csak a réskitöltő anyag megszilárdulása után lehet. A gerendák kilazulhatnak a járművek hatására, ezért a munka helyes szervezésével meg kell akadályozni a járművek közlekedését a gerendák közelében, vagy a gerendák áthidalásáról kell gondoskodni. 

8. ábra Résvezető gerenda kialakítása

Forrás: http://www.peter2-hartleb.de/Kombiloesung/Kombi_2014.html

Vasalt beton szerkezet, melynek minimális vastagsága 20 cm. A résvezető gerenda keresztmetszete változatos, téglalap vagy L alakú is lehet, vagy ha anyagában nem betonszerkezet, akkor acél résvezető gerendák alkalmazása is lehetséges. A Keleti pályaudvari résfal esetében L keresztmetszetű résvezető gerendát terveztek, egymással szemben két sorban 1,05 m távolságra.

A résiszap az ideiglenes földmegtámasztásra szolgál, hogy a nyitott rés a kibetonozás idejéig ne omoljon be. A résiszap víz és bentonit keveréke, sűrűsége nagyobb a víznél, de kisebb a betonnál, így a rés kibetonozásakor a beton kiszorítja a zagyot, melyet a már említett résvezető gerenda fog fel, amik közül csővezeték vezeti vissza a zagytisztító telepbe. A tisztító telepen a bentonitos szuszpenziónak újra beállítják a sűrűségét és megtisztítják a szennyeződésektől és visszavezetik a résbe.

A réselés drótköteles markológéppel, réselőgéppel történik. A réselőgép folyamatos földkitermeléssel készíti el a réstáblákat. A föld kiemelése mindig az állandó szintű résiszap védelme alatt megy végbe. A résiszap utánpótlásáról a talaj kiemelés ütemének megfelelően folyamatosan kell gondoskodni. Feladata a rés készítésekor a résfalak megtámasztása, a talajvíz kizárása a résből és a fal mentén elhelyezkedő járatok, üregek kitöltése. Résiszap készítésénél az egyik legfontosabb szempont, hogy mindig elegendő legyen belőle. Nem vízáteresztő talajok esetén a réstábla térfogatának megfelelő mennyiségű, vízáteresztő talajoknál pedig ennek a kétszeresét kell tartalékként a helyszínen tárolni. A szükséges mennyiség két részből tevődik össze: a résfal térfogatából, és a veszteségekből. A veszteségek közt vannak természetes és váratlan veszteségek.

A természetes veszteségek közé soroljuk az iszap keverésénél bekövetkező veszteséget, mely a réselő-berendezéstől és a harántolt talajréteg szerkezetétől függ. Ide tartozik a már meg nem tisztítható, elszennyeződött zagy is. Váratlanok azok a veszteségek, amikor a résiszap rendellenesen rövid idő alatt szivárog el. A résiszap készítés a víz, a szilárd alkotórész (bentonit, agyag) és az esetlegesen szükséges egyéb anyagok összekeverését jelenti. A megkevert résiszapot szivattyúval juttatják a tárolókba, melyekben a minőség megtartását folyadékkeverő lapátok biztosítják. Ezután szivattyúval továbbítják a résiszapot a réselés helyére, majd onnan a fellazított anyaggal együtt, zagy formájában, a zagyszivattyún át kerül újra az ülepítő rendszerbe (a képen csak a két vibromotor és a műanyag rostasík látszik). Az iszap tisztítása azoknak a műveleteknek az összessége, amelyek során a résiszapot és a belekerült talajt különválasztják. A leggyakrabban használt módszer, hogy a résből kiemelt szennyezett résiszap szivattyún keresztül jut a rázórostára, és a rosta alatt elhelyezett hidrociklonokba. Az így leválasztott durva szemcsék depóniába kerülnek, míg a hidrociklonban való homokleválasztás után a tiszta résiszap tárolóedénybe kerül.

9. ábra Réselőgép zagytisztító teleppel (Hock Judit fényképe)

Ebbe a zaggyal teli résbe autódaru segítségével beemelik az előre gyártott, kész armatúrákat (réstáblánként akár több darabot is jelent), és megkezdődhet a vízzáró résfal betonozása. A betonozás érdekessége, hogy a bentonitos szuszpenzió testsűrűsége kisebb, mint a betoné, ebből kifolyólag a friss beton (víz alatti betonozás technológiája) a rés aljára kerül, és a bentonitos szuszpenzió a rés tetejére nyomódik. Ahogyan a betont folyamatosan pumpálják a résbe, úgy kell kiszivattyúzni a földdel keveredett zagyot a megnyitott rés tetejéről.

Armatúra elhelyezése, kibetonozás

A résfalakat, ha statikailag szükséges, acélbetétekkel kell ellátni. A résfal építés szakaszosságának következménye, hogy az armatúrát nem lehet végigvezetni, ezért minden szakaszt külön kell vasalni. Az armatúrák szerelését általában a munkahelyen végzik. Az összeszerelt hálókra távtartó elemeket kell szerelni, legcélszerűbb a távtartó görgők alkalmazása, amiket 2-3 m-enként kell elhelyezni. Az egyes vasalatok merevítését úgy kell megoldani, hogy a betonozó cső elférjen megakadás nélkül. Az armatúra alsó síkjának a résfenék szintje fölött minimum 30 cm-re kell elhelyezkednie. Az acélarmatúrának a résbe való beemelését beemelő fülek segítségével végzik, majd rögzítik függőleges és vízszintes síkban is.

10. ábra Armatúra szállítása (Forrás: internet)

Az armatúra elhelyezése után jön a kibetonozás. Ha a rés készen van, jöhet a réskitöltés. Minden esetben elő kell készíteni a rés kitöltését, melynek lépései: a fenékre ülepedett anyag eltávolítása, majd a résiszap tisztítása. Az előkészítéshez tartozik még a betonozáskor kiszoruló iszap eltávolítása is. Alapvető követelmény, hogy a betonozást a réselési munka befejezése után a legrövidebb időn belül, de legkésőbb 4-5 óra múlva úgy kell megkezdeni, hogy 6-10 óra alatt be is lehessen fejezni. A betonozás időszükségletét a tábla mérete, térfogata, a betonellátás sebessége és a betonozó cső átmérője határozza meg.

Általános eljárás, hogy a résfal megszilárdulását követően a felső 50–70 cm-t, ami zaggyal keveredett, azt visszavésik, mivel a beton minősége nem éri el a kívánt fokozatot.

11. ábra Résfal készítésének lépései

Forrás: http://gepnet.hu/index.php?func=hirek&hea=3&art=251&ny=1

Résvezető gerenda elkészítése, amely meghatározza a rés irányát, megvezeti a réselőszerszámot, és a rés felső részének az állékonyságát biztosítja.

Két fogással elkészítik egy réstábla két szélét.

A két fogás között megmaradó földmag kitermelése, átharapás. Ezzel elkészült egy réstábla.

Az armatúra elhelyezése, majd a réstábla kibetonozása, a résiszap folyamatos kiszorítása mellett.

Az elkészült réstáblák közti földmag kitermelése.

Ezeknek az armatúrával való ellátása, és kibetonozása; ezzel elkészült a folytonos rés

Általánosan használt résfal-vastagságok a geotechnikai és felszíni terhelési adottságok, valamint a munkagödör mélységének függvényében: 500, 600, 800, 1000, 1200 mm. A résfal mélységét a vízzáró talajréteg elhelyezkedése és a munkagödör mélysége határozza meg, ez a hazai viszonyok között általában 15-26 m közötti mélységet jelent. Természetesen a legmélyebb hazai metróállomásoknál a résfal-mélység elérheti a 42-45 m-t is, ezt az ún. hidrofrézeres résfal technológiával készítették. A jelenleg ismert legmélyebb résfal 150m-es.

A résfalakkal szemben támasztott műszaki követelmények: vízzáróság, teherbírás. Igen gyakran a résfalas munkatér elhatárolás a végleges építmény szerkezeti részévé válik a tervezési koncepció alapján.

Csak abban az esetben építhető összefüggő vízzáró és teherviselő résfal, ha az egyes táblák csatlakozása szakaszolóelemekkel megoldott. A szakaszolócsövek átmérője mindig azonos a markolósziromnak a krokodilfogak síkjában mért szélességével. Ezeket építik be az egyes réstáblák közé.

12. ábra Résfal belső oldala a föld eltávolítás után (fotó: Fejes Gábor)

13. ábra Horgonyzott résfal belső képe (Hock Judit fényképe)

14. ábra Réselés térbeli organizációja (Hock Judit fényképe)