Ugrás a tartalomhoz

Újrahasznosítási ismeretek

Dr. Nagy Béla (2011)

Szent István Egyetem

4. fejezet - Hulladékhasznosítás

4. fejezet - Hulladékhasznosítás

Az a technológiai tevékenység (6. ábra), amely során az eredeti rendeltetésük szerint tovább nem használható anyagokat közvetlenül vagy közvetve a környezetvédelem következményeinek, valamint a felhasználók igényeinek megfelelő termékké alakítják.

6. ábra. A hasznosítás célrendszere

Hasznosítási eljárást követően a hulladék, mint:

  • másodnyersanyag

  • félkész termék

  • késztermék

kerül vissza a termelési folyamatba. (Egy általános hulladék körfolyamatot mutat az 7. ábra.)

Az ábra alapján is látható, hogy a hulladék keletkezése már az alapanyag ipari felhasználása során megkezdődik. Ennek a termelési hulladéknak a keletkezése megkívánja az első termelésben már nélkülözhetetlen minőségbiztosítást, az ipartól az egységes termékszemlélettel járó új feladatok és felelősségek vállalását. A hagyományos minőségjegyeket - működőképesség, tartósság, külső- ma már ki kell egészíteni a teljes környezetbarát életciklus követelményeivel, beleértve a keletkező végtermék (hulladék) elhelyezésével illetve újrafelhasználásával.

Az újrahasznosításra való alkalmasság megfelelő szerepet kell kapjon a minőségmenedzsment előírásaiban, vagyis az „újrahasznosítás menedzsment”feladatkörét a vállalatoknál be kell építeni a minőségmenedzsmentbe. Ennek a termék- és folyamattervezésben érvényre kell jutni, előkészítve ezzel a jövő újrahasznosítási döntéseit, lehetőségeit.(8. ábra)

Az újrahasznosítás tág fogalomköre megkülönbözteti

  • a termelési hulladékok újrahasznosítását

  • a termék használati szakaszában és

  • hulladékként végzett hasznosítását.

7. ábra. Általános hulladék körfolyamat

8. ábra. Tudatos terméktervezés és termékélettartam

Az újrahasznosítási folyamatokat a gyakorlat (és lehetőség) felosztja:

  • feldolgozásra (az elemeket megmunkáló gyártó eljárásokra)

  • ipari előkészítésre (szerkezeti anyagokat visszanyerő technológiák)

  • darabok és részegységek felhasználására (termékforma megőrzésével), valamint

  • ezek hasznosítására (a termékforma felbontásával). (9. ábra)

9. ábra. Az újrahasznosítás fogalmai és definíciói

4.1 Az újrahasznosítás kritériumai

Az újrahasznosításhoz pontosan meg kell határozni a megkívánt minőségi paramétereket. A használt berendezések ilyen célú vizsgálata alapvetően eltér az első gyártásban alkalmazott minőség ellenőrzéstől. Az ellenőrzések alapvetően a következő területekre terjednek ki:

  • nagyrészt mechanikai módszerek az elemek mérettartásának ellenőrzésére

  • vizuális vizsgálatok azonosításra, vagy sérülések felismerésére

  • egyszerű mérőeszközök használata (tolómérő, idomszer, stb.)

A termék (hulladék) szétszerelése és az újrahasznosítási lehetőségek biztosítása jelentős kihívás a konstruktőröknek, olykor komoly konfliktusok is származhatnak belőle (pl. automatizált összeszerelésben alkalmazott kapcsolási technikák jelentősen megnehezítik a bontást). a probléma megoldásában segíthet a konstrukció egész folyamatában, az előtervektől a termékforma optimálásáig, számítógépes rendszereszközök felhasználása. Ilyenek a hibalehetőségek és a hibakövetkezmények, valamint az újrahasznosítási lehetőségek és következmények elemzése, továbbá az újrahasznosítás funkciójának elemzése (recycling function deployment) és a szétszerelésnek kedvező tervezés (design for disassembly) néven ismert módszerek alkalmazása.

A konstrukció szempontjából a minőségbiztosítás fontos eszközei még azok az információk, melyek a már visszaérkezett termékek bontásakor a hulladékgazdálkodók szétszerelői egységeiben és a javító műhelyekben gyűjthetők. A fogyasztóknál kialakult eltérő használati feltételek azonban a nyert információk használhatóságát befolyásolják. (10. ábra)

10. ábra. Termék és eljárástervezés szempontjai az újrahasznosítás lehetőségeinek figyelembe vételével

  • A hulladékhasznosítás gazdasági vonatkozásai:

    Ha a hulladékot nem hasznosítják, a ráfordított munka és energia a társadalom számára elveszett érték.

    Hulladék hasznosításának előnyei:

    • csökkenti a nyersanyag kitermelést

    • nem terheli a természeti és épített környezetet

    • energia megtakarítás

  • Hulladékhasznosítás környezetvédelmi vonatkozásai

    Előnyei:

    • csökken az elszállítandó hulladék térfogata

    • csökken a lerakó területek helyigénye

    • kisebb környezetszennyezés

    • csökken a megbetegedés, fertőzés veszélye

  • Hulladékgazdálkodás energetikai vonatkozásai (4. táblázat)

    • csökken a felhasznált elsődleges alapanyag mennyisége

    • csökken az alapanyag előállítás energiaigénye

    • csökken a hulladék elhelyezés energiaigénye

    • csökken az elhelyezendő hulladék mennyisége, kisebb elhelyező tér kialakítás, illetve

4. táblázat. 1 t alapanyag előállításának energiaigénye (109 J/t)

A keletkező vegyes hulladék a 10. és 11. ábrán látható módon kerülhet kezelésre. Nyilvánvaló, hogy a hulladék újrahasznosítás lehetőségét alapvetően a szelektív gyűjtés megvalósítása biztosítja. A vegyes gyűjtésből a kezelőtelepen kiválaszható másodnyersanyagok minősége, szennyezettsége csak korlátozott újrahasznosítást tesz lehetővé, igen jelentős kézi munkaerő felhasználása mellett.

A hulladékkezelés technológiai folyamatának első fázisa a hulladéknak a keletkezés üteméhez igazodó (11 – 12. ábrák), szervezett, környezetkímélő összegyűjtése és készletezése az elszállításig. Ennek során alkalmazkodni kell a hulladék keletkezésének üteméhez, anyagi tulajdonságaihoz, a keletkezési és kezelő hely környezetéhez, jellemzőihez, valamint a gyűjtési módokhoz, azok változataihoz és a gyűjtési kapacitáshoz.

11. ábra. A hulladék gyűjtés intenzitása és időpontja a hulladék keletkezés függvényében

12. ábra. A hulladékgyűjtés gyakorisága és költségei

A hulladékok gyűjtése és szállítása egymással szoros kölcsönhatásban van, egységes rendszert képez. A hulladékok gyűjtésére – szállítására különböző módszerek alakultak ki, attól függően, hogy:

  • milyenek a hulladék tulajdonságai,

  • a keletkezési helyről milyen mennyiséget, milyen gyakran kell elszállítani,

  • melyek a gyűjtési és szállítási feladat megvalósítása iránti közegészségügyi és környezetvédelmi követelmények,

  • milyen gazdaságossági szempontok merülnek fel.

A hulladék gyűjtésének és szállításának összehangolt tárolási és anyagmozgatási folyamata a hulladékgyűjtési rendszer, amely lehet együtemű és kétütemű.