Ugrás a tartalomhoz

Újrahasznosítási ismeretek

Dr. Nagy Béla (2011)

Szent István Egyetem

Bevezetés

Bevezetés

„Hegyekben áll az újrahasznosítható hulladék a feldolgozótelepeken, felvásárlói áruk a nulla forint közelében jár. Eközben mindenütt fejlesztik a szelektív hulladékgyűjtést.” Mi a megoldás?

Természetes környezetünkre rá vagyunk utalva, anyagot, energiát nyerünk belőle, terméket állítunk elő, fogyasztunk és élünk. A termelés, fogyasztás és az élet során szennyezzük a levegőt, szennyvizet, hulladékot „termelünk”,közvetlenül, vagy közvetve károsítjuk a természetes és épített környezetünket. Mára világossá vált, hogy az életminőség megőrzése és javítása érdekében feladatunk kettős:

  • a korábbi környezeti károkat a lehetőséghez mérten fel kell számolni

  • a termelés, a fogyasztás és az életvitel során a környezet károsítását minimálisra kell csökkenteni

A környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülésével eljutottunk a technológiákon belüli környezetvédelemhez, a jövőben pedig el kell érnünk az integrált környezetvédelem megvalósítását

A hulladékokkal való foglakozás, a hulladékból hasznosítható anyagok kinyerése nem új feladat, szinte egyidős az emberiséggel. A hulladékkérdés mégis napjaink egyik égető problémájává vált olyannyira, hogy egyesek napjainkat a hulladékok korszakának nevezik. Az ember korábban is ismerte a hulladékokban rejlő hasznos tulajdonságokat és különösen valamilyen okból nyersanyaghiányossá vált időszakokban, megpróbálta hasznosítani az értékesíthetetlenné vált melléktermékekben (hulladékokban) lévő nyersanyagforrásokat, illetve kísérletezett azzal, hogy egyes hulladékalkotó elemek ne kerüljenek megsemmisítésre, hanem ezeket ismételten felhasználta.

Az iparosodás, a városiasodás folyamatainak felgyorsulásával, valamint a fogyasztói szemlélet eluralkodásával a helyzet oly mértékben bonyolulttá vált, a hulladékok és melléktermékek mennyisége oly mértékben megnövekedett, hogy a jelentkező probléma a régi módszerekkel tovább nem kezelhető. Korábban sem a gazdasági, sem a környezeti tényezők nem jelentettek hatékony kényszerítő erőt, egyben nem is alakultak még ki hatékony megoldások, technológiák, amelyek a megváltozott körülmények között átütő eredményre vezettek volna. Ez a lemaradás egyre nagyobb környezeti károkhoz és a hulladékok nagymértékű felhalmozódásához vezetett, amit nem lehetett a továbbiakban részleges, helyi megoldásokkal kezelni. A hulladékkérdés globális probléma lett, ésszerű és eredményes megoldásához az egyes szakmák, tudományterületek szoros koordinációjára van szükség. A felismerés megköveteli, hogy minden érintett terület szakemberei rendelkezzenek a hulladékokra vonatkozó fontosabb ismeretekkel a keletkezésre, a hulladék kezelésére, hasznosítására, illetve ártalmatlanítására. Csak ezeket az ismereteket ki-ki a maga területén alkalmazva lehetünk úrrá a napjainkat megkeserítő, de a jövőnket is veszélyeztető nehézségeken.

A nem megfelelő hulladékkezelés, a hulladékok felhalmozódása a lakott területeken, a megfelelő ártalmatlanítás elmaradása miatt a következő ártalmak jelentkezhetnek:

  • a hulladékok fertőzések terjesztői

  • rovarok és rágcsálók elszaporodnak

  • a talaj, a talajvíz és a felszíni vizek szennyeződnek

  • a levegő szennyeződik

  • a környezet szennyeződés esztétikai jelentősége megnő

  • az elsődleges alapanyag források beszűkülése azok árait és a kitermelés költségeit is jelentősen megnövelik, ezzel esetenként komoly ökológiai károk bekövetkezését is előidézhetik

A hulladékok egyre bővülő köre, növekvő és egyre nehezebben elhelyezhető mennyisége, de főként a fokozódó nyersanyaghiány miatt általánossá váló törekvés a hulladékok lehető legnagyobb mértékű feldolgozása, új termékek előállításában való részvételének növelése. A hulladék és a környezet bonyolult kapcsolatát, a környezettudatos magatartás szükségességét jól mutatja az 1. sz ábra.

1. ábra. A környezetvédelem globális kezelése A környezetvédelem globális kezelése