Ugrás a tartalomhoz

Újrahasznosítási ismeretek

Dr. Nagy Béla (2011)

Szent István Egyetem

6. fejezet - Papír újrahasznosítása és technikai feltételei

6. fejezet - Papír újrahasznosítása és technikai feltételei

A papírtermék jellemző tulajdonsága, hogy viszonylag rövid (esetenként 1 – 2 nap) használat után hulladékká, az újrahasznosítás szemszögéből nézve másodnyersanyaggá válik. A papírhulladék olyan másodnyersanyag, melyet egyre nagyobb mértékben újrahasznosítanak, vagy megsemmisítenek, vagy viszonylag rövid időn belül magától megsemmisül.

A nagyon sokféle papír és papírtermékből keletkező hulladék osztályozása bonyolult feladat. Elméletileg a gyártók, begyűjtők és felhasználók igényeit figyelembe véve a következő osztályozást lehet alkalmazni:

  • papírgyártás-technológiai szempontok:

    • a papírhulladékban lévő rostos anyagok összetétele és minősége,

    • a papírhulladék kísérőanyag (töltőanyag, stb.) tartalma,

    • szennyezőanyag tartalom,

    • idegenanyag tartalom (szervetlen és szerves),

    • regenerálási technológia bonyolultsági foka,

    • a regenerálás hatásfoka.

  • papírfogyasztói és hulladék begyűjtési szempontok:

    • keletkezési hely (ipar, kereskedelem, lakosság,stb.),

    • használtsági fok,

    • külső megjelenési forma (színes, többszínnyomott,stb.),

    • termékcsoport és fajta (hullám, nyomdai, stb.),

    • kezelési mód (felületkezelt, impregnált.

A papírhulladékkal szemben támasztott minőségi követelmények:

  • nem tartalmazhat olyan anyagokat, melyek a gyártó berendezésekben és a késztermékben károkat okoz,

  • a szabvány szerinti papírhulladékban más típusú papírból csak meghatározott mennyiségű lehet,

  • összetétele feleljen meg a szabványnak,

  • nedvességtartalma 5 – 15 % között legyen,

  • gazdaságosan szállítható és tárolható legyen (pl. bálázva),

  • Nem tartalmazhat vegyi-, sugárzó és egészségügyi szempontból mérgező anyagokat.

6.1 Papír újrahasznosítás általános jellemzés

A papírhulladék újrahasznosítása kiválogatás, illetve gyűjtés, osztályozás után két fő területre osztható: papíripari és egyéb felhasználás (73. ábra). A hulladékpapír-felhasználás csaknem kizárólagos területe a papíripar. A papíriparon belül a csomagolóanyag-és hullámlemezgyártás a legnagyobb felhasználó. Az újságnyomó-papírok gyártásában 30%-nál több előkészített, festéktelenített hulladékpapír műszakilag felhasználható.

A papírhulladék osztályozása a gyakorlatban:

  • minden olyan papír és papírtermék hulladék, amelyben a rost és nem rost összetevők viszonylag könnyen, vizes közegben, mechanikai hatásra alkotóelemeikre bonthatók;

  • minden olyan papír és papírtermék hulladék, amely vízben vagy nem hidrolizáló kötőanyagokat tartalmaz, vagy fém- illetve műanyag fóliával kasírozott;

  • minden olyan papír és papírtermék hulladék, amit a városi szemétből gyűjtenek össze.

A papírhulladék minőségével szembeni követelmények:

  • nem tartalmazhat semmilyen anyagot, ami a feldolgozó berendezéseket vagy a késztermék minőségét rontja;

  • a szabvány szerinti papírhulladék-fajtákban más típusú papírhulladék csak meghatározott mennyiségű lehet;

  • a nedvességtartalom maximum: 5-15 %;

  • nem tartalmazhat:

    • mérgező vegyi anyagokat;

    • humán és állategészségügyi intézetekből származó fertőzésveszélyes papírtermékeket, valamint városi szemétből származó papírokat;

  • összetétele feleljen meg a szabvány előírásainak.

73. ábra. Papírhulladék újrahasznosításának folyamata

A hulladékpapír hagyományos feldolgozói közé tartozik a szürkelemez gyártás, mivel ez a hulladékpapír minőségére nem igényes.

A hulladékpapír papíripari felhasználásának első lépése a hulladékpapír előkészítése. A papír és hullámlemezgyárak által alkalmazott eljárások a hulladékpapír minőségétől, a végtermék fajtájától függnek. A hulladékpapír legnagyobb részét vegyi kezelés nélkül vagy vegyi kezeléssel kombinált nedves és félnedves eljárással készítik elő.

Első technológiai lépésként a hulladékpapírt áztatják, a rostok fellazulása után különböző szerkezeti megoldású papíripari gépek segítségével rostjaira bontják. A kapott pépet különböző osztályozó gépsoron – vibrációs rostán, csomótlanítón, hidrociklonon stb. – megszabadítják a nem kívánatos szennyező alkotórészektől. A kapott tisztított papírpép hagyományos besűrítő és lapképző eljárással feldolgozható.

A papíripari hasznosítás területén az elmúlt időszakban a fő feladat a hatékony rostosítás és a nyomdafesték-eltávolítás volt. A mindennapi használatban alkalmazott papírhulladékból készített papír szürke színű, a nyomdafesték eltávolítását vegyi kezeléssel (feloldással) a papír és szennyező anyag elválasztását levegő befúvással (flotálással) oldják meg.

A hulladékpapírok fehérségi fokának további növelésére fehérítő vegyi adalékanyagokat (nátrium-hipoklorit stb.) alkalmaznak.

A hulladékpapír egyéb újrafelhasználói közé tartozik az építőipar. Az NSZK-ban végzett vizsgálatok szerint évente kb.12000 t hulladékpapír használható fel szigetelő gipszrostlemez gyártásához. A gyártás során a hulladékpapírt az üzemben fésűs tépővel tenyérnagyságúra tépik és szárazon csaknem rostjaira bontják. Az alapanyagot gipsz és víz hozzáadásával jól elkeverik, préselik, majd a préselt lapokat szárítják.