Ugrás a tartalomhoz

A konfliktuskezelés technikái

Dr. Budavári-Takács Ildikó (2011)

Szent István Egyetem

3. fejezet - tanulási egység: A stressz fogalma, keletkezése

3. fejezet - tanulási egység: A stressz fogalma, keletkezése

A harmadik tanulási egységben körbejárjuk a stressz fogalmát, meghatározzuk jelentését, eredetét. Elemezzük a stresszkeltő események jellemzőit, végül néhány szót a belső konfliktusokról is ejtünk.

Cél:

  • a hallgató ismerje meg a stressz fogalmát,

  • tanulja meg a stresszkeltő események jellemzőit

követelmény:

  • a hallgató tudja megfogalmazni a stressz fogalmát

  • különböztesse meg, és határozza meg a stresszkeltő eseményeket

A stressz jelentése, eredete

A konfliktushelyzeteket, amelyekben valamilyen összeütközést élünk meg, azonosíthatjuk az orvostudomány és a pszichológia tudománya által kutatott stressz helyzettel, hiszen a stressz események lényege, hogy alkalmazkodást, valamilyen „megoldást” kívánnak tőlünk.

A „stress” szó angol eredetű, jelentése nyomás, feszültség, erőfeszítést. A stressz fogalmának bevezetése Selye János nevéhez fűződik (Selye, 1936, 1976). Elgondolása szerint a nem specifikus ingerekre az emberi szervezet nem specifikus módon, egy általános adaptációs szindrómával reagál. Ennek három szakaszát különböztette meg:

  1. alarm- vagy vészreakció

  2. aktív ellenállás fázisa

  3. majd a kimerülés állapota.

16. ábra: A Selye-féle általános adaptációs szindróma (GAS) három fázisa Forrás: http://www.veniens.hu/vallalatepito/2010/03/20/stressz-a-mindennapokban-es-a-vallalkozoi-letformaban/

Az alarm reakció a „stressz ingerre” jelenik meg. Az alarm reakció lényege, hogy a szervezet energiatartalékai mobilizálódnak (szimpatikus idegrendszer aktívvá válik: vérnyomás emelkedés, pulzusszám emelkedés, vércukorszint emelkedés stb.), a szervezet felkészül az alkalmazkodásra: „harc vagy menekvés”. Az aktív ellenállás fázisában a szervezet további energia tartalékokat szabadít fel, azonban ezeket nem pótolja, tehát ezek a tartalékok kezdenek kimerülni, így egy idő után a szervezet ellenálló képessége csökken. Ez a harmadik szakasz, a szervezet kimerülésének szakasza, amely súlyos esetben halállal is végződhet.

17. ábra: Selye János (1907-1982). Forrás: http://www.selyehszki.hu/selye_janos.html (2010.08.18.)

Az alarm reakció nem káros önmagában, hanem a fizikai, és a pszichikai fejlődés feltétele. Selye János szerint a stressz az „élet sója”, hiszen küzdelmek, megoldandó helyzetek nélkül az életünk unalmas, színtelen lenne, a személyiségünk nem fejlődne. Ezeket a fejlődésünket elősegítő kihívásokat eustressznek vagyis „jó stressznek” nevezzük. Az ilyen helyzetek az egyén megküzdési lehetőségeit nem haladják meg, ugyanakkor fizikai, pszichikai aktivitást váltanak ki, amelyeket az egyén pozitívnak értékel. Ezzel ellentétes hatású a distressz, vagyis a „rossz stressz”. Ez az, ami pusztítja a szervezet fizikai és pszichikai energiáit. Az ilyen helyzetekhez való alkalmazkodás meghaladja az egyének megküzdési képességeit, károsak, ezért kerülendők.

A stresszkeltő események jellemzői

A stresszkeltő események azok az életesemények, amelyek a legtöbb ember számára alkalmazkodást kívánnak. Thomas Holmes és Richard Rahe (1967) összeállított egy ún. életesemény skálát, amelyen sorba rendezték azokat az eseményeket, amelyek a leginkább igénybe veszik az emberek alkalmazkodó képességét. A leginkább megterhelő életesemény 100-as értéket kap. Ilyen esemény a házastárs halála. A második legmegterhelőbb a válás. Középmezőnyben helyezkedik el, pl. a házasság eseménye, amely pozitív eseménynek gondolunk, mégis nem specifikus alkalmazkodást kíván tőlünk, tehát megterhelő (stressz) esemény. Az életesemények sorában konfliktushelyzetek jócskán szerepelnek. Ilyen pl. a „probléma anyóssal, apóssal”, vagy „vita a főnökkel”.

18. ábra: Richard Rahe. Forrás: http://www.stress.org/interview-Scope_Of_Stress.htm?AIS=ee058c65a5624dc34a4bc24a7a3bdd66 (2010.08.18.)

Stresszkeltő események a traumatikus események, amelyek kívül esnek az emberi tapasztalás szokásos terjedelmén. Ilyen traumatikus esemény pl. az árvíz, a földrengés, a háború stb. mivel ezek az események extrém módon követelik meg az egyéntől a nem specifikus alkalmazkodást, ezért rendkívül megterhelőek (Atkinson és mtsai, 1997).

A befolyásolhatóságtól szintén nagymértékben függ egy esemény stressz értéke. Minél kevésbé befolyásolható egy esemény, annál inkább stresszkeltő. A konfliktushelyzetekben minél inkább azt érezzük, hogy nem tudjuk az eseményeket befolyásolni, kontrollálni, annál inkább stresszkeltőnek éljük meg az adott helyzetet. Ilyenkor legtöbbször azt éljük át, hogy az események kicsúsznak a kezünkből (Atkinson és mtsai, 1997).

A bejósolhatóság szintén befolyásolja egy esemény stressz értékét. Amennyiben előre látjuk egy kellemetlen esemény bekövetkeztét, az csökkenti a stressz súlyosságát. Konfliktushelyzetekben amennyiben be tudjuk jósolni, pl. a partner viselkedését, csökken a konfliktusban szereplők stressz reakciója (Atkinson és mtsai, 1997).

A próbatételek lényege, hogy olyan események, amelyek képességeink határait feszegetik, ill. énképünket teszik próbára. Mindennapi konfliktusaink, súrlódásaink, különböző kapcsolati problémáink is ilyen próbatételek, hiszen a „jó kapcsolatok” fenntartásában vagyunk érdekeltek. Pozitív énképünkhöz hozzátartozhatnak olyan tulajdonságok, mint a barátságosság, békésség, türelem stb., amely vonásokat a konfliktushelyzetek kikezdhetik, így stresszt élhetünk át (Atkinson és mtsai, 1997).

A saját magunkkal kapcsolatos konfliktusok szintén stresszkeltő események. A legnehezebb belső konfliktusok közé tartoznak (Atkinson, 1995):

  • függőség – függetlenség konfliktusa: szeretnénk önállóak lenni, ugyanakkor a gondoskodást is szeretnénk.

  • intimitás – magány: szeretünk másokkal lelki közelségben lenni, titkainkat másokra bízni, személyiségünket kitárni, azonban félünk is ettől, ill. egyedüllétre is vágyunk.

  • együttműködés - versengés konfliktusa: a közös jó és az egyéni érdek ellentéte.

  • impulzusok vagy etikai normák kifejezése: megmutassam az indulataimat, vagy inkább a normáknak megfelelően szabályozzam?

Összefoglalás

A harmadik tanulási egységben körbejártuk a stressz fogalmát, meghatároztuk jelentését, eredetét. Elemeztük a stresszkeltő események jellemzőit, végül néhány szót a belső konfliktusokról is ejtettünk.

Ellenőrző kérdések

  1. Gondolja végig az előző fejezetben olvasottakat! Határozza meg a stressz fogalmát!

  2. Idézze fel Selye János elméletét és próbálja elmondani a Selye-féle általános adaptációs szindróma fázisait!

  3. Sorolja fel, milyen stresszkeltő események lehetnek!

  4. Fejtse ki a belső konfliktusok létrejöttének okait!