Ugrás a tartalomhoz

Közlekedési hálózatok

Dr. Bártfai Zoltán (2011)

Szent István Egyetem

4. fejezet - A közúti forgalom tervezése

4. fejezet - A közúti forgalom tervezése

Ebben a fejezetben az alábbi témakörökkel fog megismerkedni:

  • A közúti forgalom jellemzői.

  • Forgalmi méretezés és ellenőrzés.

  • Az út forgalomlebonyolító képessége.

A témakör tananyagának alapos elsajátítása után Ön képes lesz:

  • A forgalom helyi alakulását meghatározó legfontosabb jellemzők ismertetésére,

  • A sebesség-eloszlási görbe ábrázolására,

  • A forgalom lebonyolódás alapösszefüggésének ismertetésére,

  • A forgalmi ellenőrzés feladatainak meghatározására,

  • A forgalmi ellenőrzés alapösszefüggések bemutatására.

Ajánlott irodalom

  1. Kisgyörgy L.: Utak. HEFOP/2004/3.3.1/0001.01

  2. Kálmán L.-Koren Cs.-Tóth Szabó Zs: Közúti forgalomtechnika. Széchenyi István Egyetem, elektronikus jegyzet (www.jegyzet.sze.hu)

  3. Palotás L.( szerk.): Mérnöki Kézikönyv IV. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1990

  4. ÚT 2-1.201 útügyi műszaki előírás

4.1. A forgalmi tervezés alapjai

Az utak forgalmi tervezésének alapelveit az ÚT 2-1.201 előírás meghatározza.

Forgalmi tervezést több szempontból szükséges végezni, többek között mert az ezzel nyerhető információk szükségesek a:

  • közutak tervezési osztályba sorolásához,

  • a nagy távlatban szükséges szabályozási szélességeik, valamint a csomóponti területek helybiztosításához, a keresztmetszeti elemek (forgalmi és különleges forgalmi sávok száma, méretei, pályaszerkezete, vízelvezetés és környezetvédelem létesítményei stb.) meghatározásához,

  • a környezeti tervezéshez,

  • a közutak létesítésének gazdaságossági és hatékonysági vizsgálataihoz

A közúthálózatok tervezése és a távlati forgalmak meghatározása a hálózatfejlesztési tervek, valamint a területfejlesztési tervek keretében történik, vagy a tanulmánytervben egyedi vizsgálattal. Így, konkrét úttervezéseknél, új út esetén a távlati forgalom általában adott érték.

Újonnan felmerült nyomvonali vagy keresztmetszeti változatokra külön analitikus előrebecslések készítése szükséges. Meglévő utakat, csomópontokat érintő – a hálózaton a forgalom eloszlását jelentősen nem befolyásoló fejlesztéseknél a jelenlegi forgalmi helyzet vizsgálata szolgál kiindulásként a forgalmi tervezéshez.

Ugyancsak forgalmi tervezést kell végezni meglévő út mellett tervezett (létesülő), várhatóan jelentős forgalmat vonzó létesítmény megvalósításának időtávlatára, az új létesítmény forgalmával érintett teljes hálózatra (folyópályaszakaszokra és csomópontokra) a – létesítmény megvalósításának előfeltételeként szükséges – fejlesztések meghatározása céljából. Az út tervezési osztályba sorolásának ismeretében kell az út tervezési időtávra előrebecsült mértékadó forgalmát összehasonlítani a – megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó –megengedett forgalomnagyság-értékekkel annak eldöntésére, hogy milyen keresztszelvényt (és csomóponti megoldást) kell esetleg ütemezetten – kiépíteni.

Új út tervezésénél a mértékadó forgalom nagysága (lásd később) nem haladhatja meg a megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó megengedett forgalomnagyság értékét.

A forgalmi tervezés időtávlatai

A forgalmi tervezést a létesítmény várható időtartamára kell elvégezni.

1.) Nagy távlat

A tervezés idején meghatározott, a legnagyobb gépjárműellátottság-érték eléréséhez (telítettség) tartozó időpont, általában 30 év. A nagy távlatra előrebecsült mértékadó forgalom alapján kell tervezni:

  • a közutak tervezési osztályát,

  • a közutak vonalvezetését, helybiztosítását,

  • a csomópontok területigényét,

  • a műtárgyak műszaki kialakítását az ütemezett tervezés szabályainak figyelembevételével

2.) Tervezési időtáv

A tervezési időtáv, a létesítmény mértékadó részeinek (pl. pályaszerkezet) határozza meg. Amennyiben a létesítmény mértékadó részeinek élettartama konkrétan nem határozható meg, általában a létesítmény üzembe helyezésének időpontjától számított 15 év. Az erre az időtávra előrebecsült mértékadó forgalomra kell megtervezni:

  • a közutak keresztszelvényét, az ütemezés lehetőségeinek figyelembevételével,

  • a csomópontok (ütemezett) kialakítását,

A közutak pályaszerkezetét.

Tervezési forgalmak

A közúti forgalom jellemzésére a forgalom időbeli lefolyásának figyelembevétele céljából ún. tervezési forgalmat kell meghatározni az alábbiak szerint:

  • átlagos napi forgalom (ÁNF, E/nap vagy jármű/nap),

  • mértékadó óraforgalom (MOF, E/h vagy jármű/h),

  • egységtengely-áthaladási szám (F100, db – a pályaszerkezet-méretezéshez),

  • mértékadó nappali (12 óra), esti (4 óra) és éjszakai (8 óra) forgalom – a közlekedési zaj- és légszenynyezés számításához.

A tervezési forgalmakat – a tervezési feladatnak megfelelően – személygépkocsi-egységben (E), járműdarabban, a forgalom összetételének megadásával, irányonként kell meghatározni. Kerékpárutak és gyalogutak, járdák tervezésénél a ténylegesen számolt, negyedórás, (vagy előrebecsült) forgalom ötszörösét kell a kerékpáros és a gyalogos mértékadó forgalmaként figyelembe venni.

Az egységjármű (személygépkocsi-egység, esetleg egység) fogalmát a közúti forgalomnagyság egyetlen mérőszámmal való megadására vezették be. Képzett, fiktív járműszám: az egyes járműkategóriákban számlált jármű-darabszámok egységjármű-szorzóval felszorzott értékeinek összege.

A forgalomsűrűség jellemzésére használatos az időegység (általában 1 óra) alatt a vizsgált keresztmetszeten vagy csomóponton áthaladt egységjármű-szám. Jele: E/h

A figyelembe vehető egységjármű értékeket a 4.1. táblázat tartalmazza.

4.1. Táblázat. Egységjármű értékek

Az egységjárműre történő átszámítás rejthet bizonytalanságot magában, hiszen nagy forgalom esetén sík területen az alacsony sebességgel közlekedő nehéz járművek lényegesen kisebb akadályoztatást okoznak a forgalomban résztvevő nagyobb sebességgel haladni képes járművek számára, mint emelkedővel terhelt dombvidéki utakon. Hasonló a probléma a nagyforgalmú belterületi és a kisforgalmú külterületi csomópontok esetében is. javasolt megoldás, ha a személygépkocsi egység mellett a járműegységeket is megadjuk (J/h, vagy J/nap) a fő járműfajták számának közlésével.

Megengedett forgalomnagyság

A forgalmi tervezésnél két ún. szolgáltatási szintet kell meghatározni, ezek:

  • a megfelelő és

  • az eltűrhető szolgáltatási szint.

Az ezekhez tartozó megengedett forgalomnagyságok értékeit a 4.2. táblázat tartalmazza.

A forgalmi tervezésnél az adott kategóriájú út tervezési időtávra becsült mértékadó forgalmát kell összehasonlítani az útkategória megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó megengedett forgalomnagyságaival annak eldöntése céljából, hogy milyen keresztmetszetet kell kiépíteni. Kapacitásbővítést kell végrehajtani mielőtt az úton zajló forgalom mértéke elérné az eltűrhető forgalomnagyságot.

4.2. Táblázat. Megengedett forgalomnagyságok folyópályán

A megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó, optimális értékeket általában módosítani szükséges, valamilyen külső adottság következtében. Ilyen korlátozó körülmény lehet:

  • csökkentett útkeresztmetszet (pl. kapaszkodósáv hiánya),

  • elégtelen előzési távolság,

  • elégtelen oldal-akadály távolság,

  • a forgalomáramlás egyenletességét akadályozó hatások

Belterületi közutak forgalmi tervezése

Belterületi főutakon a mértékadónak tekintendő csúcsóra forgalomra (irányonként) kell tervezni. Belterületi mellékutak („c” hálózati funkció) mértékadó forgalmát – amennyiben szükséges – rövid idejű, reprezentatív számlálással, a vonatkozó előírások alapján kell meghatározni és a tervezés távlatára előrebecsülni. A „d” hálózati funkciójú belterületi mellékutak keresztszelvényét a gyalogos- és kerékpárosforgalom, a tartózkodási és feltáró funkció helyigényének figyelembevételével kell megtervezni.

A közút építési területének felosztásához a gépjárműforgalom mellett a mértékadó gyalogos és kerékpáros forgalmat, a tömegközlekedési eszközök várható forgalmát, valamint a várakozó járművek számát, a szállítási és rakodási igényeket is meg kell határozni. A gyalogos-forgalom esetében, csúcsórában a 15 perces (esetleg 5 perces), a kerékpáros-forgalomnál a 30 perces forgalom figyelembevétele is szükséges. A kerékpáros létesítmények tervezése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a biztonságos kerékpáros létesítmények a kerékpározás részarányát növelik.

A tömegközlekedési eszközök forgalmának meghatározásánál a meglévő hálózatsűrűséget, a viszonylatonkénti járatsűrűséget, a járműtípust, a megálló- és átszállóhelyeket és az utasforgalmat (nagyság, áramlás iránya) kell alapul venni. A forgalom-előrebecslésnél a távlati utazási (a létesítmény átadásának időpontjára vonatkozó) igények mennyiségi és minőségi kielégítését kell megcélozni, az egyéni gépjárműforgalom mértékének csökkentése, a tömegközlekedés előnyben részesítése érdekében.

A belterületi utak folyópályaszakaszain és csomópontjaiban lebonyolítható forgalomnagyságokat egymással összefüggésben kell vizsgálni. Az útvonalon áthaladni képes forgalom nagyságát annak a csomópontnak az átbocsátóképessége határozza meg, amely kialakítása folytán a legkisebb forgalmat képes átengedni. Belterületi „a” hálózati funkcióba sorolható közutak folyópályaszakaszain két szolgáltatási szint figyelembevételével kell a forgalmi tervezést elvégezni.

Az alapértékeket befolyásoló (csökkentő) tényezők az alábbiak:

  • a csomópontok távolsága,

  • több, párhuzamos sáv megléte és használata (forgalmi, vagy leállósáv, buszsáv stb.),

  • a várakozás, ingatlankiszolgálás,

  • a közforgalmú közlekedés pályája és megállói,

  • a biztonsági sáv hiánya,

  • a gyalogos keresztezések.

A folyópályaszakaszokon a belterületen megengedett forgalomnagyságok tervezési osztály és hálózati funkció szerinti részletezése a 4.3. táblázatban található.

4.3. Táblázat. Megengedett forgalomnagyságok belterületen