Ugrás a tartalomhoz

Fizikatörténeti szöveggyűjtemény

Szegedi Péter (2013)

ELTE-TTK

Fizikatörténeti szöveggyűjtemény

Fizikatörténeti szöveggyűjtemény


Tartalom

Bevezető
1 Mechanika a XVII. században
1.1 A mechanikai világkép kiépülése
1.2 A mechanika tudományának létrejötte
1.3 Galileo Galilei (1564-1642)
1.4 Christiaan Huygens (1629-1695)
1.5 Isaac Newton (1643-1727)
1.6 Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716)
Hivatkozások
2 Az anyag tulajdonságainak vizsgálata a XVII. században
2.1 Galileo Galilei
2.2 Evangelista Torricelli (1608-1647)
2.3 Blaise Pascal (1623-1662)
2.4 Otto von Guericke (1602-1681)
2.5 Robert Boyle (1627-1691)
2.6 Robert Hooke (1635-1703)
Hivatkozások
3 Fénytan a XVII-XIX. században
3.1 René Descartes (1596-1650)
3.2 Francesco Maria Grimaldi (1618-1663)
3.3 Christiaan Huygens
3.4 Ole Christensen Romer (1644-1710)
3.5 Albert Abraham Michelson (1852-1931) és Edward Williams Morley (1838-1923)
Hivatkozások
4 Hőtan, termodinamika és statisztikus fizika a XVIII-XIX. században
4.1 Joseph Black (1728-1799)
4.2 Pierre Louis Dulong (1785-1838) és Alexis Thérese Petit (1791-1820)
4.3 Sadi Carnot (1796-1832)
4.4 Julius Robert Mayer (1814-1878)
4.5 James Prescott Joule (1818-1889)
4.6 Hermann Ludwig Ferdinand von Helmholtz(1821-1894)
4.7 Lord Kelvin (William Thomson, 1824-1907)
4.8 James Clerk Maxwell (1831-1879)
4.9 Ludwig Boltzmann (1844-1906)
4.10 Josiah Willard Gibbs (1839-1903)
Hivatkozások
5 Mágnesség és elektromosság a XVIII-XIX. században
5.1 Stephen Gray (1666–1736)
5.2 Pieter van Musschenbroek (1692–1761)
5.3 Charles-Augustine de Coulomb (1736-1806)
5.4 Alessandro Volta (1745-1827)
5.5 Hans Christian Orsted (1777-1851)
5.6 André-Marie Ampere (1775-1836)
5.7 Georg Simon Ohm (1789-1854)
5.8 Michael Faraday (1791-1867)
5.9 Heinrich Friedrich Emil Lenz (1804-1865)
5.10 James Clerk Maxwell
Hivatkozások

XVIII

Bevezető

A szöveggyűjtemény célja, hogy a fizika története iránt érdeklődő hallgatók számára egyszerűen és magyar nyelven hozzáférhetővé tegye e történet legalapvetőbb szövegeit, szövegrészleteit a XVII-XIX. századokból. Ez a Galileivel kezdődő időszak elsősorban mechanikai fogalmakra építi a tudományt. Az egységesség azonban valójában nagyon sok területen nyilvánul meg, amelyeket a rendelkezésre álló anyag bősége miatt mind nem tudunk áttekinteni. Egyes tudományágakat (pl. a hangtant) teljes egészében mellőzni vagyunk kénytelenek, máshol pedig nagyon meg kellett válogatnunk, hogy mely szövegeket közöljük. A fizikai gondolatok kiemelése érdekében a matematikai részleteket általában kihagytuk.

A fejezetek történeti áttekintéssel kezdődnek[1], az egyes szövegek elé pedig a szerzőt és a művet röviden bemutató kommentárok kerültek.[2] A fordításokat vagy máshol már korábban megjelent művekből vettük át, vagy magunk készítettük. Előbbieknél a szövegeken nem változtattunk, utóbbi esetben pedig megpróbáltuk a korabeli stílust megőrizni. Abban reménykedünk, hogy a szövegrészletek rövidsége ellensúlyozza azok régies nehézkességét, és így nem lesznek túl nehéz olvasmányok. Ahol feltétlenül szükséges, ott magyarázó jegyzeteket helyeztünk el. A szövegeket a tájékozódást segítő rövid irodalomjegyzékek kísérik. Mindezek segítségével a szöveggyűjtemény – különösen a további igények alapján történő bővítés után (a jelenlegi kiindulópont az ELTE TTK-n futó fizikatörténeti kollégium) – széleskörű felhasználásra válik alkalmassá, nagy része a középiskolai oktatáshoz (legalább a tanár számára) is segítséget nyújthat. A szöveggyűjtemény nem tartalmaz ókori, középkori és XX. századi munkákat, ezek fordítása és közlése esetleg későbbi feladat lehet.

Hasonló szöveggyűjteményeket világszerte használnak az oktatásban, így számtalan nyomásban jelent meg pl. W. F. Magie: A Source Book in Physics. McGraw-Hill, New York-London, 1935 (ezt használják a klasszikus fizika történetének oktatásához ma is pl. a University of California-n vagy a University of Notre Dame-en), de ilyen az orosz nyelvű G. M Golin-Sz. R. Filonovics: Klassziki fizicseszkoj nauki. Vüszsaja Skola, Moszkva 1989 is. Ezeknek a szöveggyűjteményeknek a válogatásait figyelembe vettük sajátunk összeállításakor.



[1] Itt, ahol tudtuk, felhasználtuk korábbi írásainkat pl. A tudományos gondolkodás története c. ugyanezen pályázat révén párhuzamosan digitalizált műből: http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/02_SzegediPeter-Tudomanytortenet/chunks/index.html

[2] Ezek egy részénél jelentős mértékben támaszkodtunk a Művek Lexikonába (Magyar Nagylexikon, 2008.) korábban általunk írt szócikkekre.