Ugrás a tartalomhoz

Ipari technológiák

Dr. Német Béla (2013)

Pécsi Tudományegyetem

Kőolaj kitermelés

Kőolaj kitermelés

A kőolaj eredete

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kőolaj

A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék. Fő összetevői folyékony halmazállapotú szénhidrogének, de lelőhelyén, annak földrajzi helyzetétől függően oldatban, nyomás alatt gáznemű, valamint szilárd halmazállapotú szénhidrogéneket is tartalmazhat kisebb-nagyobb mennyiségben. Mivel a kőolaj ezeknek a vegyületeknek a komplex elegye, alkotórészei közé kell sorolnunk a szénhidrogéneknek (a kőolajban kisebb mennyiségben található) számos kénnel, nitrogénnel, oxigénnel (és egyéb kémiai elemekkel) képzett vegyületeit is. Ezeken kívül vizet és szilárd ásványi szennyezőanyagokat is tartalmaz.

A kőolaj szerves eredetű ásványi nyersanyag: elhalt tengeri (növényi és állati) egysejtű élőlények, plankton anaerob (levegőtől elzárt) bomlásterméke. A biogén eredet elméletét a következő tények támasztják alá:

  1. A kőolaj ugyanazokat az elemeket tartalmazza (például szén, hidrogén, oxigén, nitrogén, kén, foszfor), mint amiket a szerves vegyületek és élőlények. Viszont ezeket az elemeket más-más arányban tartalmazzák a szerves anyagok és a kőolaj.

  2. Azonos a nyomelemek, illetve a szén izotópjainak koncentrációja.

  3. A kőolajban elhalt élőlények maradványait találhatjuk meg.

A kőolajcsapda

A kőolaj a kőolajcsapdának nevezett, nem áteresztő kőzetek között halmozódott föl. Ez a likacsos, repedezett kőzetben lehet homok, szemcsés mészkő, vagy dolomit. Ezek a helyek a szárazföldi táblák mozdulatlan, hatalmas üledékrétegeiben, hegységrendszerek üledékes előtereiben vannak.

A kőolaj felhalmozódásához egy megfelelő geológiai alakzat szükséges, amelyben egy nagy permeabilitású (áteresztőképességű) kőzetet (felette) egy nem áteresztő réteg határol. Ennek a kőzetnek, ahhoz, hogy az olaj ne vándorolhasson tovább valamelyest dóm alakúnak (antiklinárisnak) kell lennie. Az ilyen megfelelő geológiai alakzatot kőolajcsapdának nevezik.

2.9. ábra - Hagyományos földgáz, kőolaj és termálvíz „eloszlás”

Hagyományos földgáz, kőolaj és termálvíz „eloszlás”

http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldshe/telep07.htm

http://planetagazeta.hu/2011/08/palagaz_kutatas_csehorszagban.php

A nagy permeábilitású, porózus, likacsos és repedezett kőzet lehet homok,szemcsés mészkő, vagy dolomit, és a kőzet annál alkalmasabb a kőolaj tárolására, minél repedezettebb, lukacsosabb. A csapdában általában az olajtartalmú réteg alatt egy vizet, felette pedig egy gázt tartalmazó réteg is található, úgy hogy sokszor a fúrás helyének megválasztásától függ, hogy az eredmény víz, olaj, vagy gáz.

2.10. ábra - Gáz, olaj és víz csapdák különböző kőzet formációk esetében.

Gáz, olaj és víz csapdák különböző kőzet formációk esetében.

http://astro.u-szeged.hu/szakdolg/vegiandras/felhasznalas/asvanyi.html

Egy szénhidrogénmező kialakulásának ideje 1-2 millió év. Az üledékréteg vastagságának el kell érnie a 600-700 métert. Az üledékképződés a Földön rendkívül egyenlőtlenül oszlott meg, így a legszélesebb körben a mai földrészek kialakulása idején fellépő lemeztektonikai mozgások alkalmával a földtörténeti középkorban az egykori Tethys-óceán területén folyt le. Ez a terület magában foglalta a mai Texas, Venezuela, Karib-tenger, Közel-Kelet, Kaszpi-tenger, Közép-Ázsia, Dél-Kína, Indokína és Indonézia vidékeit. Ezeken a területeken lelhető föl a Föld kőolajkészletének 70 %-a. Legnagyobb előfordulási mélység 15 km.

Megkülönböztetünk Ural, Brent, Dubai Light, Bonny Light, West Texas Intermediate (WTI) típusú kőolajat származási helyre való utalás szerint (amely utal a minőség jellegére is). Az OPEC államokon kívül jelentős szénhidrogén termelő ország: Norvégia, Nagy-Britannia, Mexikó, Egyesült Államok, Oroszország, Üzbegisztán, Grúzia, Örményország, Kazahsztán.

A kitermelés különböző kőzettani rétegekből és annak különböző fázisai

A furólyukakon keresztül termelik ki a gázokat, könnyű- és nehézolajokat.

Másodlagos, harmadlagos kitermelési technológiákkal ma már a korábban kimerültnek minősített kutakból eredményes termelést folytatnak. (mélyszivattyúzás, rétegrepesztések, irányított ferde fúrások, inert gázok vagy víz besajtolás stb.) Felismerték azt is hogy a kezdetben csak a termelést elősegítő gázok hasznosításának igénye növekszik, kifejezetten gázok kinyerésére szolgáló kutak kiépítésére, cseppfolyósítására dolgoztak ki módszereket a könnyebb szállíthatóság érdekében, fejlesztették a csővezetékes továbbítást, az átmeneti földalatti tárolást, a készletezést és a kőolaj feldolgozását.

Víz alatti kitermelési módszerek

Nagy előrelépést jelentett a víz alatti kitermelési módszerek, eljárások fejlesztése, mely kezdetben a kontinentális talpazatokból (self) tette lehetővé a kutatást és a termelést, de ma már a mélytengeri alkalmazás is lehetővé vált, mesterséges szigetek, platformok alkalmazásával.

A szilárd fázisokhoz kötött olajhomok és olajpala kitermelése

A szilárd fázisokhoz kötött olajhomok és olajpala kitermelése is megkezdődött. Ekkor a kitermelt kőzettömegből az olajféleségeket leválasztják, de hasznosítják, mint tüzelőanyagot is villamos erőművekben.

Kőolaj bányászata szárazföldön

Fúróberendezések

Az első ipari szintű olajfúró-berendezések, ütvefúró rendszerűek voltak. Ezt később felváltotta a rotációs rendszerű fúró. Ebben a fúrófej nem a lezuhanásával aprítja össze a kőzetet, hanem a felszínről a fúrószár segítségével forgatják a fúrófejet, amely azután megőrli a kőzetet. A keletkező kőzettörmeléket, a zagyot, az öblítő és hűtővíz mossa ki a fúrt lyukból. Ennek modernebb változata a turbina-meghajtású rotációs fúrófej, ahol az öblítővízzel még meg is hajtják a fúrófejet. Ehhez nincs szükség a nehézkesen kezelhető és nagyobb hossznál könnyen törő fúrószárra. Azonkívül ezzel a módszerrel könnyebb „bokrot” fúrni, azaz egy kezdő furatból több egymástól távolodó furatot készíteni. Ennek a módszernek főleg a tengeri fúrószigeteknél és a kisebb hozamú kutaknál van nagy jelentősége.

Szárazföldi fúrótornyok

A kőolaj kitermeléshez szükséges kutakat a szárazföldön fúrótoronynak nevezett berendezéssel fúrják ki. Ezeket nagyméretű tehervontatmányként juttatják el a kívánt helyre. Ahol végül felállítják, ott először is elő kell készíteni a terepet. Kivágni a felesleges növényzetet, elegyengetni a területet, kiásni a tároló gödröket.

Először az asztalnak nevezett emelvényt kell felállítani, majd nagypontossággal kivízszintezni, mert ez az alapja mindennek. Azután fel kell állítani a tornyot, majd elhelyezni a csörlőt, feltölteni a béléscsőtárolót, a fúrószártárolót, majd elhelyezni az aggregátorokat, és a zagyszivattyúkat. Utolsó lépésként fel kell állítani a raktárként és a személyzet pihenőjeként szolgáló bódékat. Ha minden kész kezdődhet a fúrás. A szükséges utánpótlás, és a személyzet váltása gépkocsin történik.

2.11. ábra - Egy korszerű, kőolaj kitermelésre készített fúrótorony felépítése

Egy korszerű, kőolaj kitermelésre készített fúrótorony felépítése

http://olajmuzeum.hu/pid78/1

2.12. ábra - Egy hagyományos himbás „kút”

Egy hagyományos himbás „kút”

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=3430

2.13. ábra - Fúrófejek

Fúrófejek

http://hu.wikipedia.org/wiki/Fájl:Fúrószerszám1.JPG

A világ jelenlegi (2008. februári a legutolsó rekord) legmélyebb fúrású olajkútja az orosz Távol-Keleten van, a Szahalin-szigeten, a mélysége 11680 méter, neve Z-12, s az Exxon orosz leányvállalata, az Exxon Neftegas a tulajdonos (az előző rekordot, 11.282 méterrel is itt állították be a Z-11-es kúttal.). Jellemző a modern olajiparra az ilyen szélsőség, az egyre nehezebben hozzáférhető és kitermelhető olajra is szükség van.

Mocsári fúróegységek

Ezek általában sekély merülésűhajótestre fixen felépített fúrótornyok. Mozgatásuk vagy saját motorral, vagy vontatóhajóval történik. Ha elérték a kijelölt területet, akkor leengedik a mederre a mozgatható lábaikat, és kiemelik a vízből az egész szerkezetet. Innentől kezdve a működése megegyezik a szárazföldi fúrótoronyéval, kivéve hogy az utánpótlást, illetve a személyzetet hajón szállítják.

Szállítás

Mivel a kőolaj csak akkor ér valamit, ha megfelelő módszerekkel feldolgozzák, ezért a lelőhelyektől el kell szállítani a kitermelt olajat a finomítókba. Az ideális persze az lenne, ha közvetlenül a lelőhelyen finomítanánk a kőolajat, és a már feldolgozott olajszármazékokat szállítanák el. Ez azonban nem mindig a megfelelő megoldás. A lelőhelyek körüli népcsoportok sokszor megpróbálják hatalmukba keríteni a lelőhely körüli infrastruktúrákat, hogy saját hasznukra termeljék ki az olajat.

Csővezetékek és szivattyúállomások

A csővezetékes szállítás az egyetlen olyan gazdaságos módszer, mellyel nagy mennyiségben lehet olajat és földgázt szállítani a szárazföldön. A vasúttal szemben alacsonyabb az egységre eső költsége és nagyobb a kapacitása. Hátránya, hogy a kiépített infrastruktúra nem mozgatható, és csak nagyobb mennyiségnél rentábilis. Nagyobb távolságok áthidalására megfelelő távolságonként szivattyúállomásokat kell telepíteni a csővezetékekhez. Bár a tenger alatt is lehet csővezetéket kiépíteni, ez mind gazdaságilag, mind pedig műszakilag nagy igényeket támaszt, így a tengeren az olaj többségét olajtankerekkel szállítják.

Olajvezetékek műszaki jellemzése.

Az olajvezetékek 30-120 cm közötti átmérőjű acél vagy műanyag csövekből vannak összeállítva. Lehetőség szerint a föld fölé telepítik őket. Ennek ellenére a fejlettebb, városi, vagy környezeti szempontból érzékeny területeken általában a föld alá 1 méteres mélységbe ágyazzák őket. Az olajat a vezeték mentén felállított szivattyúállomások tartják mozgásban. Az átlagos folyási sebesség 1-6 m/s.

Egy példa a nagyobb csővezetékekre a Transzalaszkai Csővezeték (Trans-Alaska Pipeline System), amely egy Alaszkát észak-déli irányban átszelő, 1286 km hosszú kőolajvezeték. A Prudhoe-öböl partján lévő lelőhelyeket összeköti az Alaszkai-öbölben lévő jégmentes kikötővel, Valdezzel. A szállítás egyetlen lehetséges módjának egy olajvezeték látszott. Az építkezést különösen nehézzé tette, hogy az útvonal három hegységen és számos folyón vezet át. Az állandóan fagyott talaj miatt a csövek felét nem lehetett a földbe ásni. Egyes szakaszokon az olaj hőjét szétoszlató berendezések találhatók, hogy a fagyott talaj ne olvadhasson fel, s így a vezeték ne süllyedhessen meg. A vezeték építése 1975-től 1977-ig tartott. Az olaj szállítása 1977. június 20-án indult. Azóta több mint 13 milliárd barrel (2 km³) jutott el délre, a legtöbb 1988-ban: naponta 2,1 millió barrel (330 000 m³).

A magyarországi szempontból sokkal fontosasbb a Barátság kőolajvezeték, amely a világ leghosszabb olajvezetéke.

2.14. ábra - Transz Alaszkai kőolajvezeték egy szakasza

Transz Alaszkai kőolajvezeték egy szakasza

http://nepszava.com/2011/03/amerika/kitoloncoltak-az-alaszkai-merenylot.html

2.15. ábra - A Barátság kőolajvezeték egy szakasza

A Barátság kőolajvezeték egy szakasza

http://www.okotudat.hu/index.php?p=hirek&id=1618

Tartályhajók

A kitermelt kőolaj, földgáz tört része kerül a helyszínen felhasználásra. A kőolajat valamelyik ország kőolaj-finomítójába kell elszállítani. A szállítási módok közül az óriási tankhajókkal (200 000 – 400 000 tonna) történő tengeri szállítás a legolcsóbb. A kőolajszállításhoz speciális, rekeszes tartályokat kell beépíteni. A földgáz szállítására hűtőhajókat kell használni. A földgáz (fő komponense a metán) légköri nyomáson cseppfolyósítható, ha –160 oC hőmérsékletre hűtik (liquid natural gas – LNG), ezzel fajlagos térfogata 600-ad részére csökken. Folyami szállításkor az uszályok befogadóképessége 500 és 2000 tonna körül mozog.

2.16. ábra - Olaj tanker oldalnézet

Olaj tanker oldalnézet

http://en.wikipedia.org/wiki/Oil_tanker; http://en.wikipedia.org/wiki/TI_class_supertanker

Tengerparti terminálra példa a valdezi (Alaszka) kikötő. 1977. augusztusa óta működik, azóta mintegy 16 ezer tanker fordult meg ott. A kőolaj kutaktól ide futó csővezeték átmérője 1,22 méter, a 12 szivattyúállomáson 4-4 szivattyú található, az olaj több mint 9,5 km/órás sebességgel folyik ide. A csővezeték állapotát naponta többször ellenőrzik a levegőből.

2.17. ábra - Maran Tankers 275 ezer tonnás olajszállító

Maran Tankers 275 ezer tonnás olajszállító

http://www.honvedelem.hu/cikk/17410

2.18. ábra - Exxon-Valdez terminál Alaszka

Exxon-Valdez terminál Alaszka

A tankhajóval történő szállításnál négyszer többe kerül a csővezetékes szállítás. A csővezetékes szállítás költségének több, mint négyszerese a vasúti szállítás költsége, míg a vasúti szállításnak közel négyszerese a közúti szállítás.

2.19. ábra - Az egész világra kiterjedő nyersolajszállítás 2003-ban

Az egész világra kiterjedő nyersolajszállítás 2003-ban

3. Táblázat. Három tengerszoros a tengeri olajszállítás útvonalán (Forrás: IEA, CSIS)

Export-áramlási terület

Részesedés a globális olajkeresletből

2004

2030

Hormuzi-szoros

21,2 %

28,1 %

Malaka-szoros

15,8 %

23,7 %

Szuezi-csatorna

4,7 %

4,8 %

2.20. ábra - A világ olajkereskedelmének legjelentősebb fojtópontjai (tengeri szorosok)

A világ olajkereskedelmének legjelentősebb fojtópontjai (tengeri szorosok)

http://kitekinto.hu/amerika/2011/02/08/washington_legrosszabb_remalma_kisert_kairoban/

Tartálykocsik

Kisebb, pár tonnás mennyiségek szállítására alkalmas, közúti vagy vasúti járművek. A vasúti szállítás gazdaságosabb, és egyszerre nagyobb mennyiséget is el lehet szállítani ezzel a módszerrel.

Kőolajbányászat mélytengeri területeken

Fúróhajók

A mocsári fúróegységhez hasonló módon, de mélytengeri hajóba épített fúróegység. Az utánpótlás, ha kell, akkor hajón érkezik. Mivel a fúróhajó igen nagy készleteket képes tárolni, az utánpótlásra ritkán van szükség. Fúróhajóval általában az előzetes tengeralatti kutató és próbafúrásokat végzik el, illetve a nagyobb mélységekben is képesek olajkutat felállítani.

2.21. ábra - Mélytengeri olajbányászat alakulása

Mélytengeri olajbányászat alakulása

Mélytengeri olajkitermelő rendszerek

http://cenvironment.blogspot.hu/2010/06/deepwater-development-systems-in-gulf.html

Megnevezés

Jel

Megnevezés magyarul

Tengerfenék mélysége (m)

Fixed Platform

FP

Fémszerkezetre rögzített fúrótorony

500-550

Compliant Tower

CT

Fémszerkezetre rögzített fúrótorony

500-650

Sea Star

SStar

Vasbeton szerkezetre rögzített fúrótorony

200-850

Floating Production Systems

FPS

Úszó bólyákra szerelt fúrótorony

200-250

Tension Leg Platform

TLP

Feszített lábas

500-650

Subsea System

SS

Tengeralatti kitermelés

2500-ig

SPAR Platform

SP

Hengeres tartűszerkezet

6500-3500

http://www.atp.nist.gov/eao/grc04-863/chapt4.htm

2.22. ábra - Mélytengeri kitermelő rendszerek

Mélytengeri kitermelő rendszerek

http://www.oilspillsolutions.org/offshore.htm

2.23. ábra - Mélytengeri kitermelő rendszerek

Mélytengeri kitermelő rendszerek

http://www.geographic.org/deepwater_gulf_of_mexico/development_systems.html

A tengerfenékre támaszkodó olajkitermelő platform, acél, vagy beton lábakon álló fúróemelvény, amely a hullámverés felett helyezkedik el. Általában a kitermelt olajat tengeralatti átmeneti tárolótartályokban tartják, majd olajtankerek szállítják el. Az utánpótlás hajón, a személyzet helikopteren érkezik. A személyzet részére kényelmes elhelyezési körletet építenek fel, hogy a hosszabb munkaciklust el tudják viselni. A fúrószigeteket a kisebb mélységektől a közepes mélységekig használják.

2.24. ábra - Olajplatform Brazília partjai közelében (P-51 nevű fúrósziget)

Olajplatform Brazília partjai közelében (P-51 nevű fúrósziget)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kőolaj

2.25. ábra - „Troll A” norvég olajplatform. Áramellátás a szárazföldről

„Troll A” norvég olajplatform. Áramellátás a szárazföldről

http://nol.hu/archivum/archiv-382347

2.26. ábra - Kigyulladt olaj fúrótorony ég a Timor-tengeren

Kigyulladt olaj fúrótorony ég a Timor-tengeren

http://www.katasztrofak.abbcenter.com/?cim=1&id=94406

Katasztrófák a mélytengeri olaj kitermelések során. 2010. április 20-án a Mexikói öbölben a Deepwater Horizon fúrótorony felrobbant. Ennek, sajnos sokkal nagyobb kihatása van, lesz, mint „csak” a Mexikói öböl. Az olajkatasztrófa mérete az Öbölnél sokkal messzebbre ér. Az olaj elérte a Golf-áramlatot, és ennek „segítségével” 18 hónap alatt az olaj a világ minden részére eljuthat. A Golf-áramlat az, ami az Egyesült Királyságot és Európa bizonyos részeit sokkal melegebben tartja, mint földrajzi elhelyezkedésük indokolná.

2.27. ábra - A Mexikói öbölben bekövetkezett olaj platform (BP) katasztrófájának hatása a Földre

A Mexikói öbölben bekövetkezett olaj platform (BP) katasztrófájának hatása a Földre

http://internetfigyelo.wordpress.com/2010/09/09/mindnyajan-a-foldanya-gyermekei-vagyunk-%E2%80%93-egy-katasztrofa-tortenete/

2.28. ábra - Olajkitermelés és ellátás Skócia, Dánia és Norvégia számára

Olajkitermelés és ellátás Skócia, Dánia és Norvégia számára

http://stavangerblog.blogspot.hu/2010_07_01_archive.html

Jéghegybiztos fúrósziget

http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1997/9737/tudvil/sziget/sziget.html

Az Új-Fundland közelében levő Hibernia kőolajtelep a tenger felszínétől 80 méternyi mélyen fekvő tengerfenék alatt 3500 méter mélységig nyúlik. A tartalékait 650 millió hordónyira (80 millió tonnányira) becsülik. Az olajmezőnek egyetlen hibája van: éppen a grönlandi és a labradori jéghegyek vonulási útjában fekszik. Ezeknek az óriási jégtömböknek a tömege elérheti a 6 millió tonnát, és csaknem 4 kilométeres óránkénti sebességgel is haladhatnak, mélyen bele-bele szántva a tenger fenekébe, méteres barázdákat hagyva maguk után. A fúrótornyok sorsát megpecsételheti a találkozás egy ilyen jégheggyel, s erre huszonöt évenként háromszor-négyszer is számítani kell. Ráadásként ezen a területen a tengerfelszínt csaknem 1 méter vastag jégtáblák borítják, amelyek ugyancsak veszélyeztetik a fúrótornyokat.

A kanadai vállalat, a legalább huszonöt éven át folytatható kitermelés érdekében elhatározta, hogy olyan fúrószigetet épít, amelyet 1,4 méter vastag, 110 méter magas fogazott betongyűrű vesz körül. A gyűrű dupla falai között háromszög alakú, üreges sejtek találhatók, ezeket vasérccel töltenék ki, hogy rögzítsék a tornyot a talajhoz, illetve ellenállóbbá tegyék az ütközésekkel szemben. A gyűrű felfogja az ütközést. Az építmény 150 méter magas, 1 millió 300 ezer tonna betont és ballasztanyagot tartalmaz, és 1,3 millió hordó olaj tárolására alkalmas. A fúrószigetet 1990-ben kezdték építeni, a munkát 1998 végére fejezték be.

A Hibernia-mezőtől 35 kilométerre található másik mező kiaknázására merőben újszerű védelemmel ellátott fúrószigetet terveztek 2001-re. A mintegy 400 millió hordónyi kőolajat rejtő mező felett egy, a tengerfenékhez horgonyokkal rögzített, könnyű szerkezet lebeg. Ha jéghegy közeledik, a csörlőként működő tartószerkezet megpróbálja módosítani a sziget helyzetét, s ha ez a művelet nem jár sikerrel, eloldozza a szigetet, hogy a veszély elmúltáig biztonságosabb vizekre sodródhasson.

2.29. ábra - Hibernia fúrótorony

Hibernia fúrótorony

http://www.journalofcommerce.com/article/id30906

A Hibernia fúrótornyot a tenger fenekéhez rögzítik. Jéghegyekkel szemben fogazott fallal (1) védik, üreges sejtszerkezetét vasérccel töltik ki (2). A süllyesztőszekrény belsejében négy oszlop tartja a hidat (3). Az egyikben található az olajpumpa rendszer (jobbra), egy másikban vannak a technikai helyiségek és a felvonó (középen). A hídon találhatók a lakóhelyiségek (4), a fúrótornyok teteje (5), továbbá a kiszökő gázt elégető fáklya (6).

Kőolaj kitermelés Magyarországon

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szénhidrogén-bányászat_Magyarországon

1965-ben Tápé határában a "Vízkutató Vállalat" egy termálkút fúrását kezdte meg. A meleg víz helyett azonban váratlanul kőolaj tört fel. Ugyanakkor Algyőn 2262 méter mélységben a fúrás 24 jelentős földgáz tartalmú réteget tárt fel. Ezeknek következtében 1970-ben az országos termelésből a kőolaj 68 %-át, a földgáz 96 %-át az alföldi területeken termelték ki. A hazai kitermelés ekkor átlagosan 1,78 millió tonna kőolajat és 2,67 milliárd m³ földgázt biztosított.

Kezdetben az olajtermelést a természetes rétegnyomást kihasználva végezték. Már 1932-ben szükségessé vált a rétegnyomás fenntartása és fokozása érdekében a gázvisszasajtolás alkalmazása. Ehhez a földgázból le kellett választani a propán és bután gázokat. Ehhez Budafán mosóolajos, Lovásziban aktívszenes gazolintelepeket hoztak létre. A gazolintelepeken előállított "száraz gáz" kompresszorokkal való visszanyomása akkor Európában élvonalbeli technika volt. A rétegnyomások csökkenése miatt egyre több kútnál kellett alkalmazni a mélyszivattyúkat. A himbás szivattyúkat kezdetben Romániából és a Szovjetunióból szerezték be, de rövidesen megoldották a hazai gyártást.

2.30. ábra - Himbás olajszivattyú az 1970-es évekből valahol Magyarországon

Himbás olajszivattyú az 1970-es évekből valahol Magyarországon

A mélyszivattyúkkal együtt a segédgáz eljárást is alkalmazták szomszédos kutakból átvezetett gázokkal. A nagy viszkozitású olajakat adó kutaknál a felszálló olaj gázzal való fűtését kellett megoldani. Gyakori volt a kutak elvizesedése, de alkalmazták a magasnyomású vízzel való elárasztást, mindkét esetben a képződő olajemulzió vegyszeres leválasztására berendezéseket építettek ki. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a porózus kőzetekben nagy olajtartalom marad vissza. Ezért szorgalmazták a szén-dioxid visszanyomását, amihez a szükséges szén-dioxidot az olajtartalmú telepeknél mélyebben elhelyezkedő rétegekből nyerték, ezt az eljárást 1972-ben a Lovászi területén már üzemszerűen alkalmazták. Az alföldi olajtelepek leművelése során is üzemszerűen alkalmazták a vízbesajtolást és a gázvisszatáplálást a természetes rétegenergia csökkenése esetén.

1985 után az I. Petroleum Projeckt elnevezésű vállalkozás célja elsősorban a nagy mélységű fúrás technológiájának kialakítása, a szükséges eszközök beszerzése és a kísérleti fúrások elvégzése volt. Ezen program keretén belül a következő fúrásokat végezték el:

  1. Fábiánsebestyén 4. sz. fúrás 4239 méter mélységig, ahol gőzkitörés következett be.

  2. Makó térségében 4170 méterig fúrtak le, ahol szénhidrogén nyomokat találtak.

  3. A "Békés-2" elnevezésű fúrás 5500 méter mélységet ért el.

  4. Bagamér területén 2900 méter mélységben a vizsgálatok alatt gázt és párlatot termeltek.

  5. Az "Alpár-1." jelű fúrást 5305 méter mélységig, a Kiskunhalas-1.sz. fúrását 4505 méterig mélyítették le, de mindkettő meddőnek bizonyult.