Ugrás a tartalomhoz

Fürdőkultúra

Wirth István (2011)

Szent István Egyetem

Bevezetés

Bevezetés

Vázlatos összefoglalásunkat a fürdőkultúra tantárgy tanulásának megkönnyítése érdekében készítettük. Az ókori kelet bemutatásánál a fürdőhelyek és források szakrális jellegével azért foglalkozunk, mert ezek a szerepek tovább öröklődnek az antik világ majd a középkor emberére. A rómaiak számára a fürdő a közösségi élet színtere. Természetesen a császári propaganda ezt a lehetőséget mindig kihasználta, de a provinciákban is létrehozta a közfürdők intézményét és ezzel a római életformát tette vonzóvá. Ez az érdeklődés a római életforma iránt a mai napig itt van velünk, Európaiakkal.

Nem a középkorra néha okkal, de többnyire igaztalanul ráragasztott sötét jelző magyarázatát tartjuk fontosnak, hanem a X-XIV század közti megújulást. A nagy Európai járványok fürdő ellenes hatása mellett fontos azt is figyelembe vennünk, hogy a reneszánsz a gyógyulást segítő fürdők nélkül nehezen volna elképzelhető. Az iszlám fürdővilága is egykori római területen alakult ki és kétségtelen nagyon mély nyomokat hagyott kontinensünkön. Az uralkodói nyári rezidenciáktól a polgári jellegű szabadidő eltöltési lehetőséget biztosító fürdőkomplexumokig vezető utat néhány ismertebb fürdőváros történetén keresztül mutatjuk be. Ázsia világából Japán került rövid ismertetésre, tiszteletre méltó a testi és szellemi tisztaságra törekvés ebben a kultúrában.

Főként azokat a folyamatokat igyekeztünk megrajzolni, amelyek a jelenkor fürdőintézményeit megalapozták. A fürdőkultúra fejlődését elsősorban művelődéstörténeti összefüggéseiben mutatjuk be, mivel ennek a területnek a változása követi legegyértelműbben az egyes korszakokban kialakuló életminőséget. A fürdőhely, ha sikeres volt mérettől függetlenül is mindig a kulturaközvetités intézménye volt. A fürdők világának ábrázolása a művészetben és az irodalomban, azért vált fontossá, mert ezek az írások adják a legpontosabb legplasztikusabb képét a fürdőélet szereplőinek. Az újkorban a festészet számára csupán ürügy a női szépség bemutatására. Milyen csalódást okozna Ingres képének bűvöletében egy török fürdő hölgykoszorúja. Természetesen, mint vendégcsalogató fontos az irodalom.

A 19. század elején a fürdőreklám szinte ismeretlen dolog volt. Hazai fürdőhelyeink bemutatásánál néhány esetben körvonalazódnak a fejlesztési elképzelések. Egyes helyeken a gyógyturizmus jelenléte máshol a kulturturizmus vonzotta a vendégeket. Találtunk példát, a közösségi hagyományokat őrző Erdélyi fürdőkre. Parád korházi jellegűvé válik. Balatofüred életét hosszú időn keresztül a magyar reformellenzék jelenléte határozta meg. Siófokon a gyorsan kiépülő modern tömegközlekedés elősegíti a tömegturizmus létrejöttét. Más településeken a falusi világ nyugalmának megőrzését tűzték ki célul. A fürdőkben alakult egyesületek megszervezik a szabadidős programokat, bálokat, mint például Bórszéken de, előfordul, hogy egy fürdőegyesület részt vesz a törzsvendégi státus odaítélésében. Tulajdonképpen civil szervezetként alakult a Balaton Szövetség, amely összehangolta három megye fejlesztési elképzeléseit.

Trianon után az ország elveszitette a Felvidék Erdély a délvidék patinás fürdőhelyeit. A megmaradt országterületen lassan megerősödnek a ma is közkedvelt fürdőhelyek, megnövekedett gazdasági jelentőségük. A hazai fürdőkultúra a harmincas évek végére elősegítette az ország népszerűsítését és ezen keresztül ezeknek az éveknek a diplomáciai sikereit. Az egyes fürdőhelyekről és fürdőépületekről készült Filmhíradó tudósítások (111. oldal) illetve a fürdőruha divatot népszerűsítő filmrészletek egészítik ki a szöveges részeket. A jelenkor számára is érdekes utat járt be közel ezer év alatt fürdőkultúránk és mindig az európai élvonalhoz tartozott. A tananyag utolsó fejzetében a jelenkori fürdőillem néhány fontosabb változását foglalom össze, kifejezetten a képzés hallgatóinak kérdései alapján. A tananyag készítőjeként remélem ez az ismeretanyag is segíteni, fogja fürdőkultúránk hagyományainak megbecsülését. (Szövegközi jegyzetelést csak ott alkalmaztunk, ahol ez a megértés alapfeltétele. Az irodalomjegyzékben többségében a szövegközben teljes címleírással nem szereplő műveket tüntettük fel.)