Ugrás a tartalomhoz

Karriertervezés

Dr. Budavári-Takács Ildikó (2011)

Szent István Egyetem

1. fejezet - A pályaorientáció és karrierépítés előzményei a magyar társadalmi fejlődés tükrében

1. fejezet - A pályaorientáció és karrierépítés előzményei a magyar társadalmi fejlődés tükrében

Bevezető

Cél: a hallgató ismerje a pályaorientáció és karrierépítés előzményeit a magyar társadalmi változások tükrében.

Követelmény:

  • a hallgató tudja a karrier fogalmát,

  • ismerje fel a pályaválasztással és karrierépítéssel foglalkozó tudományok, rendszerek, struktúrák fejlődését segítő és gátló társadalmi folyamatokat

A karrier jelentése, jelentésének történeti fejlődése

A karrier szó a francia eredetű carriére szóból származik, melynek eredeti jelentése a lovak versenyeztetésére szolgáló pálya, ill. maga a lovak száguldása. A szó jelentésváltozáson ment keresztül, így a munka világában befutott pályát, pályafutást is jelenti. Az angol career szó életpályát jelent, a hosszú időn keresztül megszerzett munkatapasztalatok egymásra épülő szakaszait. Magyarországon a karrier szó sokáig negatív tartalmat kapott, törtetést, mások semmibevételét jelentette. A rendszerváltást követően az életpálya tanácsadás professzionalizálódásának köszönhetően a karrier szó pozitív fejlődésen ment keresztül, ma már a fogalmat az életpálya építésére használjuk. (Szilágyi, 2005)

1. ábra. A karrier jelentése: versenypálya. forrás: www.biology-talk.com

Nézzük meg a karrier szó tartalmának történelmi fejlődését! Az ókori társadalmaktól kezdve karrier alatt általában a társadalmi hierarchiában elért státuszt értették. Ez a státusz biztosította az egyén kiváltságait, vagyonát, köztiszteletét. Karriert az egyházi, állami és katonai pályák hierarchikus rendszerében lehetett elérni, akár társadalmilag „alacsony” származású egyének számára is, akik a társadalmi felemelkedés lehetőségét látták ezekben a karrier lehetőségekben. (Pl. a bibliai József, aki Potifár hivatalnoka, majd a Fáraó tanácsadója lesz)

2. ábra. Egyiptomi hivatalnok. forrás: www.otosomlesztoribol.blog.hu

A vagyonosabb rétegek ritkán éltek ezzel a fajta karrier lehetőséggel, hiszen a születési előjogok eleve társadalmi sikerességet biztosítottak számukra. A nemesség leginkább akkor lépett katonai, ill. hivatalnoki pályára, amikor elszegényedett, hiszen ezeken a pályákon újbóli felemelkedést remélt. Sokak számára ismerős a Magyarországi dzsentri világ emblematikus figurája, Mikszáth Noszty Ferije. Az indusztriális társadalmak létrejöttével, a munkamegosztás differenciálódásával a karrier szó jelentése változáson ment keresztül. Karrieren elsősorban munkát, munkatevékenységet kezdtek el érteni. Később az ipari forradalom hatásaként mélyreható gazdasági és társadalmi változások nyomán a karrier az egyén életpályájának alakulását kezdte el jelenteni.

A pályaorientáció és karrierépítés előzményei a magyar társadalmi fejlődés tükrében

A személyes karrier felépítésében igen nagy szerepe van a pályaorientációs folyamatnak, ill. a pályatanácsadásnak, hiszen a karrier építése már az iskolás korban megkezdődik. A pályaorientáció az a folyamat, amelyben a gyermek önismeretre, pályaismeretre és munkaerő piaci ismeretekre tesz szert. Ebben a folyamatban tudatosul, hogy milyen tevékenységeket végez örömmel (érdeklődés), milyen tevékenységekben jó (képesség), és mi az, ami fontos számára (értékek), megismeri a pályákat, pályaterületeket, azok tevékenységeit, kompetenciáit, jellemzőit, amelyeket összevet saját jellemzőivel. Ugyanakkor munkaerő piaci tudást is szerez, így a realitásssal, a pályák távlataival is megismerkedik.

A pályatanácsadás ill. a pályaorientáció, mint szakma viszonylag új Magyarországon. Megjelenése egyrészt a gazdasági-társadalmi átalakulásoknak, másrészt a tanácsadás iránti igényének köszönhető.

A következő táblázat a Magyarországi pályatanácsadás fejlődését mutatja be:

A pályatanácsadás fejlődése nem választható el az utóbbi évszázadban lezajlott társadalmi változásoktól. A tizenkilencedik században lezajló ipari forradalom nyomán rendkívül gyorsan változott meg a társadalmi munkamegosztás, amelynek hatására újabb és újabb szaktevékenységek jöttek létre. Az átlagemberek egyre nehezebben tudták ezeket a szakmákat megismerni, követni, így merült fel a huszadik század első évtizedeiben a pályákkal kapcsolatos informálódás igénye. Ez az igény tulajdonképpen lefedi azt, amelyet napjainkban pályaválasztási tanácsadásnak nevezünk. A pályaválasztásban való eligazodás segítésének lényege, hogy az egyén tájékozódjon arról, hogy a társadalmi munkamegosztásban milyen szakmák, pályák vannak, másrészt tájékozódjon abban, hogy neki személyesen milyen tulajdonságai vannak, amelyek biztosítják a szakmai sikerességet. A huszadik század elején, a húszas, harmincas években a társadalom igen vékony rétege tudott élni a pályaválasztás lehetőségével, azonban a pályaválasztás igénye megteremtődött. A pályákkal, pályaválasztással ill. tanácsadással kapcsolatos kutatások a kezdetekben elsősorban a szociológiához, ill. a pszichológiához kötődtek. (Völgyesy,1996) A hazai pályaválasztás kezdetben kizárólag pszichológiai eljárásokra, pszichológiai alapokra épült, így a pszichológia tudomány magyarországi fejlődése nem hagyható figyelmen kívül, amikor ezt a területet kutatjuk. A kísérleti pszichológiának a megjelenése hazánkban Ranschburg Pál nevéhez fűződik. Nevéhez kapcsolódva az első lélektani laboratórium 1899-ben jött létre. Ranschburg Pál valójában csak közvetve foglalkozott a pályaválasztás kérdésével, munkájával mégis megteremtette a pályaválasztási tanácsadás pszichológiai gyakorlatának alapjait. (Kiss, 1995) A pályaválasztással kapcsolatos tanácsadás iránti igényt erősítették hazánkban a Magyar Feministák Egyesületének törekvései is, akik megfogalmazzák azt az igényt, hogy gyermekeiknek szükségük van a pályaválasztásban való eligazodásra. (Gergefy, 1909) A pályaválasztási tanácsadás fejlődését a XIX. század első évtizedeiben több intézmény és jelentős személy is támogatta. Nagy László, a Gyermektanulmányi Társaság (később Bizottság) alapítója volt, aki hangsúlyozta a pályaválasztási tanácsadás mielőbbi intézményesülésének megteremtését. Ennek alapján feladatának látta a pályaválasztási irodák megszervezését. (Donáth, 2007) Az 1920-as években Focher László a pályaválasztás egészségügyi és pszichológia kérdéseit feszegeti írásaiban. Nagy szerepe volt a munkavállaláshoz szükséges egészségügyi feltételek meghatározásában. (Völgyesy, 2008)

1925-ben a Magyar Izraelita Kézműves és Földműves Egyesület pályaválasztási tanácsadó irodát nyitott. (Völgyesy, 2008) Az Országos Iparegyesület pedig a pályaválasztás témakörében, az ipari pályákhoz kapcsolódva szervezett kiállítást. 1927-re már a vidéki városokban is, – ahol egyetemek működtek – megkezdték a tanácsadást. Főként olyan formában, hogy a felsőoktatási intézmények pszichológiai, illetve pszichotechnikai laboratóriumokat kezdtek működtetni. Jelentős lépés volt, hogy az Országos Társadalombiztosítási Intézet tevékenységeként meghatározták, hogy az, aki OTI biztosítással rendelkezik és tizenhét évnél fiatalabb, köteles az intézet által szervezett képességvizsgálaton részt venni. Ezt kimondta az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkező 1928. évi XL törvény 99. paragrafusa. Célja az elhibázott pályaválasztási döntés elkerülése volt. Szintén az intézményi fejlődés terén kiemelkedő volt az 1933-ban létrehozott INDORG Pszichotechnikai és Szervezési Intézet. Munkájuk része volt a szülők felvilágosítása, a pályakezdő, továbbtanulni kívánó fiatalok vizsgálata. Továbbá segítették azokat is – életkoruktól függetlenül – akik pályamódosítás előtt álltak. (Völgyesy, 1996)

Az 1939-ben kitört II. világháború negatív hatást gyakorolt a pályaválasztás ügyére. A pályaválasztás politikai szerepe előtérbe került. A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939. évi IV. törvény meghatározta, hogy a zsidó lakosság csak bizonyos mértékben kerülhet értelmiségi pályákra. Bizonyos értelemben faji kérdéssé vált a pályaválasztás. Ebben az időszakban kiemelkedő a pályaválasztási kérdések területén Mérei Ferenc, akinek egyik fő érdeme, hogy felismeri a pályaválasztás folyamatelvűségét. 1942-ben publikálta is ezen gondolatait. (Kiss, 1995) Összességében megállapítható, hogy a tanácsadás intézményes megjelenése terjedőben volt, a pályaválasztás ügyét országos szintre emelték. Ez a töretlen fejlődés azonban nem tartott sokáig.

A II. világháború után Magyarországon fokozatosan leépült, végül megszűnt a rendszeresnek mondható tanácsadói tevékenység. Ebben nagy szerepet játszott, hogy a korszak pályaválasztási tanácsadásának alapját alkotó pszichológiát, mint tudományt egyre negatívabb megítélés övezte. „Gyanús tudományként” kezelték, amelynek következtében 1950-től nemkívánatos tudományterületté vált. (Kiss,1995) Ideológiai okokból nem tartották szükségesnek az ember tudományos megismerését. Az elutasított tudományok szakemberei a helyzet adta körülményekből adódóan kivándoroltak az országból. Hiányt teremtve ezzel az itthoni szakemberek körében, illetve az utánpótlást illetően. (Szilágyi, 2005)

3. ábra. Az ötvenes évek 3 éves terv plakátja. forrás: www.retronom.hu

Az 1956-os forradalom leverése után, 1958-ban a pszichológia tudománya újra előtérbe kerül. A Munkaügyi Minisztérium alatt Csirszka János vezetésével megszervezték az első pályaválasztási csoportot. Csirszka János a pályaválasztási tanácsadást úgy definiálta, mint egy célirányos és segítő szándékú beavatkozást. Ez a fajta felfogás volt az, amelyből a napjaink tanácsadási elmélete és gyakorlata is építkezik. A 60-as évektől kezdve emelték kormányzati szintre a pályaválasztás kérdését, és a tanácsadás működésének kereteit különféle határozatok, rendeletek megalkotásával próbálták megteremteni. Az 1024/1959. évi (VII. 19.) kormányhatározat volt ezek közül az első, amely az iskolát végző fiatalkorúak munkába állításáról rendelkezett. „A Kormány szükségesnek tartja a pályaválasztási tanácsadás megszervezését. Utasítja a munkaügyi minisztert és a művelődésügyi minisztert, hogy irányelvek kidolgozásával és rendszeres közreműködéssel biztosítsák, hogy a pályaválasztási tanácsadás a népgazdaság szükségleteinek megfelelően történjék.” A törvényi keretek kialakítását tovább folytatva 1961-ben újabb kormányhatározat született. Az 1027/1961 (XII. 30.) határozat kimondta a pályaválasztási tanácsadás intézményes megszervezésének szükségességét. A határozat főbb megállapításai közé tartozott, hogy a pályaválasztási felvilágosításnak be kell épülnie a tanmenetbe, a tanácsadást a területi egységek, illetve a munkaerő-szükséglet figyelembevételével kell végezni, a pályaválasztási tanácsadás országos irányítása a Munkaügyi Minisztérium feladata, a Művelődésügyi Minisztérium, és az Országos Tervhivatal közreműködésével. A kormányhatározat továbbá rendelkezett arról, hogy pályaválasztási tanácsot kell szervezni. (Kovács, 2011)

A sorra születő kormányzati intézkedések következő lépcsője a 1029/1971 (VII. 3.) kormányhatározat volt, amely az ifjúság számára nyújtott pályaválasztási tanácsadás továbbfejlesztéséről rendelkezett. Ennek hatására alakul meg az országos pályaválasztási-tanácsadó hálózat, létrejön az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet (OPTI) és az Országos Pályaválasztási Tanács. (Borbély - Pecze, 2009) A tanácsadás intézményesülésének alapjául szolgáló Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet további kisebb szervezetekre tagolódott. Megyei szinten megalakultak a Megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézetek (MPTI). A szolgáltatásnyújtást ezek a megyei pályaválasztási tanácsadó intézetek végezték, az ország 19 megyéjében, és a fővárosban is. Az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet legfontosabb feladata az volt, hogy a különböző tudományterületek ismeretanyagát közvetítse a területen érintett valamennyi társadalmi szervezetnek. A Megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézetek főbb tevékenységi körébe tartozott a megyei pályaválasztási problémák megoldása, az információnyújtás, az iskolák pályaválasztási munkájának segítése, és az egyéni pszichológiai szaktanácsadás. (Ritoók, 1979) A pályaválasztási tanácsadásról a 60-as 70-es években elmondható volt, hogy minden iskolában kötelezően működött. Elősegítette ezt az, hogy a pályaválasztással foglalkozó tanárok órakedvezményeket kaptak. Az 1970-76 közötti időszak a pályaválasztási tanácsadás ügyét tekintve virágzó korszak volt. Magas színvonalú, részletesen kiépített tanácsadó-hálózat működött az országban, amelyekben mind elméleti, mind módszertani szempontból jól megalapozott, minőségi munka folyt. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a tanácsadás ebben az időben a tervutasítás rendszerének keretében működött, ill. nem tartották a pályaválasztási tevékenység feladatának az egész életen át tartó pályaorientáció megteremtését. (Borbély-Pecze, 2009)

1987-ben kritikusnak mondható változás következett be. A tanácsadás intézményes működése fokozatosan háttérbe szorult. A szakfelügyelet megszűnt. A megyei, területi szervezetekben átlagosan alig 1-2 fő maradt a pályaválasztási feladatok ellátásra. A rendszerváltás időszakában és azt követően nem maradt olyan intézmény, amely önállóan működött volna. A szakemberhálózat is fokozatosan leépült. (Borbély-Pecze, 2009)

A munka-pályatanácsadás a rendszerváltás utáni Magyarországon elkezdett életre kapni. A pályaválasztás fogalmát a rendszerváltást követően egyre inkább a pályaorientáció fogalma váltotta fel. Első jelentős lépés a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény volt. Ebben helyet kap a pályaválasztási tanácsadás kérdése, de a gyakorlatot tekintve már csak névleges formában. A törvény rendelkezésének értelmében a munkanélküli ellátásokkal, valamint a foglalkoztatás elősegítését szolgáló támogatásokkal összefüggő hatósági feladatokat a munkaügyi központ látja el, valamint munkaerő-piaci szolgáltató tevékenységet végez, amelynek keretében pályaválasztási tanácsadást is nyújt. A törvényi kereteket tovább elemezve megemlítendő a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, amely meghatározza a szabad munka - és pályaválasztást. Az 1995-ben megjelent első Nemzeti Alaptanterv (NAT). Ez a dokumentum szintén helyet adott a pályaválasztás, helyesebben a pályaorientáció területének. A tíz műveltségterület közül az életvitel és gyakorlati ismertek oktatásának keretében jelent meg a pályaorientáció. A jogalkotók célja az volt, hogy az alaptanterv részeként megfogalmazott pályaorientációs pedagógiai feladatok ismételten az iskolák tevékenységi körének szerves részévé váljanak. A Nemzeti Alaptanterv azonban több alkalommal módosult, 2003-ban, és 2007-ben is. A kormány által 2007-ben elfogadott Nemzeti Alaptanterv a kompetencialapú oktatásra helyezi a hangsúlyt. A Nemzeti Alaptanterv tehát összhangba került az Európai Uniós célkitűzésekkel, hiszen kulcskompetenciák fejlesztését írja elő. (Nemzeti Alaptanterv, 2007) Minden kulcskompetencia terület alatt a szükséges ismeretek, készségek és attitűdök kerülnek felsorolásra, amelyhez kiemelt feladatok csatlakoznak. A NAT-ban foglalt kiemelt feladatok között található a pályaorientáció. Összességében elmondható, hogy a tervek ellenére a modern pályaorientációs tanácsadás a kellő óraszámok hiányában, illetve az oktatáspolitikai elköteleződés hiányából adódóan még nem valósult meg a magyar iskolákban. (Kovács, 2011)

Az elmúlt pár évben a pályatanácsadás területén újabb nagyszabású változások kezdődtek. Magyarországi szakembergárda, Borbély-Pecze Tibor Bors (2008) és munkatársai az Európai Unió (EU), az International Labour Organization (ILO), az Organisation for Economic Cooperation and Development (OECD), és az United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization (UNESCO) dokumentumainak elemzésére támaszkodva kidolgozták és létrehozták a nemzeti életpálya tanácsadás programját. Ekkor alakul meg magyar Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT) is. Kiemelt fő projekt ehhez kapcsolódva a 2008-ban indult, és napjainkban is aktívan folyó Társadalmi Megújulás Operatív Program „A pályaszocializáció eredményeinek tartalmi és módszertani fejlesztése”

Összefoglalás

Az első tanulási egységben áttekintettük a karrier szó fejlődését, értelmezésének változásait. Ezután részletesen tárgyaltuk a Magyarországi karrier/pályatanácsadás kialakulásának folyamatát a XIX. sz-tól kezdve egészen a XXI. századig, amikor már életpálya építésről és ezzel kapcsolatosan pályaorientációról ill. életpálya tanácsadásról beszélünk.

Önellenőrző kérdések

  1. Sorolja fel a karrier szó jelentéseit, emelje ki a jelentésváltozás fordulópontjait!

  2. Vázolja fel a pályatanácsadás létrejöttéhez vezető okokat a XX. sz. elején!

  3. Fejtse ki, milyen folyamatok mentek végbe a pályatanácsadás területén a második világháború alatt és a háború után egészen a 60-as évekig.

  4. Ismertesse a pályatanácsadás virágkorát!

  5. Fejtse ki napjaink karrier/pálya tanácsadási fejlődési tendenciáit!