Ugrás a tartalomhoz

Az éghajlatváltozás okai és következményei

Gelencsér András, Molnár Ágnes, Imre Kornélia (2012)

Pannon Egyetem

8.2 A felszín és a légkör közötti energia- (hő-) és vízcserét befolyásoló tényezők

8.2 A felszín és a légkör közötti energia- (hő-) és vízcserét befolyásoló tényezők

A szárazföldi felszínen elnyelt sugárzás részben szenzibilis, részben látens hő formájában kerül a légkörbe. E hőmennyiségek közvetlenül befolyásolják a helyi éghajlati tényezőket, mint pl. a hőmérsékletet, a nedvességtartalmat. Adott helyen, a talajnedvesség és a vegetáció állapota nagymértékben meghatározza, hogy a beérkező nettó sugárzásnak mekkora része fordítódik párolgásra, és hogy mekkora a fotoszintézis és a légzés sebessége. A felszín és a légkör közötti kölcsönhatást, a növényzet és a felszín közötti energia-, víz- és szén-körforgalom szabályozza.

A felszín és a légkör között végbemenő energia-, momentum-, víz- és hőfluxust a felszínt jellemző különböző paraméterek (pl. felszíni albedó, az érdesség és a felszíni nedvesség) függvényében lehet leírni. E tulajdonságok jól definiálhatók a helyi vegetáció típusa és sűrűsége, valamint a talaj vastagsága és fizikai tulajdonságai alapján. Ezeken kívül, figyelembe kell venni még a levelekből a légkörbe irányuló vízgőzáramlást is. A növények párologtatása (transzspirációja) során a növények gyökereik segítségével a talajból a vizet vesznek fel, és végül a levegőbe bocsátják a leveleken lévő gázcserenyílásokon, az ún. sztómákon keresztül.

A talajnedvesség, tágabb értelemben a szárazföld hidrológiai ciklusa, közvetlenül kihat a felszín nettó energiamérlegére. Meghatározza, hogy a felszíni hőfluxus hogyan oszlik meg a szenzibilis és a látens energiaáramok között, amely ugyanakkor visszahat a talaj nedvességeloszlására. Továbbá, a felszíni lefolyás és a felszín alatti víz közvetetten befolyásolja a felszíni energiamérleget. Egyes eredmények arra utalnak, hogy talaj állapota hatással lehet szárazföldi konvektív csapadékra is, és még a nagyskálájú légköri cirkulációt és csapadékeloszlást is befolyásolhatja. Az éghajlatváltozás következménye lehet, hogy a légköri szén-dioxidszint duplázódása esetén, nyáron csökkenni fog a talajnedvesség a közepes és a magas szélességek félsivatagos területein. Helyszíni kísérletek és modellszámítások kimutatták, hogy az erdőirtás is megváltoztatja a hidrológiai ciklust. Pl. egy trópusi erőt felváltó gyenge minőségű legelő csökkenti a párolgás mértékét és növeli a felszíni hőmérsékletet. Más modellszámítások szerint, az USA keleti és középnyugati területein folyó intenzív mezőgazdasági művelés az elmúlt évszázadban regionálisan az éghajlat 1-2°C-os hűlését okozta, amelynek oka az evapotranszspiráció (különböző felszínek és a növényzet együttes párolgása és párologtatása) növekedése és a téli hónapokban az albedó növekedése volt.