Ugrás a tartalomhoz

Az éghajlatváltozás okai és következményei

Gelencsér András, Molnár Ágnes, Imre Kornélia (2012)

Pannon Egyetem

4.6 A légköri szén-dioxid koncentráció várható alakulása a XXI. században

4.6 A légköri szén-dioxid koncentráció várható alakulása a XXI. században

Ami a jövőt illeti, ott a szén-dioxid légköri koncentrációjának alakulása számos, csak nagy bizonytalansággal előre jelezhető tényező függvénye. Ezek közül a legnagyobb bizonytalanságot a társadalmi-politikai illetve a gazdasági-technológiai változások jelentik. Ezeket az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület (IPCC) ún. forgatókönyvek felállításával tudja kezelni. A forgatókönyvek olyan elképzelt lehetséges jövőbeni modelleket jelentenek, amelyekhez adott szén-dioxid (és egyéb üvegházhatású gáz) kibocsátás rendelhető. A számos forgatókönyv közül kiemelendő a jelenlegi társadalmi-gazdasági berendezkedés lényegében változatlan ütemű és jellegű folytatása („business-as-usual”, A2F2 modell), a valamivel derűlátóbb, a népességszám néhány évtizeden belüli tetőzésével és gyors technológiaváltással számoló modell (A1F1), illetve a globalizáció gyors leépülésére és a mérsékelt helyi fogyasztásra épülő elképzelt modell (B2).

E modellekből a becsült fajlagos kibocsátás értékeivel számolva a globális éves szén-dioxid kibocsátás értéke számítható. A számított értékek a forgatókönyvtől függően a XXI. század végére 10–30 milliárd tonnás éves többletszén kibocsátást valószínűsítenek (4.9 ábra).

4.9. ábra - A szén-dioxid kibocsátás forgatókönyvei az IPCC szerint. (IPCC, 2001).

A szén-dioxid kibocsátás forgatókönyvei az IPCC szerint. (IPCC, 2001).


A kibocsátott többletszén mennyiségéből és annak időbeli alakulásából a légkörben felhalmozódó többletszén mennyisége és így a légköri szén-dioxid koncentráció jövőbeni alakulása számítható. A kibocsátást ismertnek feltételezve e transzformáció viszonylag kevéssé bizonytalan a Föld-légkör rendszer hatalmas tehetetlenségét figyelembe véve, bár különösen a század második felére a kevéssé ismert visszacsatolások tartogathatnak kellemetlen meglepetéseket. Az előrejelzett koncentrációértékek a reménybeli stabilizációs szint (550 ppm) és 900 ppm között szórnak, a középérték 700 ppm körül alakul, de az 1000 ppm-es szint sem kizárt. Ez utóbbi már a természetesnek tekinthető ipari forradalom előtti szint (280 ppm) háromszorosát is meghaladná, egyelőre részleteiben és ütemezésében bizonytalan következményekkel. A földtörténeti múltból közvetett geokémiai bizonyítékok alapján ilyen magas koncentráció legutoljára a miocénban (mintegy 25 millió évvel ezelőtt) fordulhatott elő! Az emberi tevékenység alig több mint 150 év leforgása alatt több tízmillió évnek megfelelő változást volt képes előidézni a Föld légkörének összetételében!