Ugrás a tartalomhoz

Gumik kémiája és technológiája

Gergó Péter (2012)

Pannon Egyetem

AZ IPARI TERMELÉS KEZDETEI

AZ IPARI TERMELÉS KEZDETEI

A 19. század második felében, a vulkanizálás kifejlesztésével a gumiipar robbanásszerűen kezdett fejlődni. Azonban ezt a fejlődést a latex kitermelésének nehézségei, valamint a kaucsuk elégtelen mennyiségben elérhetősége akadályozta. Az egyetlen forrás Brazília volt, ahol többnyire a nyers kaucsuk kinyerése nem megfelelő és veszélyes módszerekkel történt. A csapolás során mély vágásokat ejtettek a gumifákon, amely tönkretette a tejcsatornákat. Az ilyen gondatlan, felelőtlen módon elvégzett betakarítás következtében a források gyorsan kimerültek. Ezáltal a betakarítást a dzsungel mélyebb területén kellett végezni, ahol a személyzet ki volt téve a betegségeknek és a bennszülöttek támadásainak. Ezen okok miatt a kaucsuk ára meghaladta az ezüst árát.

Sir Clements Markham kezdeményezésére a kaucsuk elérhetőségének biztosítására az India hivatal és a londoni királyi botanikus kert (Royal Botanical Garden) döntött a Hevea Brasiliensis termesztéséről. Megbízták Henry Wickam-et magok gyűjtésével, melyekből új ültetvények hozhatók létre. 1874-ben 70000 magot gyűjtött és hajózott Angliába. A magok gyűjtése és kivitele ugyan törvényes volt, de a brazil vámhatóság lassúsága csaknem meghiúsította a műveletet, mivel a Hevea magok csak egy rövid időszakban csíráztathatók. A hetvenezer magból mintegy kétezer hatszáz csírázott kis és ebből ezernyolcszáz indult növekedésnek. A legtöbb növényt Indiába és Ceylonra szállították, azonban a nem megfelelő éghajlat miatt ezek elpusztultak. Néhány növényt Malajziába és Szingapúrba szállítottak, ahol a növények már meg tudtak telepedni. Ezek a növények képezték azoknak az ültetvényeknek az alapját, melyekről a világ jelenlegi természetes kaucsuk termelése származik.