Ugrás a tartalomhoz

Az éghajlatváltozás okai és következményei

Gelencsér András, Molnár Ágnes, Imre Kornélia (2012)

Pannon Egyetem

10. fejezet - Éghajlatváltozás: jelen és jövő

10. fejezet - Éghajlatváltozás: jelen és jövő

10.1 Bevezető megjegyzések

Az utolsó tízezer év kedvező éghajlati viszonyai között (lásd 9.5.) az emberi gazdaság hatalmasat fejlődött. Az ember tevékenysége olyan méreteket öltött, hogy képes a légkör összetételét nem csak lokális (városi levegő) és regionális (vidéki levegő), hanem globális, földi léptékben is elszennyezni. A globális légszennyeződést elsősorban a hosszú tartózkodási idejű üvegházhatású gázok okozzák, míg az aeroszol részecskék főleg (de nem kizárólagosan) egyes régiók, illetve nagyvárosok éghajlatát befolyásolják. A légkör nagyléptékű elszennyezése az utóbbi kb. 200-250 éve, lényegében az ipari forradalom óta vált jelentőssé. Ennek megfelelően jelen fejezetben „jelenen” ezt az időszakot értjük.

Témánk szempontjából az időszak fontos jellemzője, hogy az éghajlatról közvetlen méréseken alapuló információkkal rendelkezünk. Az utolsó mintegy 200 évben kialakultak a meteorológiai mérőhálózatok, amelyekben rendszeresen megfigyelik az éghajlati elemeket, így, többek között, a hőmérsékletet, csapadékot és a légáramlásokat. Másrészt a 20. század második felére olyan pontos és megbízható analitikai kémiai eljárásokat dolgoztak ki, amelyek lehetővé teszik a légköri üvegházhatású gázok (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, stb.) koncentrációjának mérését. Végül számos paraméter (pl. a felhőzet eloszlása, a jég- és hótakaró kiterjedése) ma már távmérésekkel, így műholdakkal is megfigyelhető, ami nagyban elősegíti az éghajlatváltozások észlelését.

További lényeges fejlemény, hogy a meteorológia tudománya, valamint a számítógépek fejlődése lehetővé tette, hogy az éghajlatot numerikus modellekkel írják le. A modellek segítségével nem csak a múlt és jelen, hanem a jövő változások is kiszámíthatók. A számításokat a következő száz évre lehet elvégezni, ezért jövőn ebben a fejezetben elsősorban ezt az időintervallumot értjük.

Az üvegházhatás jelentőségére már a 18. században, a felvilágosodás korában felfigyeltek. Arrhenius svéd kémikus (10.1 ábra) a 19. század végén elsőként az emberi tevékenység várható éghajlati hatásairól értekezett. A kérdéskör azonban gyakorlatilag feledésbe merült, és jelentőségét a tudományos közvélemény igazán csak a 20. század második felében ismerte fel. További évtizedek teltek el, amíg az éghajlatváltozásokat a kormányok és az ENSZ is komolyan vették.  Az ENSZ égisze alatt 1988-ban alakult meg az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (elterjedt angol rövidítése IPCC: Intergovernmental Panel on Climate Change, www.ipcc.ch), amely számos országból delegált szakemberek segítségével vizsgálja az éghajlatváltozások okait és következményeit, és ajánlásokat dolgoz ki ezek elkerülésére, illetve mérséklésére. Az IPCC véleményét időnként kiadványokban rögzíti. Ezekre ebben a fejezetben is többször hivatkozunk.

10.1. ábra - Svante August Arrhenius (1859-1927) http://hu.wikipedia.org/wiki/Svante_August_Arrhenius

Svante August Arrhenius (1859-1927) http://hu.wikipedia.org/wiki/Svante_August_Arrhenius