Ugrás a tartalomhoz

Az éghajlatváltozás okai és következményei

Gelencsér András, Molnár Ágnes, Imre Kornélia (2012)

Pannon Egyetem

8.5 Urbanizáció, városi hőszigetek

8.5 Urbanizáció, városi hőszigetek

Ha a szárazföldi felszín tulajdonságai lokálisan módosulnak, a felszíni nettó sugárzási mérleg (látens és szenzibilis közötti megoszlás) is megváltozhat, amely a levegő hőmérsékletében és nedvességtartalmában is megnyilvánul. Ilyen változások gyakran bekövetkeznek, mivel az emberiség átalakítja környezetét. Az átalakítás célja, hogy kedvező feltételeket biztosítson a számára szükséges élettér kialakításához, mezőgazdasági és ipari termeléshez és kereskedelemhez. A városi fejlődés együtt járhat eredetileg zöld területek beépítésével (utak, épületek), vagy fordítva, a száraz, kopár felszínek öntözéssel zölddé, vegetációval borítottá válásával (pl. pázsitok, golf-pályák).

Hőgazdálkodásuk miatt városok un. „hőszigeteket” képeznek. A városi hősziget létrejöttének többféle oka van. Az épületek viszonylag kis területet foglalnak el, mégis nagyon erősen befolyásolják a helyi szélviszonyokat és felszíni energiamérleget. Pl. számolni kell az épületek hőkibocsátásával, valamint azzal a ténnyel, hogy a magas épületek lényegesen módosítják felszínről kibocsátott hosszúhullámú sugárzást. Ennek következtében megváltoznak a párolgás jellemzői is. A sötétebb felületek (pl. utak) általában növelik a nappali hőmérsékletet és csökkentik a légnedvességet, míg az öntözés ezzel ellentétes hatást vált ki. A városokban a helyi széljárást alapvetően a felszín érdessége határozza meg. Továbbá, az aeroszol részecskék koncentrációja is lényeges megnőhet, amely befolyásolhatja a helyi, illetve a városok környezetében a felhőzet- és a csapadék-viszonyokat is. Az éjszakai változások függnek az épületek hővisszatartó képességétől, amelyet tovább erősíthet a vékonyabb légköri keveredési réteg is.

8.4. ábra - A városi hősziget: A hőmérséklet változása a városokban és környezetükben

A városi hősziget: A hőmérséklet változása a városokban és környezetükben


Szakértők véleménye szerint a városi hőszigetek hozzájárulhattak az elmúlt pár évtizedben tapasztalt szárazföldi felszíni hőmérséklet növekedéséhez. E feltevés azokon a megfigyeléseken alapul, amelyek szerint az elmúlt időszakban csökkent a hőmérséklet napi ingása, valamint hogy az elmúlt húsz évben az alsó troposzféra a felszínhez képest kevésbe melegedett.

A szárazföldi meteorológiai állomások többségén rendszeresen mérik mind a maximum, mind a minimum hőmérsékleteket. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az átlagos minimum hőmérséklet jobban (kétszeresen) emelkedett, mint az átlagos maximum hőmérséklet. Ennek a következménye, hogy ezeken a területeken a napi hőmérsékletingás 0,8°C-kal csökkent. Ismeretes, hogy a városokban az éjszakai hőmérsékletet magasabb, mint a városokon kívüli (vidéki) területeken. Másfelől, műholdas és ballonos megfigyelések egyaránt azt mutatják, hogy az alsó troposzféra (kb. 2 km) kevésbé melegszik, mint a felszín. Számszerűen, az alsó troposzféra melegedése 0,03-0,04 °C/dekád (tíz év), míg a felszíné 0,16°C/dekád. Ennek ugyanakkor ellentmond, hogy az északi féltekén, ahol a városi hőszigetek többsége található, nem mutattak ki ilyen különbségeket.

Összefoglalásul elmondható, hogy a városi hőszigetek ténylegesen éghajlatváltozást okozhatnak adott város terültén, azaz az urbanizálódás elsősorban a lokális éghajlatot befolyásolja, regionális hatása lényegesen kisebb. Ugyanakkor, mégis foglalkozni kell vele, mivel sok megfigyelőállomás a városokban található, s ezért hőmérsékleti adatsoraikban kimutatható az urbanizáció hatása. Kiterjedt kutatások eredményei szerint, a globális hőmérsékleti adatokban a városi hőszigetek hatása 1990-ig nem lehetett több mint 0,05°C, lineáris növekedést feltételezve, 2000-ben az urbanizáció hatása 0,06°C lehetett.