Ugrás a tartalomhoz

A tudományos gondolkodás története - Előadások a természettudományok és a matematika történetéből az ókortól a XIX. századig

dr. Kiss János, Kiss Olga, dr. Ropolyi László, P. Szabó Sándor, dr. Székely László, dr. Szegedi Péter, dr. Varga Miklós (2012)

Eötvös Loránd Tudományegyetem

V. fejezet - A tudomány a mechanikai világkép kiterjedésének és felbomlásának korában

V. fejezet - A tudomány a mechanikai világkép kiterjedésének és felbomlásának korában

Tartalom

A. Bevezetés
B. A mechanikai minta működése és meghaladása a fizikában
1. A mechanika tudományának átalakulása
2. Az elektrodinamika kibontakozása
3. Az energiamegmaradás története
C. Új axiomatizálás
1. Projektív geometria
2. Az analízis megalapozása
3. Az algebra átalakulása
4. Nem-euklideszi geometriák
5. Filozófiai viták – új alapok
6. Új axiómarendszerek
D. A Bruno-féle világegyetem és a XIX. századi természettudomány
1. A Bruno-féle kozmológiai modell
2. A Bruno-féle modell természettudományos formájának kialakulása: Descartes és Newton
3. A Bruno-féle modell természettudományos formájának kialakulása: a XVII–XIX. századi empirikus csillagászat
4. Az anyag végtelen, örök körforgása és a végtelen világegyetem
5. A XIX. századot uraló csillagászati–kozmológiai séma problémái:
E. A korai (XVIII–XIX. századi) evolúciós elméletek
1. A rendszerezett sokféleség magyarázata: átalakulások vagy helyettesítések
2. Az evolúció fő mozgatója: a természetes szelekció
F. A kémia tudománnyá válásának kora a XVIII–XIX. században
1. A kémiai elemfogalom kialakulása
2. A klasszikus kémiai atomelmélet kialakulása. A daltoni atomhipotézis és kialakulásának körülményei
3. A kémiai atomelmélet válsága és megszilárdulása
4. A tudományos törvény problémái Mengyelejev és L. Meyer munkásságában
5. A klasszikus kémiai szerkezetelmélet kialakulása. “A kémiai szerkezet” fogalmának különböző megközelítési módjai
6. A klasszikus szerkezeti kémia alapelvei, ellentmondásai.
Irodalom

A. Bevezetés

(Szegedi Péter)

Mint már többször jeleztük, a mechanikai módszer – hatalmas sikerének köszönhetően – minden természettudományos kutatásra nagy hatással volt. Ebben a fejezetben azt követjük nyomon, hogyan terjedt tovább e szemlélet a XVIII. és XIX. század folyamán. Látni fogjuk, hogy a mechanikai módon elinduló tudományok egy része a XIX. század közepe után olyan területekre érkezik, ahol az általánossá vált eszközök már nem alkalmazhatók, és ezáltal megkezdődik a világkép felbomlása. Olyan új elméletek, szemléleti keretek jönnek létre már a fizikában is – nem beszélve például a biológiáról –, amelyek több tekintetben túllépnek a mechanikán.

Irodalom

Boyer, Carl Benjamin és Merzbach, Uta Z.. A History of Mathematics. John Wiley and Sons. 1989.

Davis, Philip és Hersh, Reuben. A matematika élménye. Műszaki, Budapest. 1984.

Freud, R.. (szerk.). Nagy pillanatok a matematika történetében. Gondolat, Budapest. 1981.

Grattan-Guiness, Ivor. (szerk.). Companion Encyclopedia of the History and Philosophy of the Mathematical Sciences. Routledge, London. 1994.

Hoskin, M. A.. William Herschel and the Construction of Heavens. Oldborne, London. 1963.

Kant, I.. Allgemeine Naturgeschichte und Theorie Des Himmels.in: Kants Werke, Band I.. Walter de Gruyter, Berlin. 1968.

Knight, D. M.. Atoms and Elements. London. 1967.

Lakatos, Imre. Bizonyítások és cáfolatok. Gondolat, Budapest és Typotex, Budapest. 1981 és 1998.

Laplace, P.. Exposition du Systeme du Monde. Bachelier, Paris. 1824.

Russel, C.. The History of Valency. Oxford. 1971.

Sain, Márton. Nincs királyi út! Matematikatörténet. Gondolat, Budapest. 1986.

Smith, D. E.. A Source Book in Mathematics. Dover, New York. 1959.

Whitney, Ch. A.. A Tejútrendszer felfedezése. Gondolat, Budapest. 1979.