Ugrás a tartalomhoz

Az éghajlatváltozás okai és következményei

Gelencsér András, Molnár Ágnes, Imre Kornélia (2012)

Pannon Egyetem

6.4 A részleges fluorozott szénhidrogének (HFC-k)

6.4 A részleges fluorozott szénhidrogének (HFC-k)

Az 1990-es évek óta egyre nagyobb mennyiségben használják a helyettesítő gázok újabb generációját, amelyek fokozatosan átveszik majd a HCFC-k szerepét: ezek a részlegesen fluorozott szénhidrogének, más néven HFC-k. Nevük az angol hydro-fluorocarbon szó rövidítéséből származik, mert ezeket a vegyületeket hidrogén, fluor és szén alkotja, a szénatomok száma nem haladja meg a hatot. A freonokkal és HCFC-kkel ellentétben nem tartalmaznak klórt, így ózonkárosító hatásuk nincs. A HFC-k leggyakrabban metánból, etánból, propánból és butánból készülnek úgy, hogy a molekula egy vagy több hidrogénatomját fluorra cserélik.

A HFC-k helyettesítő gázokként a freonok és a HCFC-k helyettesítőiként szerepelne: többnyire hűtőközegként légkondicionálókban és hűtőgépekben, szigetelőhabok gyártásánál, tűzoltásnál, oldószerként, és hajtógázként alkalmazzák őket. A leggyakrabban használt HFC-k a HFC-134a, a HFC-404a, a HFC-407c és a HFC-410a. Napjainkban a felhalmozott freon és HCFC-készletek ózonbarát felhasználásának egyik módja, hogy ún. katalitikus hidrodeklórozással HFC-kké alakítják ezeket a vegyületeket.

Bár a HCF-ek kifejlesztésével sikerült megoldani a sztratoszferikus ózon fogyásának problémáját, egyre szélesebb körű elterjedésük azzal a veszéllyel jár, hogy újabb hosszú tartózkodási idejű, erős üvegházgázok kerülnek a légkörbe. Ma már a HFC-k is felkerültek a Kiotói Jegyzőkönyv által előírt listára, amely tartalmazza korlátozás alá eső üvegházgázokat. A 6.3 táblázat bemutatja a leggyakoribb HFC-k légköri tartózkodási idejét és globális felmelegedési potenciálját (GWP).

6.3. táblázat -  A leggyakoribb HCF gázok tartózkodási ideje és globális felmelegedési potenciálja. (Forrás: IPCC, 2007).


A HCFC-kkel összehasonlítva a HFC-knek általában hosszabb a tartózkodási idejük és a melegítő hatásuk is erősebb. A freonokra és a HFC-kre általában hosszabb tartózkodási idő és magasabb GWP jellemző. Megjegyezendő azonban, hogy a HCFC-k közül leggyakrabban alkalmazott HCFC-22 a többihez képest kiugróan magas globális felmelegedési potenciált tudhat magáénak. A részben fluorozott szénhidrogének felhasználása az 1990-es évek óta folyamatosan nő (6.6. ábra).

6.6. ábra - A részben fluorozott szénhidrogének felhasználásának változása az 1970-es évektől. (Forrás: EDGAR 4.0).

A részben fluorozott szénhidrogének felhasználásának változása az 1970-es évektől. (Forrás: EDGAR 4.0).


A következő évtizedekben a termelés, és ezáltal az emisszió is nagy valószínűséggel erőteljesen növekedni fog, hiszen a forgalomból fokozatosan kivont gázokat helyettesítik majd ezek az anyagok. A HCFC-22 gyártása során melléktermékként HFC-23 is keletkezik, ennek köszönhetően a HFC-k emissziója már széleskörű elterjedésük előtt is jelentős volt. Az ózonkárosító gázok fokozatos kivonásával és a HFC-k terjedésével emissziójuk is egyre nőtt. Bár a HFC-k már felkerültek a Kiotói Jegyzőkönyv által előírt csökkentendő gázok listájára, egyelőre úgy tűnik, a klímaváltozást megelőző intézkedések terén nem olyan egyértelmű és zökkenőmentes a nemzetközi együttműködés, mint ahogy az ózonréteg elvékonyodását okozó anyagok csökkentésénél tapasztalható. Nagy valószínűséggel a HFC-k kibocsátásának csökkenésére még évtizedeket kell várni.

A HFC várható kibocsátását előrejelző forgatókönyvek a jelenlegi HCFC-felhasználás, a helyettesítés ütemére és a GDP-növekedésre vonatkozó prognózisok alapján készülnek (6.7 ábra).

6.7. ábra - A várható HCF gázok felhasználása az előrejelzések alapján (Velders, 2009).

A várható HCF gázok felhasználása az előrejelzések alapján (Velders, 2009).


Egyes becslések szerint 2050-ben üvegházhatás egyenértékben a HFC-kibocsátás meg fog egyezni a várható globális szén-dioxid kibocsátás 9–19%-ával. Egy másik forgatókönyv szerint, amelyben a szén-dioxid koncentráció 450 ppm körül stabilizálódik, ez az érték 28–45% lesz.