Az ökológiai lábnyom

Sajnos ma már közhelynek tekinthető az a megállapítás, hogy az emberi tevékenység a természet hosszú távra rendelkezésre álló erőforrásait túl gyors ütemben használja fel. Ennek következtében a világ ökológiailag túlterhelődik, az erőforrások fokozatosan kimerülnek, és a hagyományos gazdasági növekedés önpusztítóvá válik. A jogos aggodalom pontos meghatározására tett kísérletnek tekinthető az ökológiai lábnyom meghatározása. Az ökológiai lábnyom egy adott területen élő népesség természet-igénybevételének mértéke, a felhasznált erőforrásokat és a hulladéktermelést figyelembe véve oly módon, hogy azt földterületre vonatkoztatott egységekben határozzuk meg.. Az ökológiai lábnyom elmélet abból a feltevésből indul ki, hogy az energia- és nyersanyagfogyasztás, valamint a hulladék kibocsátás minden fajtájához egy meghatározó föld és vízterületre van szükség, amelyből megtermelik a fogyasztási cikkeket, ill. biztosítható a hulladékelnyelés, -ártalmatlanítás. Ez a földterület nem esik egybe az adott területen élők tényleges életterével, lényegét tekintve az erőforrások igénybevételét nézi, ill. hasonlítja össze. Az alábbi táblázat bemutatja a legfontosabb „lábnyomokat”, amelyek a földhasználat módjával számszerűsíthetők.

Ökológiai lábnyom alapfeltevései:


12. táblázat: A lábnyombecslés nyolc legfontosabb föld- és földhasználati osztálya (Forrás: M. Wackernagel, W. E. Rees: Ökológiai lábnyomunk, Föld Napja Alapítvány, 2001, p. 93.)

Az ökológiai lábnyom kiszámításának pontos módszertana kidolgozott, mely eredményeként konkrét számadatot kapunk pl.: USA 5,1; Kanada 4,3; világátlag 1,8 és India esetén 0,4 az ökológiai lábnyom értéke (lásd 13. sz. táblázat).

A számítások azt bizonyítják, hogy az emberiség ökológiai lábnyoma jelenleg kb. 30%-kal nagyobb, mint amit a természet hosszú távon fenn tud tartani. Ez egyben azt is jelenti, hogy a felfokozott ütemű fogyasztás gyorsuló természetierőforrás-kimerüléshez vezet, ami a jövő generációk életesélyeit jelentős mértékben rontja. Az ökológiai lábnyom számítása nem csupán a jelenlegi helyzet elemzéséhez szolgáltat adatokat (pl.: a fejlett országok jelentős deficitje ezen a területen), hanem ideális eszköz a fenntartható fejlődéshez vezető út kidolgozásához is. Össze lehet ily módon hasonlítani országokat és térségeket, elemezni lehet irányzatokat és ezek ökológiai vonatkozásait, vagy értékelni lehet a haladást a fenntarthatóság felé.


13. táblázat: Az emberek átlagfogyasztásának összehasonlítása Kanadában, az Egyesült Államokban és a világban (Forrás: M. Wackernagel, W. E. Rees: Ökológiai lábnyomunk, Föld Napja Alapítvány, 2001, p. 138.)

Az ökológiai lábnyom tehát figyelembe veszi a környezet használatának a mértékét, amely szükségszerűen az Észak-Dél, illetve a Kelet-Nyugat ellenérdekeltségének a bizonyítékát is adja. A fejlett országok lényegesen többet fogyasztanak, és ily módon a környezetkárosításuk is lényegesen nagyobb, mint a fejlődő országoké. Ha az EU országait vizsgáljuk, akkor (Finnország kivételével) nagyobb az ökológiai deficitjük, azaz a környezet igénybevételének mértéke lényegesen nagyobb, mint amit az adott területen élő népesség indokolttá tenne. Vannak azonban olyan fejlett országok (pl. Svájc), amelyek ökológiai deficitje nem jelentős, azaz a környezet állapota lényegesen kedvezőbbnek tekinthető. Ez elsősorban azzal indokolható, hogy ezek a fejlett ipari országok azokat a termékeket, amelyek előállítása nagy környezetkárosítással jár, nem „otthon” állítják elő, azaz importálják, így a szennyezés a gyártó országban keletkezik. Ezt is figyelembe véve tehát az ökológiai lábnyom abszolút értékének fetisizálása félrevezető lehet.

Az ökológiai lábnyom kifejezi, hogy ez emberiség mennyivel jelentősebb mértékben veszi igénybe a Földet, mint ami a biokapacitásnak megfelelő lenne (lásd alábbi ábra).


13. ábra: Az emberiség ökológiai lábnyoma (Forrás: World Ratch Institute: A világ helyzete 2010. p.23.)

A fogyasztás a 2008. nyarán kezdődött gazdasági válságot megelőzően látványosan növekedett, és számos szakértő felvette, hogy ez már veszélyezteti az ökoszisztémákat, és ezzel a következő generációk életfeltételeit is (lásd részletesen A világ helyzete 2010. A fogyasztástól a fenntarthatóság

Számos kritika fogalmazható meg az ökológiai lábnyom számításokkal kapcsolatban. melyek röviden az alábbiakban foglalhatók össze: