Ugrás a tartalomhoz

Előadások a természetfilozófia történetéből

dr. Kampis György, dr. Rédei Miklós, dr. Ropolyi László, dr. Szegedi Péter, dr. Székely László, dr. Szigeti András, dr. Szilágyi László, dr. Vinkovics Márta, dr. Zágoni Miklós (2012)

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Előadások a természetfilozófia történetéből

Előadások a természetfilozófia történetéből

dr. Kampis György

tszv. egyetemi docens (ELTE), a filozófiai tudomány doktora

dr. Rédei Miklós

egyetemi docens (ELTE), a filozófiai tudomány kandidátusa

dr. Ropolyi László

egyetemi adjunktus (ELTE) természettudományi doktor

dr. Szegedi Péter

egyetemi docens (ELTE) a filozófiai tudomány kandidátusa

dr. Székely László

tudományos főmunkatárs (MTA Filozófiai Intézet) a filozófiai tudomány kandidátusa

dr. Szigeti András

egyetemi adjunktus (ELTE) bölcsészettudományi doktor

dr. Szilágyi László

egyetemi adjunktus (ELTE) bölcsészettudományi doktor

dr. Vinkovics Márta

egyetemi docens (ELTE) a filozófiai tudomány kandidátusa

dr. Zágoni Miklós

egyetemi adjunktus (ELTE) természettudományi doktor

dr. Kiss Olga

lektor 
egyetemi adjunktus (BCE TTK PTI, Filozófia Központ) PhD

E könyv kutatási és oktatási célokra szabadon használható. Bármilyen formában való sokszorosítása a jogtulajdonos írásos engedélyéhez kötött.

Készült a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0073 számú, „E-learning természettudományos tartalomfejlesztés az ELTE TTK-n” című projekt keretében. Konzorciumvezető: Eötvös Loránd Tudományegyetem, konzorciumi tagok: ELTE TTK Hallgatói Alapítvány, ITStudy Hungary Számítástechnikai Oktató- és Kutatóközpont Kft.

Kivonat

A kollégium célja a természet fogalmának, a természettudományok tárgyának és módszereinek az ókortól napjainkig terjedő történeti-filozófiai analízisét nyújtani. Általános keretet szolgáltat bármely természettudományi szakos hallgató számára saját tudományágának elhelyezésére.


Tartalom

Előszó
I. Bevezetés a természetfilozófiába
1. A természetfilozófia fogalma és formái
1.1. A filozófia és a tudományok viszonya
1.2. A természet filozófiai és tudományos leírása
1.3. A természetfilozófia történetéről
2. Történeti bevezetés
II. Az antik örökség
Bevezetés - Egység és alternativitás a görög természetfilozófiában
1. Korai görög természetfilozófia
2. Platón természetfilozófiája
3. Arisztotelész a természetről - Az arisztotelészi fizika világképe
3.1. Az arisztotelészi filozófia jellege és fontosabb problémái
3.2. A természet mint forma – a természet lényegi meghatározottságai
3.3. A természet mint anyag – szubsztrátum, elemek, szerveződés
3.4. A természet mint mozgás – osztályozás, dinamika, a konkrét mozgás szerkezete
3.5. A természet mint cél – hierarchia, teleológia, Isten
4. A klasszikus görög és a hellenisztikus csillagászat természetfilozófiai alapjai
4.1. A milétoszi természetbölcselők és a dezantropomorf kozmosz eszméje
4.2. A harmonikus kozmosz püthagoreus eszméje és a görög matematikai csillagászat
4.3. A tökéletes kozmosz eszméje Parmenidésznél és az eleai iskolában.
4.4. A harmonikus kozmosz platóni ideája és a görög matematikai csillagászat
4.5. A homocentrikus szférák elmélete: Eudoxosz és Kallipposz
4.6. Arisztotelész
4.7. Az epiciklus-elmélet: pergei Appollóniosz, Hipparkhosz és Ptolemaiosz
4.8. Egy harmadik lehetőség a jelenségek megmentésére: a szamoszi Arisztarkhosz napközéppontú rendszere
4.9. Az epiciklusok valóságosságának problémája: a "fizikai" és a "matematikai" fogalmának viszonya
5. A hellenizmus kora
5.1. Sztoicizmus
5.2. Epikureizmus
5.3. Szkepticizmus
5.4. Az alexandriai természetfilozófia
5.5. Újplatonizmus
III. Középkori és reneszánsz természetfilozófia
Bevezetés a középkori filozófiába
A patrisztika
Skolasztika
1. Természetfilozófiai gondolatok a középkorban
1.1. A patrisztika – Szent Ágoston természetfilozófiája
1.2. Skolasztikus természetfilozófia
2. A természeti törvény fogalmának kialakulása
2.1. Természetfilozófiai tendenciák a középkorban és a reneszánszban
2.2. A természeti törvény fogalmának kifejlődése
2.3. A természeti törvény természete
IV. A mechanisztikus természetkép kialakulása és kiteljesedése
Bevezetés - A mechanisztikus természetkép kialakulása és kiteljesedése
1. A mechanisztikus világmagyarázat születése
1.1. A bolygópályák kutatása
1.2. A Föld kikerül a világmindenség középpontjából
1.3. A tudományos módszer
1.4. A mechanikai program megfogalmazása
1.5. A mechanikai program megvalósulása a newtoni szintézisben
2. A mechanisztikus világkép kiteljesedése a XVIII. században
2.1. A mechanisztikus világkép kiteljesedése
2.2. A mechanisztikus világkép megjelenése a tudományokban
2.3. A mechanisztikus szemléletmód korlátai
3. Kant tudományelmélete
4. A fizikai anyagfogalom fejlődése Descartes-tól Hegelig
V. Racionalizmus és romantika a természetfilozófiában
1. A német racionalizmus és a természetfilozófia
2. A német romantika korának természetfilozófiája
2.1. Johann Wolfgang Goethe
2.2. Alexander von Humboldt
2.3. Johann Gottfried Herder
2.4. Friedrich Wilhelm Schelling
VI. A mechanisztikus természetfelfogás felbomlása
1. Természetfilozófia a XIX. században
1.1. Fordulat a természetfilozófiában
1.2. Materialista törekvések
1.3. A pozitivista irányzat
2. Darwin, Marx, Boltzmann
2.1. Darwin és Marx kapcsolata
2.2. Darwin és Boltzmann kapcsolata
2.3. A darwinizmus, a marxizmus és a statisztikus mechanika közös elemeiről
2.4. Torlódó világképek
3. Nicolai Hartmann természetfilozófiája
3.1. Tudomány és filozófia egysége
3.2. A tudomány határai
3.3. Rétegontológia
3.4. Természetfilozófia
3.5. Összefoglaló megjegyzések
VII. Utószó. A XX. század
Irodalomjegyzék
Névmutató