Ugrás a tartalomhoz

Az éghajlatváltozás okai és következményei

Gelencsér András, Molnár Ágnes, Imre Kornélia (2012)

Pannon Egyetem

1. fejezet - Az éghajlati rendszer: az éghajlati kényszerek és az éghajlat

1. fejezet - Az éghajlati rendszer: az éghajlati kényszerek és az éghajlat

1.1 Időjárás és éghajlat

A légkör fizikai állapota – az időjárás – mindennapi éltünk fontos meghatározója. Időjáráson általában a légkör pillanatnyi, változó állapotát, vagy annak rövidebb időtartamra vonatkozó sorozatát értjük. Az időjárást a meteorológiai elemekkel – hőmérséklettel, légnyomással, csapadékkal, széllel, felhőzettel, látótávolsággal, stb. – jellemezzük, amelyeket a Föld sok pontján rendszeresen megfigyelnek. Az időjárási elemeken kívül, a nagy időjárási képződmények kifejlődését, mozgását és megszűntét a légkör függőleges szerkezete, a szárazföldi és óceáni felszínek hatása is meghatározza.

Az éghajlatot általában egyszerűen egy adott terület „átlagos időjárásának” tekintjük, és a meteorológiai elemek adott időtartamra vonatkozó középértékével és változékonyságával jellemezzük. A Föld éghajlatát leginkább a Napból származó energia mennyisége szabja meg. Ismeretes, hogy a beérkező napenergia nem egyenletesen oszlik el a felszínen, ezért jönnek létre az energia szállítását, kiegyenlítését végző mozgásrendszerek, mint pl. az általános légkörzés és az óceáni áramlások. Az energiaáramok az éghajlat kialakításában nagy jelentőséggel bírnak. Az energia-háztartásban, a légköri és óceáni nagy energiaáramlás mellett, a felszín különböző tulajdonságai, mint pl. sugárzás visszaverő-képessége (albedója), a vegetáció, a talajnedvesség, stb. is fontos szerepet töltenek be. Az éghajlatot tehát a légkör fizikai- kémiai állapota mellett, az óceánok, a hó- és jégborított felszínek (krioszféra), a talajok, a kőzetek, valamint a bioszféra együttesen szabályozzák, amelyet éghajlati rendszernek is neveznek. Tágabb értelemben az éghajlat az éghajlati rendszer állapotát jellemzi, amelyet a különböző statisztikai adatok számszerűsítenek.

A klasszikus éghajlattan (klimatológia) a Földön található éghajlati régiók osztályozását és leírását adja meg (lásd pl. 1.1 ábra ). Az éghajlat helyről-helyre változik, sokféle paraméter együttesen határozza meg. Függ pl. a földrajzi szélességtől, a tengerektől való távolságtól, a felszín feletti magasságtól, a vegetáció típusától, stb.

1.1. ábra - A Föld éghajlati térképe (Cartographia Tankönyvkiadó hozzájárulásával)

A Föld éghajlati térképe (Cartographia Tankönyvkiadó hozzájárulásával)


A térbeli változékonyság mellett, az éghajlat időben is változik. Évszakról évszakra, évről évre, évtizedek és ennél is hosszabb időszakok – évezredek, évmilliók –alatt módosul. Az éghajlat fluktuációjának az egyes hónapok, évszakok, évek statisztikai paramétereinek, az éghajlatilag várható értékektől mutatott eltéréseit tekintjük. Az éghajlat ingadozását az egymást követő hónapok, évszakok, évek sorozatos, véletlenszerű anomáliái okozzák, míg az éghajlat változását a hosszú idősorokban fellelhető egyirányú trendek mutatják. Az éghajlat statisztikai értelemben szignifikáns változását több évtized, vagy ennél is hosszabb időszak alatt bekövetkező változások alapján lehet kimutatni. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) ajánlása szerint, az éghajlat jellemzésére 30 év adataiból számított éghajlati átlagokat és egyéb statisztikai jellemzőket (pl. szórás, szélsőértékek) használnak fel.

1.2. ábra - Hőmérséklet ingadozás és változás

Hőmérséklet ingadozás és változás

1.3. ábra - Magyarország havi középhőmérséklet változása 2010-ben

Magyarország havi középhőmérséklet változása 2010-ben